Fico szerint megkapjuk az uniós forrásokat Nagy Roland2024. 04. 26., p – 15:35 Pozsony |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerint az ellenzék hazugsága, hogy Szlovákia eleshet az uniós forrásoktól. A kormányfő állítja, intenzív és nehéz tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal (EB), de a helyreállítási alap lekérése nincs veszélyben.
Fico pénteken Peter Kmeccel (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettessel folyatott munkamegbeszélést, majd közös sajtótájékoztatón ismertették az uniós forrásokkal kapcsolatos álláspontjukat. A miniszterelnök kiemelte, Szlovákia összesen 6,4 milliárd eurót igényelhet a helyreállítási alapból, ha sikerül teljesíteni az előző kormány által meghatározott mérföldköveket. Kmec hozzátette, jelenleg a negyedik kérvény kiértékelésének utolsó stádiumában vannak, aminek eredményeként újabb egymilliárd euró érkezhet Szlovákiába. Ezzel az eddig lekért források összege elérné a 3 milliárd eurót, vagyis a teljes csomag csaknem felét. A kormányfőhelyettes szerint a negyedik kérvényről pár héten belül döntés születhet.
Fico megkérte Kmecet, próbálják megtalálni a lehetőségeket arra, hogyan lehetne még idén minél több pénzt lekérni az uniós alapból. Elmondása szerint erre szolgált a közbeszerzési törvény nemrégiben elfogadott módosítása is, amely lehetővé teszi a források hatékonyabb felhasználását, de ha szükség van rá, újra belenyúlnak a jogszabályba.
Nincs visszaút
Két hete lapunk is beszámolt Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosának leveléről, amelyet március végén küldött a szlovák kormánynak. Arra figyelmeztette Ficóékat, hogy a Különleges Ügyészség eltörlésével elveszett az a felügyeleti szerv, amely biztosította volna, hogy az uniós pénzek megfelelő és törvényes módon legyenek felhasználva. Mivel így veszélybe kerülhetnek az EU pénzügyi érdekei, Reynders felvetette a források befagyasztásának lehetőségét is, amiért az ellenzék élesen bírálta a miniszterelnököt.
Kapcsolódó cikkünk Brüsszel/Pozsony |
Az Európai Bizottság (EB) levélben figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy rendesen indokolja meg a Különleges Ügyészség (ÚŠP) megszüntetését. Ellenkező esetben akár le is állíthatják az uniós helyreállítási alap kifizetését, melynek összértéke 6 milliárd euró körül mozog. Az ellenzék azonnali lépésekre szólította fel Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, ő viszont azt állítja, Brüsszel így akar bosszút állni az országon, amiért nem Ivan Korčok lett az új államfő.
Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa már februárban is üzent a Fico-kabinetnek. Kérvényezte, ne fogadják el gyorsított eljárásban a büntető törvénykönyv módosítását, mert az nincs összhangban az európai jogrenddel. A koalíció azonban nem vette figyelembe az igazságügyi biztos üzenetét, és február 8-án a parlamentben jóváhagyta a sokat vitatott módosítást, amelynek értelmében március 20-án felszámolták a Különleges Ügyészséget, az ott dolgozó ügyészeket pedig áthelyezték a Főügyészségre és a megyei ügyészi hivatalokba.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Daniel Lipšic különleges ügyész keddi sajtótájékoztatóján búcsút mondott hivatalának, amelynek köszönhetően szerinte „Szlovákia igazságosabb és jobb országgá válhatott”. Több kollégájával együtt a Főügyészség különféle osztályaira kerültek át, ahol már nem folytathatják a gazdasági bűncselekmények felderítését.
A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.
A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.
Két évtized
Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.
Két vezető
A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt.
Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.
Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság kedden nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dušan Kováčik volt speciális ügyészt. A bíróság a büntetés letöltésének legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést rendelt el, emellett 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.
Kováčikot korábban nem jogerősen már elítélték bűnszervezet létrehozása, működtetése és támogatása, továbbá csúszópénz átvétele, hivatali jogkörökkel való visszaélés, valamint bizalmas és minősített adatokkal való visszaélés miatt. A bűnszervezettel kapcsolatos előző ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, az ellene felhozott többi vádpontban bűnösnek találta. A vád szerint egyebek mellett 50 ezer euró kenőpénzt vett át azért, mert közbenjárt a Takáč-banda főnökének tartott Ľubomír Kudlička vizsgálati fogságának megszüntetése érdekében. A bíróság emellett abban is bűnösnek találta, hogy információkat szolgáltatott ki a vizsgálati iratokból.
