A parameter.sk számolt be róla, hogy személyeskedésektől sem mentes konfliktus alakult ki Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi járás elöljárója és több csallóközi település polgármestere között. A településvezetők, személyes és szakmai okokra hivatkozva, arra kérték a belügyminisztert és a kormányfőt, hívják vissza Derajt pozíciójából. Időközben kiderült, több polgármester akaratán kívül foglalt állást az elöljáróval szemben, nem tudták, mihez adják a nevüket. Az egyre szövevényesebb ügy kapcsán Michal Derajt kérdeztük.
Mikor szembesült azzal, hogy több csallóközi polgármester bepanaszolta Önt a belügyminisztériumnál?
Az ilyesminek gyorsan híre megy, számos környékbeli polgármester megkeresett, hallottam-e, mi készül ellenem. A Dunaszerdahelyi járásban 67 önkormányzat működik, néhány kivételtől eltekintve mindegyikkel jó szakmai és személyes kapcsolatban vagyok.
Ezek szerint csak néhány településvezető szignózta a levelet?
Nos, nem. Hatvanhét önkormányzat működik a járásban, közülük 35-nek ott a pecsétje a dokumentumon.
Ez nem kevés!
Valóban, de közülük legfeljebb tízen lehetnek azok, akik pontosan tisztában voltak azzal, mit írnak alá.
Ezt hogy érti?
Természetesen én is megkaptam az eredeti levelet. Körülbelül féloldalnyi szöveg alatt van nagyjából tíz aláírás és pecsét, a maradék 25 egy másik oldalon szerepel. Az elmúlt napokban számos polgármester felhívott, szabadkoztak a levél miatt. Elmondták, hogy megvezették őket, fogalmuk sem volt, hogy a személyem ellen szól a levél, egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos petíciót akartak aláírni. Volt köztük olyan, Holényi Gergő Nagymegyerről, akinek tudtán kívül került fel a neve a papírra. A titkárnője, aki azóta nem dolgozik az önkormányzatnál, írta alá helyette.
Arról van elképzelése, pontosan kik azok, akiknek problémája van Önnel?
Igen, az előző kormány hű szövetségesei, általában az egyik, azóta hivatalosan nem létező kormánypárt polgármesterei. Tudom, hogy a Csallóközi Falvak és Városok Társulása (ZMOŽO) nevében Bereczk Oszkár, Albár polgármestere gyűjtötte az aláírásokat, de Bokros Ferenc, Balázsfa és Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere is azon aláírók között van, akik pontosan tisztában voltak azzal, miről szól ez az egész.
Ez abból is látszik, hogy a levél első három aláírása az övék. Bokros például személyesen ment el a somorjai polgármester, Orosz Csaba után, aki, mikor megtudta, miről van szó, azonnal ajtót is mutatott neki.
Bokros Ferenccel korábban is volt már konfliktusa.
Nekem nem, inkább fordítva. Ő nem bírja elviselni, hogy a környékbeliek túlnyomó többsége nem kér abból a hatalmas ipari parkból, amelyet a falu mellé tervezett. Mintegy hatezer ember írta alá a tiltakozó petíciót. Épp Önök foglalkoztak először érdemben a Balázsfa mellé tervezett ipari parkkal, amelyiknek Bokros nagy támogatója, én pedig, nem csak járási elöljáróként, de mint helyi lakos és természetvédő, nagy ellenzője vagyok. Bokros már csak azért sem kedvel, mert 2018-ban indultam ellene az önkormányzati választáson.
Az előbb hulladékgazdálkodási kérdéseket emlegetett. Mi köze ennek az ügyhöz?
Kezdjük az elején. A Dunaszerdahelyi járásban három hulladéklerakat működik. Egy Csukárpakán, egy Nagyudvarnok mellett, egy pedig Albárnál. Tavaly átfogó vizsgálatot indított a szlovák környezetvédelmi felügyelet, mert lakossági bejelentések nyomán éltek a gyanúperrel, hogy nem tartanak be maradéktalanul minden előírást. A csukárpakai lerakattal kapcsolatban csak apróbb hiányosságokat állapítottak meg, de a másik kettőnél a vizsgálat számos komoly problémát talált. Az albári lerakat működési engedélyét visszavonták, tulajdonképpen bezárták. A nagyudvarnokit csak egy eljáráshiba miatt nem sikerült bezárni, eddig! Nekik úgy tűnik, ügyesebb jogászaik vannak. Az a határozat egyelőre nem jogerős. A levél kezdeményezői azzal keresték fel a környékbeli polgármestereket, hogy a lerakatok bezárása ellen akarnak petíciózni. Ezzel álcázták a személyemet támadó levelet.
Ön kezdeményezte egyáltalán ezt az ellenőrzést?
Nem, nekem ilyesmire nincs hatásköröm, bár az igaz, hogy mióta 2020 nyarán átvettem a hivatalt, rengeteg lakossági panasz futott be hozzám. Szerintem elég lenne megkérdezni a nagyudvarnokiakat, kürtieket, balázsfaiakat, milyen szagok jönnek időnként a lerakatból. A vizsgálathoz, pláne annak eredményéhez, viszont semmi közöm. Arról én nem tehetek, hogy a törvényben előírt környezetvédelmi előírásokat és az ezzel kapcsolatos kötelességeiket nem tartják be. Ennek ellenére a polgármesterek mégis engem hibáztatnak, hogy belekavartam a bizniszükbe. A hulladékgazdálkodásban ugyanis rengeteg pénz van.
A nagyudvarnoki és az albári lerakat is magánkézen van, különösen az utóbbi rengeteg pénzt hozott a helyi polgármesternek.
Nem akarok támadható, perelhető állításokat tenni, de arra bíztatom az olvasókat, nézzék meg, mely cégekhez tartoztak az albári lerakat alatt lévő parcellák, mielőtt megváltoztatták a tulajdonosi viszonyokat és a falu tulajdonába kerültek volna a telkek.
A polgármesterek levelükben személyes összeférhetetlenséget és szakmai inkompetenciát emlegetnek.
Tudom, meg azt, hogy nem rendelkezem azokkal a képességekkel, amelyekkel eredményesen tudom ellátni a feladatom. Abban a levélben egyetlen konkrétum sincs, személyem elleni mocskolódás az egész, pusztán azért, mert szerintük én beleköptem a levesükbe, miattam zárják be a környezetszennyező lerakatokat. Ez abból is látszik, hogy például a nagymegyeri polgármesterhez még csak nem is ők mentek el, hanem egy magánszemély, Gulázsi Olivér, aki mit ad Isten, annak a Gulázsi kft.-nek a tulajdonosa, amelyik a települések hulladékát, busás haszonért, elszállítja a telepekre.
Hogy jön a képbe a járási hivatal környezetvédelmi osztályának nemrégiben ön által menesztett vezetője, Cséri Gabriella?
Cséri Gabriellát nem én menesztettem, hanem a belügyminisztérium. Én csak javaslatot tettem rá azért, mert számos olyan ügyet tártam fel, amelyekben Cséri személyes érdekek mentén hozott döntést. Zajlik most egy munkajogi per, így nem szeretnék erről bővebben nyilatkozni, maradjunk annyiban, hogy munkájának megítélése inkább a nyomozati szervekre tartozik.
Nem véletlen, hogy Cséri, Gulázsival együtt, ott volt azon a ZMOŽO-gyűlésen, ahol aláírásokat gyűjtöttek ellenem.
Arról nem is beszélve, hogy a járási környezetvédelmi hivatal vezetőjének tudnia kellett volna azokról a hiányosságokról, amelyeket a környezetvédelmi hatóság vizsgálata feltárt.
A járási elöljárónak nem?
Járási elöljáróként nekem nem feladatom, hogy minden egyes beosztottam munkáját ellenőrizzem, ez képtelenség lenne. Én bízom az emberekben, amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be, senkiről nem feltételezek rosszat.
Ön szerint mi áll a személye elleni támadás hátterében?
Az egész ügy lényege tulajdonképpen igen egyszerű. Bizonyos polgármesterek, helyi kiskirályok és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági körök az előző kormányok alatt megszokták, hogy üzletként tekintsenek a köz szolgálatára. Nehezen viselik, hogy ez megváltozott, hogy becsületes emberek kerültek fontos pozíciókba.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
