Mi az igazi tét Kelet-Gútában?

Mi az igazi tét Kelet-Gútában?

Hosszadalmas vitákat és háttérben zajló egyeztetéseket követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szombaton határozatot fogadott el arról, hogy egy hónapos tűzszünetet hirdessenek ki Szíriában, hogy a segélyszállítmányok eljuthassanak a harcok miatt nélkülöző lakossághoz.

A BT-be az ideiglenes tag Svédország és Kuvait két hete nyújtott be tervezetet, egyértelműen annak a nyugati törekvésnek a részeként, hogy nyomást gyakoroljanak a szír kormányra, mely most újult erővel, köztük intenzív tüzérségi és légi előkészítéssel, jelentős civil áldozatok árán tesz kísérletet a főváros, Damaszkusz lázadók kezén lévő részének, Kelet-Gútának a visszafoglalására.

A diplomáciai offenzíva többszöri halasztást szenvedett, és az utolsó percekben is módosítottak a szövegen, elsősorban a Bassár al-Aszad szír elnököt támogató Oroszország – mint a BT állandó, vétóképes tagja – ellenállásának köszönhetően, melynek fókuszában az állt, hogy mely fegyveres csoportokra ne vonatkoztassák a tűzszünetet.

A Kelet-Gútában domináns lázadó szervezetek ugyanis javarészt iszlamista vagy iszlamista kötődésű formációk,

melyek olyan hírhedt terrorcsoportokkal ápolnak vagy ápoltak szövetségesi viszonyt, mint az Iszlám Állam (IÁ), illetve az al-Kaida. Míg a határozat eredeti szövege csak ez utóbbiakat említette volna kivételként, Moszkva végül elérte, hogy „más, az IÁ-val és az al-Kaidával szövetséges személyek, csoportok, szervezetek” is támadhatóak maradhassanak.

A kivételek kérdése azért is kulcsfontosságú, mert míg Damaszkusz és Moszkva lényegében az összes lázadót terroristának tartja,

a Nyugat az általa és térségi szövetségesei, különösen az Öböl-menti monarchiák és Izrael által támogatott frakciókat „mérsékelt ellenzéknek” nevezi, melyet kommunikációjukban azonosítanak a rezsim bombázásától szenvedő, ostromlott lakossággal. Aszad és Oroszország attól tart, hogy a humanitárius hozzáférés örve alatt a lázadók jutnak utánpótláshoz.

Aligha meglepő hát, hogy a tűzszünet meghirdetése ellenére a támadások tovább folytak Kelet-Gúta ellen, vasárnap arra késztetve Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt, hogy rendkívüli telefonbeszélgetésben követeljék Vlagyimir Putyin orosz elnöktől: gyakoroljon „maximális nyomást” a szír kormányzatra a légitámadások és a harcok azonnali felfüggesztése érdekében.

Szintén az orosz vétót megelőzendő került be a határozatba a máshol lévő Jarmúk, Fua és Kefraja térsége is, ahol nem „ellenzéki”, hanem kormánypárti lakosság, illetve egy palesztin menekülttábor áll ostrom alatt.

A Kelet-Gúta kapcsán tett nyugati diplomáciai erőfeszítések – melyet a fősodrú médiában a múlt héten komoly, a civil áldozatokat hangsúlyozó hírverés kísért – nyilvánvaló célja, hogy elejét vegyék a damaszkuszi rezsim katonai helyzete további javulásának, mely 2015 szeptembere, az orosz katonai intervenció kezdete óta tart. Ha Aszadéknak a fővárosban lévő ellenállási gócot sikerülne végre felszámolni, az hasonló hatással lehetne a konfliktus erőviszonyaira, mint Aleppó visszafoglalása 2016 decemberében, szintén egy hosszadalmas, véres ostromot követően.

Törökország kérésére a cseh hatóságok őrizetbe vették Prágában Szaleh Muszlimot, a legjelentősebb szíriai kurd párt egykori vezetőjét. A Demokratikus Egység Pártjának (PYD) politikusa egy konferencián vett részt a cseh fővárosban. A tanácskozás egy török résztvevője lefényképezte őt, ezután a cseh rendőrség Törökország kérésére őrizetbe vette a szíriai kurd vezetőt. Török híradások szerint Törökország kéri majd Muszlim kiadatását, aki ellen 2016 novembere óta van érvényben letartóztatási parancs – egymillió dolláros fejdíjjal – egy ankarai merénylettel kapcsolatban. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »