Ferenc pápa karácsony éjjel nyitotta meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, mellyel kezdetét vette a 2025-ös szentév, ennek mottója: A remény zarándokai. Mikor nyílt meg az első szent kapu? Meddig használtak kalapácsot hozzá? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Vatican News cikkéből.
Minden szentévi jubileum egyik szimbolikus képe az, amikor a pápa átlépi a szent kapu küszöbét. Ez a hagyomány mélyen a középkorban gyökerezik. Az első zarándok, aki átlépi a küszöböt, mindig Róma püspöke volt.
Az első szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg, amely 1300. február 22-én az Antiquorum habet fide bullával vette kezdetét, melyre zarándokok sokasága özönlött Rómába. De mikor is nyitották meg első ízben a szent kaput? A viterbói Giovanni Rucellai 1450-ből származó leírása szerint 1423-ban V. Márton pápa volt az, aki először nyitotta ki a szent kaput a jubileumi évben, a Lateráni Szent János-bazilikában. A többi vatikáni bazilikában a szent kapu megnyitását először 1499 karácsonyán dokumentálták, amikor VI. Sándor pápa elrendelte, hogy a szent kaput ne csak a Lateráni Szent János-bazilikában, hanem más római bazilikában is nyissák meg.
A szent kapu pápai megnyitása a jubileumi szentév kezdetét jelzi. A 2025-ös szentévben ezt Ferenc pápa tette meg karácsony éjjel a Szent Péter-bazilikában. A szent kaput lezáró belső falat nemrégiben bontották ki, és előkerült az ajtó kinyitásához szükséges kulcsot tartalmazó fémdoboz. A pápa szimbolikusan megnyitja (kopogtatással és/vagy benyomással) az ajtót, míg a hagyományos kalapács használatát, amellyel a külső téglapecsétet ütik, biztonsági okokból megszüntették. A szertartás után az ajtó egész évben nyitva marad, hogy a zarándokok átmehessenek rajta. Ez a gesztus a szentévvel kapcsolatos megtérésre hívás teljességét jelzi.
Ferenc pápa a 2025-ös szentév megnyitásán a Szent Péter-bazilika kapujában
A küszöb átlépése a megtérés útját is jelképezi, amit a Krisztussal, az „ajtóval” való találkozás pecsétel meg, amely egyesít minket az Atyával. A jubileum a hit mélységes történetének részét képezi, amely megnyitja kapuit a világ előtt – egy olyan utazás, amelyben a pápa léptei csatlakoznak Isten népének lépéseihez, a megbocsátás útjain.
Az 1900-as szentév
Az 1900-as jubileum egyik fő célkitűzése a modernizáció kihívásainak felvállalása volt. 1899. december 24-én megnyitották a szent kaput. A kora reggeli óráktól kezdve, amint arról a L’Osservatore Romano karácsonyi száma beszámolt, „szokatlan nyüzsgés” volt tapasztalható egész Rómában. Bíborosok, püspökök, diplomaták és előkelők kocsijai, valamint számos gyalogos vagy tömegközlekedéssel érkező zarándok tartott „a kereszténység legnagyobb temploma” felé. A Szent Péter téren a közeli utcákból kiáramló kocsik látványa „impozánssá” vált. XIII. Leó pápa „elsőként és egyedül” lépte át a szent kaput és lépett be a bazilikába. Miután a szertartás véget ért, az ajtókat nyitva tartották, hogy a hívek beléphessenek.
Az 1925-ös szentév
1924. december 24-én, karácsony előestéjén XI. Pius pápa megnyitotta a szent kaput a Szent Péter-bazilikában. Az ünnepélyes szertartás a vatikáni újság szerint a szentév kezdetét jelentette. A szertartásra a Szent Péter-bazilika oszlopcsarnokában került sor, a pápai trón a szent kapu egyik oldalán, a háttérben pedig a pápai kápolna kórusa állt. Mielőtt a pápa belépett volna a portikuszba, a sedia gestatoria (hordozható trónus) baldachinján ülve emelkedett fel. A „Veni Creator” eléneklése után XI. Pius a szent kapuhoz lépett, átvette a világ katolikus püspökei által ajándékozott kalapácsot, és háromszor megütötte a Szent Kaput, miközben kiejtette a rituális szavakat, mielőtt átlépte a küszöböt és megnyitotta a jubileumi évet.
