Mi okozza a legtöbb lakástüzet? Meg fog lepődni a válaszon!

Mi okozza a legtöbb lakástüzet? Meg fog lepődni a válaszon!

Lakástüzek, eltekintve egy-két esettől, inkább csak karácsony tájékán kerülnek be a hírekbe, ekkor osztják bőséggel azokat a tanácsokat is, hogy miként ne gyújtsuk fel a karácsonyfát. Pedig az otthonok az esetek többségében más okok miatt kapnak lángra. Megnéztük, melyek ezek, és mi az, amitől ténylegesen tartani kell.

A lakástüzek elég prózai ok miatt gyakoribbak ősszel és télen, illetve fordulnak elő többször azokban az években, amikor mostohább az időjárás: ilyenkor az emberek többet vannak otthon, kevesebbet a szabadban. Ez azért lényeges körülmény, mert a lángok az esetek 99 százalékában gondatlanság miatt csapnak fel, így az összefüggés egyértelmű: ha a tulajdonosok nem akarnak hidegben mászkálni, akkor többet főzőcskéznek és dohányoznak a saját otthonukban. Ezek a lakástüzek leggyakoribb okai között szerepelnek.

Mint Mukics Dániel tűzoltó őrnagytól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjétől megtudtuk, tavaly összesen 6512 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, a tűzesetek következtében pedig 598 ember sérült meg és 75 vesztette életét. Ismeretes az is, hogy a több mint 6500 kigyulladt lakásból csak tizennégyben volt tűzjelző készülék, pedig ez a 2000-3000 forintos szerkezet akár életet is menthet.

A víz tehet mindenről?

De hogy mivel gyújtjuk föl a leggyakrabban a lakást? A legtöbbször a gyertyákkal és a mécsesekkel bánunk óvatlanul, illetve a főzés során vagyunk gondatlanok. Emiatt messze vezeti a rangsort a nyílt láng használata, amely a lakástüzeknek a felét okozza.

„Tipikus példa, amikor valaki serpenyőben vagy fritőzben sütne rántott húst vagy sült krumplit, megcsörren a telefon, az olaj pedig ott marad a tűzhelyen. Márkafüggő, de maga az étolaj 300-310 fokos hőmérsékleten már lángra is kap, a házilagos oltási kísérletek pedig tovább tetőzik a bajt” – emeli ki Mukics. Mint mondja, komoly probléma, hogy a lángokat vízzel próbálják megfékezni, holott ez szigorúan tilos: a víz nehezebb az olajnál, így bekerül alá, miközben pedig érintkezik a forró serpenyővel és a több mint 300 fokos olajjal, gőzzé válik, az égő zsiradékot pedig gyakorlatilag kirobbantja az edényből. Innentől kezdve az olaj már nemcsak magában ég, hanem mindent meggyújt maga körül: a függönyt, a szekrényt és a közvetlenül mellette állók ruházatát. Emiatt a serpenyőben lángra kapó olajat nem vízzel kell oltani, hanem egyszerűen le kell takarni egy fedővel, alatta pedig el kell zárni a főzőlapot. Így az oxigén utánpótlása azonnal megszűnik, a tűz pedig magától kialszik.

Telefontöltő és cigaretta

A lakástüzek második leggyakoribb oka az elektromos eszközök meghibásodása. Ezek lehetnek hajszárítók, telefontöltők vagy bármi, ami elektromos. Nagyon fontos, hogy a nem használt eszközöket húzzuk ki a konnektorból, a lehető legrövidebb ideig tartsuk őket feszültség alatt. Az tehát tévhit, hogy a legnagyobb veszélyforrás a bedugva felejtett vasaló: nyilván ilyesmi is előfordul, de messze nem olyan arányban, amilyenben az ártalmatlannak gondolt, ám meghibásodott, konnektorban felejtett eszközök.

A dobogó harmadik fokán a fűtőeszközök, főző- és vízmelegítő berendezések állnak, ezek szintén gyakran okoznak tüzet. Ilyenkor a bajt maga a hőtermelés, a közvetlen hőhatás eredményezi: ha valaki pulcsit tereget a konvektorra, vagy éppen a kandalló közelében tárol gyúlékony anyagokat.

A lakástüzek negyedik leggyakoribb oka a dohányzás, amikor valaki az ágyban cigarettázva elszunnyad, vagy éppen a tévét bambulva ejti ki a kezéből a csikket. Ez okozza az ilyen balesetek öt százalékát.

A karácsonyfa és az adventi koszorúk okozta tüzek, amelyek a hírekbe gyakran bekerülnek, a lista végén kullognak: évente mindössze 50 körüli ilyen eset fordul elő. Ami persze nem jelenti azt, hogy az ilyesmivel a jövőben óvatlanul kellene bánni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »