Szervezetünk létfontosságú alkotóeleme a vas, amelyre egész életünk során szükségünk van fogantatásunktól kezdve életünk végéig. Az, hogy mennyi kell belőle fogyasztanunk, változó, de egyes életszakaszaink fokozott vasszükséglettel járnak, amelyre, ha nem figyelünk, komoly egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk.
Ha nem jut a szervezetünk elég vashoz, nem tud megfelelő mennyiségű hemoglobint előállítani. A hemoglobin a vörösvértestek fő alkotóeleme, elsődleges feladata a szervezetben az oxigén és széndioxid szállítása. Vashiány esetén először a hemoglobin, majd a vörösvértestek száma is rohamosan csökkenni kezd, az így kialakult vashiányt pedig már célzott vaspótlás nélkül nehéz helyreállítani – írja a Házipatika.com.
Agyunk csecsemőkorban fejlődik a legerőteljesebben. Ahhoz, hogy megfelelőképpen alakuljon mozgásfejlődésünk, valamint kognitív képességeink – pl. egészséges gondolkodásunk, figyelmünk, emlékezésünk, problémamegoldásunk, képzelőerőnk – megfelelő mennyiségű vasat kell fogyasztanunk.
Ha egy gyermek a fejlődése során nem jut elegendő vashoz, annak bizony komoly és hosszú távon káros következményei lehetnek például a szociális kapcsolataiban, valamint tanulási zavarok jelentkezhetnek, illetve fokozódhat a különböző fertőzésekre való hajlamuk is.
A kismamáknak magzatuk és a placenta növekedése miatt magasabb (25 mg/nap) vasbevitelre van szükségük. Azoknak a várandós anyáknak, akik terhességük alatt vashiányosak, nagyobb arányban születik az első években légzési nehézségekkel, illetve asztmával küzdő gyermekük. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szoptatás csökkenti a csecsemőkori vérszegénység kockázatát, de ehhez persze ebben az időszakban az édesanyának is elegendő vasat (15 mg/nap) kell fogyasztania.
A nők vasigénye nagyobb a férfiaknál: míg egy felnőtt férfinak 10 mg, egy felnőtt nőnek 15 mg vasra van szüksége minden nap egészen 60 éves koráig. Ezt egy esetleges fogyókúra, vagy diétás étrend alatt is figyelembe kell venni, hiszen ha hibásan állítjuk össze, akár az súlyos vashiányt is okozhat.
A vegán életmód alatt különösen oda kell figyelni, mivel a növényi vas nehezebben és kisebb százalékban hasznosul. Minden diéta megkezdése előtt érdemes kikérni egy dietetikus véleményét, különösen akkor, ha hosszú távon tervezzük folytatni.
A havi vérzések alatt a nők 80-100 ml közötti vért veszítenek, amely egyazon személy esetében, illetve ciklusonként is változó lehet. Ez már önmagában is okozhat vashiányt, de még fokozottabban akkor, ha összeadódik például a serdülőkori megemelkedett szükséglettel, fogyókúrával vagy műtétek után jelentkező vérveszteséggel. Az időskori vashiányos vérszegénység oka gyakran gyomor, bélrendszeri daganatokkal is összefüggésben lehet, amelyek sokszor észrevétlen vérzést okoznak. Fontos, hogy véres vagy szurokfekete széklet esetén forduljunk orvoshoz.
Ha szervezetünk nem jut elegendő vashoz, először többnyire fáradtság formájában okoz tünetet. Ez sok esetben gyengeséggel, szédüléssel és sápadt bőrrel társul. Tanulási nehézségek lépnek fel, előfordulhat szédülés, hajhullás, szabálytalan szívverés, étvágytalanság, hidegérzet, székrekedés, fejfájásés nyelési zavarok is. Vashiányra hívhatja fel a figyelmet az is, ha gyakran kapunk el különböző vírusos betegségeket, hiszen ilyenkor csökken a szervezetünk ellenálló képessége is.
Bár a vastartalmú ételek fogyasztása sok esetben segíthet, de mivel ezek egy része kötött állapotban tartalmazza a vasat, ennek kinyeréséhez elegendő C-vitaminra is szükségünk van. A vény nélkül kapható, könnyen felszívódó vaspótló szerek azonban jó megoldást jelenthetnek annak érdekében, hogy helyreállítsuk a szervezetünkben létrejött hiányállapotot.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