Az 1933-as szentév
Krisztus halálának 1900. évfordulója alkalmából 1933-ban rendkívüli szentévet hirdettek. Több mint kétmillió zarándok érkezett Rómába a szentévre. Április 3-án a szent kapu megnyitásával kezdődött a megváltás jubileuma. A L’Osservatore Romano megjegyezte, hogy „a Szent Péter-, a lateráni Szent János-, a Falakon kívüli Szent Pál- és a Szent Maria Maggiore-bazilikákban hatalmas volt a látogatottság” ezen a napon. Órákkal a ünnepélyes szertartás után XI. Pius 500 milánói zarándokot fogadott egy különleges audiencián.
Az 1950-es szentév
1949. december 24-én a keresztény világ örvendezett a „kegyelem kivételes ajándéka” előtt, amikor XII. Pius pápa három jelképes kalapácsütéssel megnyitotta a szent kaput. Miután a pápa a Sixtus-kápolnában elvégezte a bevezető szertartásokat, a szent kapuhoz vonult, és a „Nyissátok meg nekem az igazság kapuit” zsoltár vezrzikulus éneklése közben ütötte meg azt. A harmadik kalapácsütésre az ajtót lezáró téglafal leomlott, és a pápa a hitet és a szeretetet jelképező gyertyával a kezében átlépte a küszöböt, megnyitva ezzel a jubileumi évet.
XII. Pius megnyitja a szent kaput a Szent Péter-bazilikában
Az 1975-ös jubileum
A kiengesztelődésnek szentelt 1975-ös szentév 1974 karácsony szentestéjén kezdődött VI. Pál pápa szentkapunyitásával. A szertartás része volt a Szentlélekhez intézett invokációk eléneklése és az ajtófélfák megáldása szenteltvízzel, mielőtt a pápa átlépte volna a küszöböt.
Szent VI. Pál használt utoljára kalapácsot a szent kapu megnyitásának szertartásában
Az 1983-as szentév
1983-ban rendkívüli jubileummal emlékeztek meg Krisztus szenvedéséről és feltámadásáról. Március 25-én II. János Pál pápa megnyitotta a szent kaput, hangsúlyozva annak szimbolikus jellegét, mint a kegyelem és az üdvösség állapotába való belépést.
A 2000-es jubileum
1999 karácsony szentestéjén II. János Pál pápa megnyitotta a 2000-es nagy jubileum szent kapuját. Ez az aktus két évezrednyi történelmet szimbolizált egy ünnepélyes pillanatba sűrítve. A pápa imádságos lélekkel lépte át a küszöböt, melyet világszerte taps fogadott, jelezve az új évezredre vonatkozó reményt.
Szent II. János Pál a 2000-es jubileumi év megnyitásán a szent kapuban
A 2015-ös szentév
Az irgalmasság rendkívüli szentéve 2015. november 29-én kezdődött azzal, hogy Ferenc pápa megnyitotta a Nagyboldogasszony-székesegyház szent kapuját Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaságban. Majd pedig december 8-án megnyitotta a szent kaput a Szent Péter-bazilikában, és a folytonosság szimbolikus gesztusaként csatlakozott hozzá XVI. Benedek emeritus pápa is.
Ferenc pápa Banguiban nyitotta meg 2015-ben az első szent kaput
Ezt a hagyományt folytatja a Szentatya, amikor december 29-én a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház; január 1-jén a Santa Maria Maggiore-bazilika, majd január 5-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuját nyitja meg. Ebbe a sorba illeszkedik még a római Rebibbia női börtön, ahol december 26-án Ferenc pápa rendkívüli módon ugyancsak szent kaput nyitott meg.
Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
