Mikor választják meg az új pápát? Egyáltalán kiből lehet pápa? – KÉRDÉSEK és VÁLASZOK Török Máté2025. 04. 22., k – 12:57
A pápa halálát követő események szigorúan szabályozottak és évszázados hagyományokra épülnek. Összefoglaltuk, mi jön most.
Ferenc hétfői halálával megüresedett Szent Péter trónja, és az ún. sede vacante időszak beálltával a római katolikus egyház átmenetileg vezető nélkül maradt. Az előírások és hagyományok viszont elég pontos képet festenek arról, mire számíthatunk.
Mi történik közvetlenül a pápa halála után?
Miután a camerlengo (a vatikáni kamarás bíboros, jelenleg Kevin Farrell) hivatalosan megállapította a pápa halálát, megsemmisítik a pápai gyűrűt és hivatalos pecséteket, a pápa lakosztályát pedig lepecsételik. Ez már meg is történt. A holttestet átszállítják a Szent Péter-bazilikába, erre szerdán kerülhet sor. A halálhírt követő kilenc nap a hivatalos gyász időszaka. Érdekesség, hogy Ferenc búcsúztatása jelentősen eltér majd az elődjeiétől:
temetése egyszerűbb, visszafogottabb lesz. Nem háromrétegű díszes koporsóban, hanem egy közönséges fakoporsóban, a Santa Maria Maggiore-bazilikában temetik el (a vatikáni sírbolt helyett).
A bíborosi kollégium döntése értelmében szombaton 10 órakor lesz a temetés.
Ki vezeti az egyházat, amíg nincs új pápa?
A camerlengo veszi át az egyház kormányzásának technikai irányítását a Sede Vacante idején. Korlátozott jogkörökkel rendelkezik, és a bíborosi kollégium segít a döntések meghozatalában.
Ki választja az új pápát?
A konklávé, pontosabban az új pápát a bíborosok testülete választja, hivatalos nevén a bíborosi kollégium. A választást a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re készíti elő.
Csak azok a bíborosok vehetnek részt a választásban, akik a pápa halálának napján még nem töltötték be 80. életévüket. Általában mintegy 110–120 szavazásra jogosult bíboros vesz részt az eseményen. A választást a Sixtus-kápolnában tartják. A bíborosok teljesen el vannak zárva a külvilágtól (ez a szó eredeti jelentése: cum clave = kulccsal zárva).
Naponta legfeljebb négy titkos szavazás történhet, amíg valamelyik jelölt meg nem kapja a szükséges kétharmados többséget.
A szavazólapokat elégetik, és a kétféle speciális adaléknak köszönhetően a füst színe jelzi az eredményt:
Fehér füst: új pápát választottak.Fekete füst: még nincs eredmény.
Mikor derülhet ki az új pápa személye?
Durva becsléssel élve egy hónapon belül eldőlhet a kérdés. A konklávét 15–20 nappal a pápa halála után hívják össze, vagyis május 5-e és 10-e között ülnek majd össze a bíborosok. Rögzített határidő nem sürgeti a döntést, de a modern korban rendszerint néhány napon belül eldől, ki lesz a következő egyházfő.
Kiből lehet pápa?
Elméletileg bármely megkeresztelt, cselekvőképes férfi lehet pápa. Gyakorlatilag azonban az utóbbi 600 évben kizárólag bíborosok közül választották meg a pápát. Ha mégis laikust választanának, őt azonnal felszentelik, mielőtt elfoglalná hivatalát.
Kapcsolódó cikkünk
Még tart a gyász, de a találgatások már megkezdődtek. A 72 éves magyar bíborost az egyik legerősebb jelöltnek tartják a fogadóirodák.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek már jó ideje komoly esélyesnek számít. A nemzetközi sajtó is gyakran hivatkozik rá „papabile”-ként, vagyis potenciális pápajelölt bíborosként. A fogadóirodák szűkített listáján is megtaláljuk őt, de jelen állás szerint nem ő számít a legesélyesebbnek.
A nicerodds.co.uk portál szerint egy nappal Ferenc halála után mindössze négyen előzik meg a magyar teológust a lehetséges jelöltek közül:
1. Luis Antonio Tagle 2.00-as szorzóval vezeti az esélyesek listáját. A Fülöp-szigeteki bíboros 67 éves, és hasonló nézeteket vall, mint Ferenc, vagyis progresszív irányt képvisel.