A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) ítéletének megszüntetését az eljárás során elkövetett hibákkal indokolta a Legfelsőbb Bíróság. „Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor nem olvasta fel a vádlott előkészítő eljárás során tett vallomását” – mondta Peter Štift, a szenátus elnöke. Az eredeti ítéletet, a 14 év szabadságvesztést túl szigorúnak nevezte a bíróság.
A bűnszervezet létrehozásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos előző ítélet megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy nem teljesült a bűncselekmény elkövetésének valamennyi tényállási eleme, bár egy részük megvalósult. A bíróság indoklásában az is szerepel, hogy Ľudovít Makó tanú tagadta, hogy kapcsolatban állt a Takáč-bandával.
A Legfelsőbb Bíróság azzal sem értett egyet, hogy a vádlott bűnös hivatali jogkörökkel való visszaélés elkövetésében, mivel a bűncselekményt nem a saját hatáskörében követte el. „Az ügyész hivatali kötelességeinek megszegésére került sor” – szögezte le a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak azzal kapcsolatban nincsenek kételyei, hogy a kenőpénz átvételére sor került, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottak kulcsfontosságú vallomásai hitelesek.
Kováčikot egyenesen a fogházba vitték a tárgyalóteremből.
Dušan Kováčik 2004 szeptemberétől 2020 novemberéig vezette a Legfőbb Ügyészi Hivatalt. 2020 októberében vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Nem sokkal azután, hogy büntetőeljárás indult ellene, lemondott posztjáról. Tavaly nem jogerősen 14 év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Speciális Büntetőbíróság (ÚŠP). Az ítélet ellen fellebbezett.
Kováčik a Legfelsőbb Bíróság előtt igazságtalannak nevezte az elsőfokú ítéletet, szerinte több hibát is elkövettek az eljárás során. Michal Šúrek, az ÚŠP ügyésze megalapozatlannak nevezte Kováčik fellebbezését és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el azt.
2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.
Két narratíva
Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.
Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.
Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.
A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.
Egyetlen végkifejlet
Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.
A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.
Számonkérés
Az EB azonban nem hagyta annyiban a dolgot. A Denník N birtokába jutott egy újabb levél, amelyet a bizottság március 28-án küldött el Peter Kmecnek (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettesnek. A levélben az EB arra figyelmeztetett, hogy a Különleges Ügyészség felszámolása veszélybe sodorhatja az európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését. A bizottság hangsúlyozta, Szlovákia ezzel a lépéssel egyébként is szembemegy a korábbi kötelezettségvállalásával. A helyreállítási alapról szóló ütemtervben ugyanis az előző kormány ígéretet tett arra, hogy az uniós források átlátható felhasználásáért a Különleges Ügyészség lesz a felelős. Ezzel viszont, hogy Ficóék megszüntették a hivatalt, az EB szerint eltűnt az egyik legfontosabb ellenőrző szerv, amely garantálhatná a pénzek transzparens elköltését. Éppen ezért fennáll a veszély, hogy a bizottság leállítja a helyreállítási alapban található 6 milliárd euró kifizetését. Ebből a pénzből finanszíroznák az új besztercebányai és turócszentmártoni kórház felépítését, illetve további fontos befektetési projekteket is.
Korábbi válaszok
A levélben továbbá arra is magyarázatot követelnek, hogy azok az ügyészek, akik korábban súlyos gazdasági bűncselekmények felderítésén dolgoztak a Különleges Ügyészségen, az áthelyezésük után miért nem olyan posztokra kerültek, ahol továbbra is az ilyen jellegű jogsértésekkel foglalkozhatnak. Néhány példa: Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár korábban súlyos korrupciós ügyeket tártak fel, most azonban a Főügyészség fegyházakkal foglalkozó osztályára kerültek, ahol az elítéltek panaszain és egyéb hasonló ügyeken dolgoznak majd. Daniel Lipšic, a korábbi különleges ügyész pedig a jogalkotási osztályra került.
Végül pedig az is kiderült, hogy az elmúlt hetekben a kormány intenzív kommunikációt folytatott a témában a bizottsággal. A levélben a kabinet korábbi három válaszára hivatkoznak, amelyet március 18-án, 19-én és 21-én küldtek el. Az EB szerint egyik levél sem volt kellően meggyőző.
