2026. február 21-én földrengés rázta meg a Somorja környékét, ami érthető módon sokakban felvetette a kérdést: vajon miért pont itt, és egyáltalán mi zajlik a mélyben? A magyarországi földrengéskutatás központja, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium egy friss bejegyzésben vette górcső alá a jelenség geológiai hátterét. Mivel azonban a lemeztektonikai szakkifejezések útvesztőjében laikusok számára könnyű eltévedni, most közérthetően és olvasóbarát módon foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat arról, miért is mozdult meg a föld a szlovák–magyar határvidéken.
A szakértők szerint ez áll a rengés hátterében
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán közzétett szakmai elemzése alapján a február végi földrengést nem egyetlen hirtelen esemény, hanem a Kárpát-medence alatt zajló, évmilliók óta tartó folyamatok okozták. A poszt lényegében négy fő okot és körülményt magyaráz el a földrengéssel kapcsolatban. Lássuk ezeket egyszerűen!
Képzeljük el a Kárpát-medencét úgy, mint egy satuba fogott diót. A térségünk alatt lévő kőzeteket délről az úgynevezett Adriai-kőzetlemez (ez nagyjából Olaszországot és az Adriai-tengert foglalja magában) lassan, de folyamatosan nyomja észak felé, miközben még egy kicsit el is fordul. Emiatt a Kárpát-medence szinte beszorul (mintegy harapófogóba kerül) ez közé a déli lemez és a tőlünk északra lévő nagy Európai-lemez közé. Ez a szemmel láthatatlan, állandó nyomás óriási tektonikai feszültséget halmoz fel a mélyben.
A mostani földrengés egy olyan gigantikus, föld alatti kőzettömbben, az úgynevezett ALCAPA-lemezben pattant ki, amely a mi régiónk, a Kárpát-medence északnyugati részének az „alapozását” adja. Ez az afrikai eredetű hatalmas kőzetdarab évtízmilliókkal ezelőtt, nagyon lassan préselődött be a jelenlegi helyére. Ahogy a Pannon-medence az évmilliók során formálódott (kinyílt és elvékonyodott), ez az alapkőzet jelentős szerkezeti átalakulásokon ment át, és alaposan összetöredezett. Úgy kell elképzelni, mint egy régi, megviselt betonfalat, ami tele van mély, ősi repedésekkel és törésvonalakkal.
Földrengés Nyugat-Szlovákiában: Pozsonyban és a környékén is érezni lehetett a rengéseket
A tudósok a posztban olyan szakkifejezéseket használnak, mint a „lenyíródási zóna” vagy a „lapos dőlésű normálvetők”. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a mélyben lévő kőzetrétegek nem vízszintesen állnak, hanem ferdén egymásra csúszva, mint egy megdőlt kártyavár lapjai. A folyamatosan növekvő feszültség miatt az egyik ilyen régi, ferde törésvonal mentén a kőzettömbök hirtelen elmozdultak, megcsúsztak egymáson. Ez az a pillanat, amikor a felgyülemlett energia kiszabadul – mi pedig odafent ezt érezzük földrengésnek.
Bár a Kárpát-medence – és azon belül a szlovák–magyar határvidék – szerencsére messze nem olyan aktív, mint mondjuk Japán vagy Kalifornia, de az intézet hangsúlyozza: a térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek. A mélyben zajló lassú mozgások miatt időről időre kipattannak rengések. A szakemberek adatai szerint ezen a konkrét területen 1996 és 2018 között is mértek már két kisebb rengést. A Föld tehát itt is él és mozog, a felgyülemlett feszültségnek pedig időnként ki kell engednie.
Körkép.sk (Az olvasóbarát magyarázat megírásában az MI volt segítségünkre)
Nyitókép forrása: canva.com
Nem okozott kárt a bősi vízierőműben a szombati 4,5-ös földrengés
Pánik helyett felkészültség: életmentő tanácsok földrengés idejére
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