2. Pietro Parolin szintén nagy favorit 2.50-es szorzóval. Az olasz bíboros 70 éves, 2013 óta a Vatikán államtitkára. Tapasztalt, jól kiismeri magát a pápai feladatokban, így megválasztása feltehetően nem váltana ki sok bírálatot.
3. Fridolin Ambongo Besungu 7.00-es szorzója szintén erős. A 65 éves kongói bíboros – aki évszázadok óta az első afrikai pápa lenne – kifejezetten konzervatívnak tekinthető.
4. Matteo Zuppi ugyancsak 7.00-as szorzón áll. Az olasz bíboros 69 éves, és a katolikus egyház progresszívebb szárnyához sorolható.
5. Erdő Péter 10.00-es szorzója figyelemre méltó. A magyar bíboros 72 éves, jellemzően konzervatív, és kellő tekintéllyel rendelkezik egyházi körökben teológusként, valamint kánonjogászként.
Persze korántsem egyértelmű, hogy közülük kerül ki a következő pápa. A nagy esélyesek között akad még kanadai (Marc Ouellet), ghánai (Peter Turkson), de az olasz Angelo Scola nevét is érdemes észben tartani, hiszen ő már 12 éve, Ferenc megválasztásakor is közel járt a pápai cím megszerzéséhez.
Miért választanak mindig idős pápát?
Több síkon is megközelíthetjük a kérdést. Egyrészt az egyházi ranglétrán időbe telik előre jutni, és ahogy az előbb jeleztük, szinte biztos, hogy egy bíborost választanak meg (még ha ez nem is szükségszerű). Logikus az is, hogy egy idős pápa választása csökkenti annak kockázatát, hogy a hatalom hosszú távon egy kézben összpontosul. De akár azt is bevehetjük az okfejtésbe, hogy mivel a választó bíborosok általában sokat megélt személyek, így nagyobb eséllyel részesítenek előnyben egy tapasztalt, kipróbált egyházi személyt.
Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra: Ferenc 76, XVI. Benedek 78, II. János Pál 58 évesen lett pápa.
A 20. században szolgáló pápák átlagosan 65 évesek voltak megválasztásukkor. A fogadóirodák aktuális favoritjainak életkora jellemzően 65 és 75 év között van.
Miért változtatnak nevet a pápák?
Hagyományból. Közvetlenül azután, hogy az új pápa kijelenti, elfogadja a megválasztását, a szertartásos második kérdés ez: „Milyen néven kívánsz ismertté válni?”
Ugyanakkor a pápa nem köteles nevet változtatni a megválasztása után.
Az első pápa, aki nevet változtatott, a római születésű II. János volt, az 56. pápa, akit 533-ban választottak meg. Ő úgy érezte, hogy születési neve – Mercurius – problémás lehet, mivel a római isten, Merkúr nevére utalt.
De a névváltoztatás csak évszázadokkal később lett bevett gyakorlat. II. Marcell, akit 1555-ben választottak meg, volt az utolsó pápa, aki megtartotta keresztnevét. Ma már a névválasztással az új pápa azt fejezi ki, hogy kit kíván követni példaként.
Kapcsolódó cikkünk
Érdemes felelevenítenünk Edward Berger nagy port kavart filmjét, mert a Konklávé kimondatlanul is a most következő pápaválasztás várható törésvonalait mutatja be politikai krimiként: sikerül-e továbbvinni a reformszellemiséget, vagy olyan utódot választanak, akivel visszatér a konzervatizmus?
A kérdések itt is ugyanazok, mint a legtöbb választásnál: a jelölt alkalmassága, rátermettsége, illetve az, hogy milyen nézeteket vall, milyen értékrendet képvisel, hogyan képzeli el az általa vezetett szervezet jövőjét. Nem véletlen, hogy ez a brit-amerikai alkotás az amerikai elnökválasztás évében került a mozikba: a két legnépszerűbb bíboros az Egyesült Államokban is egymásnak feszülő ellentétes politikai oldalakat idézi.
Itt sincs tökéletes jelölt, mindenkinek vannak hibái, így a választóknak azt kell eldönteniük, kivel nyernek a legtöbbet. Ráadásul a katolikus egyházról van szó, melynek szerepe, jelentősége, megítélése folyamatosan változik, rendszeresen újra kell definiálnia magát, mert a világ is változik. (A filmvégi csavarnak köszönhető meghökkentő lezárás azért persze nem valószínű az életben.)
A Konklávét nyolc Oscar-díjra jelölték és egyet kapott: a legjobb adaptált forgatókönyvért járó szobrocskát. A filmről tavaly novemberben megjelent kritikánkat itt olvashatják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