Fico reakciója
Fico korábban utalt rá, hogy éles vitát folytatnak Brüsszel, azt azonban nem fejtette ki, hogy a vita tárgyát a Különleges Ügyészség megszüntetése képezi. Ehelyett arról beszélt, hogy a pénzek megvonása valójában Brüsszel bosszúja.
„Számolnunk kell azzal is, hogy a Nyugat megbüntet bennünket, mert Peter Pellegrinit választottuk államfőnek Ivan Korčok helyett. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha az Európai Bizottság most pusztán politikai okokból, az elnökválasztás eredménye miatt ráugrana a forrásokra”
– fogalmazott a miniszterelnök az államfőválasztás második fordulója után. Azt azonban nem említette meg, hogy a bizottság levele március 28-án, vagyis bőven a második forduló előtt érkezett meg Kmechez.
Az ellenzék háborog
Az ellenzéki képviselők pénteken élesen bírálták a Fico-kabinetet. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke kijelentette, a kormányfő inkább videókat forgat ahelyett, hogy Brüsszelben tárgyalna, és megtenne mindent az uniós források megmentéséért. A PS továbbá elutasítja, hogy a pénzek befagyasztása a Nyugat büntetése lenne Korčok veresége miatt. Veronika Remišová (Szlovákia mozgalom, KÚ, Za ľudí) szerint a levélből egyértelműen kitűnik, hogy az EB szorosan figyelemmel kíséri a Szlovákiában zajló politikai eseményeket. Elmondása szerint az ország még sosem állt ilyen közel ahhoz, hogy megvonják tőle a támogatást. Éppen ezért a következő parlamenti ülésen beterjeszt egy határozatot, amelyben kötelezné Kmecet, valamint Richard Raši (Hlas) informatizációért felelős minisztert a helyzet megoldására. Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője pedig kijelentette, az, hogy most nyilvánosságra került egy levél, az nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen.
Loretta Pinke, Kmec hivatalának szóvivője lapuknak is eljuttatta a kormányfőhelyettes reakcióját. Kmec szerint az ellenzék szándékosan terjeszt hazugságokat az uniós források leállításáról, és a belpolitikai témákat a saját céljaira használja fel az európai porondon. Hangsúlyozta, egyetlen hivatalos döntés sem született az uniós források leállításáról, és továbbra is intenzíven egyeztetnek a bizottsággal.
Fico a sajtótájékoztatón elmondta, nem változtatnak korábbi döntésükön.
„Nagyon nehéz tárgyalások zajlanak az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap, pontosabban annak néhány mérföldköve kapcsán, amelyek az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkoznak. Mint ismert, a Különleges Ügyészség eltörlése mellett döntöttünk, de ez egy visszafordíthatatlan folyamat, úgyhogy senki se reménykedjen”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Fico nem aggódik
Hozzátette, csütörtökön egyeztetett Věra Jourovával, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével, aki nemrégiben átvette a leköszönő Reynders feladatait.
„Nagyon komoly beszélgetésünk volt arról, hogyan kellene kinéznie a kommunikációnak az EB és a szlovák kormány között egy ilyen súlyos témában”
– jegyezte meg. Egyúttal leszögezte, szó sincs arról, hogy a bizottság be akarná fagyasztani a helyreállítási alap forrásait. Szerinte ez az ellenzéki képviselők által terjesztett hazugság, akik Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy az ország ne kapjon pénzt.
Kmec szerint az EB-vel már csak olyan technikai részletekről tárgyalnak, mint a Különleges Ügyészség áthelyezett ügyészeinek kérdésköre. Mint mondta, jelenleg azt próbálják elmagyarázni a bizottságnak, hogy a Különleges Ügyészség eltörlésével nem kerülnek veszélybe az EU pénzügyi érdekei, éppen ellenkezőleg, megerősödnek, hiszen a feladatok átkerülnek a Főügyészségre, ahol háromszor annyi ügyész biztosíthatja a gazdasági bűncselekmények megelőzését.
Fico hozzátette, Jourová tárgyalóasztalhoz ül Maroš Žilinka főügyésszel is, hiszen az ügyészek munkájával kapcsolatban ő az illetékes. Hangsúlyozta, jelenleg az a legfontosabb, hogy a bizottsággal folytatott egyeztetés ne politikai, hanem szakmai jellegű legyen.
Bírálják a kormányfőt
Az ellenzék az utóbbi hetekben többször is bírálta a miniszterelnököt a kijelentései kapcsán. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke felszólította Ficót, a közösségi médiában megosztott, figyelemelterelő videói helyett kezdjen el komolyan is foglalkozni az üggyel, és kormányfőként vállaljon felelősséget a kialakult helyzet miatt. Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője kiemelte, Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy a helyreállítási alap felhasználását a Különleges Ügyészség fogja felügyelni, így az EB aggályai jogosan merültek fel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Daniel Lipšic különleges ügyész keddi sajtótájékoztatóján búcsút mondott hivatalának, amelynek köszönhetően szerinte „Szlovákia igazságosabb és jobb országgá válhatott”. Több kollégájával együtt a Főügyészség különféle osztályaira kerültek át, ahol már nem folytathatják a gazdasági bűncselekmények felderítését.
A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.
A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.
Két évtized
Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.
Két vezető
A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt.
Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.
Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság kedden nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dušan Kováčik volt speciális ügyészt. A bíróság a büntetés letöltésének legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést rendelt el, emellett 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.
Kováčikot korábban nem jogerősen már elítélték bűnszervezet létrehozása, működtetése és támogatása, továbbá csúszópénz átvétele, hivatali jogkörökkel való visszaélés, valamint bizalmas és minősített adatokkal való visszaélés miatt. A bűnszervezettel kapcsolatos előző ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, az ellene felhozott többi vádpontban bűnösnek találta. A vád szerint egyebek mellett 50 ezer euró kenőpénzt vett át azért, mert közbenjárt a Takáč-banda főnökének tartott Ľubomír Kudlička vizsgálati fogságának megszüntetése érdekében. A bíróság emellett abban is bűnösnek találta, hogy információkat szolgáltatott ki a vizsgálati iratokból.
A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) ítéletének megszüntetését az eljárás során elkövetett hibákkal indokolta a Legfelsőbb Bíróság. „Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor nem olvasta fel a vádlott előkészítő eljárás során tett vallomását” – mondta Peter Štift, a szenátus elnöke. Az eredeti ítéletet, a 14 év szabadságvesztést túl szigorúnak nevezte a bíróság.
A bűnszervezet létrehozásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos előző ítélet megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy nem teljesült a bűncselekmény elkövetésének valamennyi tényállási eleme, bár egy részük megvalósult. A bíróság indoklásában az is szerepel, hogy Ľudovít Makó tanú tagadta, hogy kapcsolatban állt a Takáč-bandával.
A Legfelsőbb Bíróság azzal sem értett egyet, hogy a vádlott bűnös hivatali jogkörökkel való visszaélés elkövetésében, mivel a bűncselekményt nem a saját hatáskörében követte el. „Az ügyész hivatali kötelességeinek megszegésére került sor” – szögezte le a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak azzal kapcsolatban nincsenek kételyei, hogy a kenőpénz átvételére sor került, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottak kulcsfontosságú vallomásai hitelesek.
Kováčikot egyenesen a fogházba vitték a tárgyalóteremből.
Dušan Kováčik 2004 szeptemberétől 2020 novemberéig vezette a Legfőbb Ügyészi Hivatalt. 2020 októberében vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Nem sokkal azután, hogy büntetőeljárás indult ellene, lemondott posztjáról. Tavaly nem jogerősen 14 év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Speciális Büntetőbíróság (ÚŠP). Az ítélet ellen fellebbezett.
Kováčik a Legfelsőbb Bíróság előtt igazságtalannak nevezte az elsőfokú ítéletet, szerinte több hibát is elkövettek az eljárás során. Michal Šúrek, az ÚŠP ügyésze megalapozatlannak nevezte Kováčik fellebbezését és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el azt.
2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.
Két narratíva
Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.
Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.
Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.
A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.
Egyetlen végkifejlet
Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.
A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.
Janka Bittó Cigániková (szintén SaS) figyelmeztetett, olyan források is veszélybe kerülhetnek, amelyekből a kórházak felépítését és modernizációját finanszírozná az állam. Veronika Remišová, a Za ľudí vezetője a Különleges Ügyészség eltörlése kapcsán úgy fogalmazott, Ficót jobban érdekli a saját embereinek szabadsága, mint az ország sorsa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
