Mi az, hogy?

Mi az, hogy?

Sok veszély fenyegeti mostanában a világot, a mi társadalmunkat is, főleg a koronajárvány óta. Nálunk most éppen veszélyben az államfő és a kormány pozíciója, veszélyben a turizmus, a gazdaság, a vendéglátóipar, az oktatás, az egészségügy – minden veszélyben van.

De a legnagyobb veszély a médiát fenyegeti. Igen, mert valakik rájöttek a turpisságra: hogy a médiát lefizette a kormány, meg valamiféle külföldi propaganda. Éspedig azért fizette le, hogy megnyilvánulásaiban olyan üzeneteket fogalmazzon meg, miszerint a beoltatlanok kockázatot jelentenek a beoltottakra és a többiekre, de főleg saját magukra. Ez tűrhetetlen, szajkózzák ők, a beoltatlanok. Ők csak az alkotmány adta lehetőségeikkel élnek, a szabad választás és szabad élet jogával. Ők szabadon döntöttek róla, hogy márpedig, ha a fene fenét eszik is, nem olttatják be magukat. Inkább kimennek az utcára, tüntetni fognak, hangot adnak elégedetlenségüknek (mivel is?), de nem, és nem oltakoznak. Mi az, hogy ők jelentik a veszélyt mások számára, na meg saját maguk számára is? Ezt a média zengedezi csupán, a valóság viszont egészen más (milyen is?).

Nekik meggyőződésük, hogy az oltás megölné őket, miközben ők egészséges emberek. Ők a covid-fertőzéssel könnyűszerrel elbánnak, ha netán megtámadja őket.

S az a feltevés, hogy esetleg másokat megfertőznek, akik akár bele is halhatnak – nem igaz, ezt is csak a média terjeszti rémhírként, az említett kenőpénzek ösztönzésére. Igen! Mindezt csak azért, mert azt akarja, hogy minél többen oltakozzanak, hogy az országban (sőt az egész világon!) elérhessük a kollektív immunitást. Hallatlan! – mondják felháborodva.

Hírdetés

Mi az, hogy a beoltottakat a törvény előnyben részesíti a beoltatlanokkal szemben? – méltatlankodik ez utóbbiak tábora. A beoltottak csak csendben mondogatják: Hát nem arról volt szó már a járvány elején, hogy egyetlen ellenszerünk csakis a védőoltás lehet? És izgatottan várták, mikor kerülnek forgalomba a vakcinák. Most már jó sok van belőlük a piacon, de sajnos azokból is „jó sok” van, akik elutasítják. És erélyesen hangot adnak véleményüknek, hiszen joguk van hozzá. A médiát pedig legszívesebben eltipornák. Mert mi az, hogy miközben a rendőrség úgy vélekedett a csütörtöki be nem jelentett pozsonyi demonstráció kapcsán, hogy nem látja okát a tüntetés feloszlatásának (talán őket meg az oltatlanok ösztönözték ebben az elhatározásukban?), a média ennek ellenére szemtelenül feltette a kérdést:

Ha egyszer be nem jelentett akcióról van szó, akkor miért nem lépett közbe a rendőrség, miért nem oszlatták fel a tüntetőket?

Azt! Feloszlatni! A médiát, azt kell feloszlatni, hogy ilyeneket kérdez! Ők tehát a támadásban látják a megoldást: mondjon le az államfő, mondjon le a kormány, a média pedig szűnjék meg létezni.

Milyen jó lenne – ezt is ők sugallják: senki sem dirigálna, és senki sem kritizálna. Akkor kedvünkre utazgatnánk, szórakoznánk, buliznánk. Akkor igazán szabadon élhetnénk. És halhatnánk – ezt a józanabbik, a csendesen méltatlankodó tábor mondja fásultan mindezen apokaliptikus megnyilvánulások láttán és hallatán.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »