Miért van az, hogy valaki 70 évesen lefutja a maratonit, míg mások kénytelenek járókerettel botorkálni? A válasz részben a génekben keresendő.
Az egyik lehetséges gerontogén a talajvízben lévő arzén, vagy az ipari szennyezés által kibocsájtott benzol, a napfény ultraibolya sugárzása, illetve a dohányfüstben lévő mintegy 4000 toxikus vegyület keveréke. Bizonyos magatartásformák is gyanúsíthatók az öregedéi folyamat felgyorsításával, mint a túlzott kalória bevitel, illetve a pszichés distressz.
A Trends in Molecular Medicine (A molekuláris gyógyászat tendenciái) című tanulmányban Jessica Sorrentino, Hanna Sanoff, és Norman Sharpless azzal érvelnek, hogy az efféle tényezők tanulmányozása kiegészítené a jóval népszerűbb megközelítéseket, mint pl. az időskori molekuláris változások tanulmányozása vagy a hosszú élethez kötődő gének kutatása.
„Az emberek szeretnék megfékezni az öregedést, ami természetesen mindnyájunk számára túl korán következik be. Ám ha holnap a kutatók netán bejelentenék, hogy feltalálták az öregedés elleni tablettát, az embereknek ezeket a tablettákat évtizedekig kellene szedniük.És az egészséges embereket igen nehéz rábírni arra, hogy hosszú időn át orvosságot szedjenek, ráadásul mindig számolnunk kell a mellékhatásokkal. Ám ha azonosítjuk a környezetben lévő gerontogén anyagokat, ismereteinket azonnal hasznosíthatnánk” – mondja Sharpless.
Gyengeség és mentális hanyatlás
Az ikervizsgálatok arra utalnak, hogy az élettartamot 25%-ban befolyásolják a gének. A maradékot azonban más tényezők, például a balesetek, sérülések és a gerontogén anyagok expozíciója befolyásolják.
„Az az elgondolás, hogy a környezeti faktorok felgyorsítják az öregedést, nem új keletű. Ennek ellenére magam is azt gondolom, hogy a gerontogének tanulmányozása jóval az öregedés egyéb kutatási területei mögött kullog” – állítja Judith Campisi , a Buck Öregedés Kutató Intézet (Buck Institute for Research on Aging) munkatársa.
Hozzátette, hogy a kutatók manapság egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az említett anyagok iránt, miután megtudtuk, hogy a kemoterápia sok típusa és egyes HIV elleni gyógyszerek felgyorsíthatják az életkorral összefüggő vonásokat, mint például a testi gyengeség vagy a mentális hanyatlás.
A gerontogéneket azonosító tanulmányok célja részben az, hogy a kutatók megtalálják a biológia életkor hatékonyabb mérési módszereit. Erre ugyanis jelenleg több lehetőség áll a rendelkezésünkre, ám egyikük sem tökéletes.
Képesek vagyunk feltérképezni az agyat, és felmérni az Alzheimer-kórhoz kötődő béta-amiloid fehérje koncentrációt, ám ezek a szintek nem tükrözik a szervezet más részén zajló öregedési folyamatot.
Sharpless kutatócsoportja ezért az öregedés egy bizonyos szempontjára koncentrált, mégpedig a sejtöregedés (szeneszcencia) nevű folyamatra, amikor a sejtek osztódása véglegesen leáll. Az elöregedett sejtek az életkor előrehaladtával kumulálódnak, és ezek a sejtek a p16 fehérje szokásos koncentrációjának tízszeresét tartalmazzák.
Világító egerek
A kutatócsoport létrehozott egy egértörzset, mely a p16 hatására egy világító fehérjét termel.
„Amikor öregszenek, és az elöregedett sejtek száma nő, akkor az állatok valósággal ragyognak. Gerontogén expozíció hatására a vártnál fiatalabb korban kezdenek világítani” – mondja Sharpless.
A kutatók a potenciális gerontogének tesztelésére használják a rágcsálómodellt, és már közel 50, hasonló kutatási területen dolgozó különböző laboratóriumba küldtek kísérleti állatokat. A kutatók emellett az Élethossz Diagnosztika (HealthSpan Diagnostics) nevű céggel karöltve azon dolgoznak, hogy létrehozzák a p16 teszt azon verzióját, mely képes a humán biológiai kor felmérésére.
„Egy marker nem elegendő. Egy panelre van szükségünk. Tökéletes teszt nem létezik, de én még biztosan megérem, hogy képesek leszünk pontosan felmérni valakinek a fiziológiai életkorát” – mondja Sharpless.
Sharpless arra számít, hogy a kutatás felfogása megváltozik:„ha azt tesszük, amit a karcinogének azonosítása érdekében, amikor milliónyi vegyületet teszteltünk, akkor bizonyára számunkra is meglepő gerontogén anyagokra bukkanhatunk.”
Campisi hozzátette, hogy „bizonyára némi időbe telik, míg a toxikológia ügynökségeknek gerontogénekként klasszifikálják a környezeti expozíciókat. Ám ne feledjük, hogy évtizedek teltek el a karcinogének hatékony tesztjeinek kifejlesztésétől a jelenlegi helyzetig, amikor már kockázati tényezők százait sikerült klasszifikálnunk potenciális rákkeltő hatásuk szerint. Az öregedéskutatás területén ezek csupán az első lépések.”
hipochonder.blog.hu
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
