A kulturális minisztérium március elején hozta nyilvánosságra A kultúra és a kreatív ipar fenntartható fejlődését szolgáló reform elnevezésű szakmai anyagot, melynek egyik pontja értelmében a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA, azaz a KultMinor) átalakításra kerülne a kisebbségek kultúráját támogató szélesebb körű alappá. A tervezetre a Szövetség is elítélően reagált, és ahogy arról ma hírt adtunk, a Kisebbségi Bizottság is határozottan elutasítja a kulturális minisztérium ezen szándékát. Bukovszky László, a bizottság elnöke, egyben kisebbségi kormánybiztos megkeresésünkre közölte: a minisztérium tervezete teljesen abszurd.
A tervezetről
A reformtervezet szerint a kulturális minisztérium támogatási rendszeréhez tartozó, “Hátrányos helyzetű csoportok kultúrája“ támogatási program a már létrehozott és működő független Kisebbségi Kulturális Alap részévé válik. „Ez egy szélesebb körű alapot hoz létre a kisebbségi csoportok kultúrájának támogatására. Az átalakított alap nagyobb átláthatóságot és függetlenséget eredményez a kulturális támogatás terén a nemzeti kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok számára“ – olvasható az anyagban, amely összevonná a támogatási keretet. A tervezet szerint ez az összeg a kezdetekkor évi fél millió euróval növekedne a 2022-2026-os időszakban – összesen 2,5 millió euróval.
A hátrányos helyzetű csoportok kultúráját támogató program
A program a fogyatékkal élő vagy más módon hátrányos helyzetű lakossági csoportok kulturális tevékenységeire, kulturális jogaik fejlesztésére és az akadályok felszámolására jött létre.
Végül, de nem utolsósorban nyitott az olyan projektekre, amelyek elkötelezettek a toleranciára való nevelésben, a társadalmi és családi összetartást erősítik és a kultúrák közötti párbeszédet fejlesztik – olvasható a minisztérium honlapján.
A 2004 óta működő program a fogyatékkal élők (a testi, szellemi, mentális betegségben szenvedők, a vakok és gyengénlátók, siketek és nagyot hallók), a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, a marginalizált roma közösségekben élők, a gyermek- és családközpontok, diagnosztikai központok, nagycsaládosok kulturális tevékenységeinek támogatására jött létre. De célja a reszocializációs programmal dolgozók, a migránsok kulturális integrációjának, a szegénység és társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyek, tartósan munkanélküliek, hajléktalanok támogatására irányuló kulturális tevékenységek támogatása is.
Az LMBTQ+ közösségeket éveken át ezen a programon keresztül támogatták
2019 májusában robbant ki a támogatási program körüli botrány, amikor az akkori kulturális miniszter, Ľubica Laššáková (SMER), a szakmai döntéshozók pozitív elbírálása ellenére sem írta alá az LMBTQ+ közösségek rendezvényeire jóváhagyott támogatást.
Akkor azzal vádolták Laššákovát, hogy politikai döntést hozott amikor a szakmailag már elbírált és jóváhagyott pályázatokat megvétózta. A döntését támogatók viszont rámutattak: az is politikai döntés eredménye, hogy ezeket a közösségeket az ilyen típusú támogatásra pályázható hátrányos helyzetű csoportok közé vonták, és így kevesebb pénz jutott a fogyatékkal élők számára. Újabb érv, hogy a meleg közösségek az igazságügyi minisztérium dotációs rendszerén keresztül is pályázhatnak – ott jóval nagyobb összegekben – tevékenységeik támogatására. 2019-ben megszólalt a témában a jelenlegi kulturális miniszter, Natália Milanová (OĽANO) is, aki szintén helytelenítette, hogy a minisztérium 19 ezer euróval támogassa a szivárványos menetet.
filmfesztivál esetén az Audiovizuális Alapon keresztül, mert ezekben az alapokban szakértői bizottságok döntenek a projektekről, és a miniszter nem gyakorol rájuk befolyást“ – vélekedett.
Mi bennünk a közös? Egy szó: kisebbség
Ahogy felvázoltuk, a minisztériumon belül több dotációs rendszer működik, ezek közül az egyik a hátrányos helyzetű csoportok kultúrájának támogatására létrehozott alap.
Bukovszky László kormánybiztos szerint mindezt abból kifolyólag, arra hivatkozva teszik, hogy mindkét támogatási rendszer kisebbségekkel foglalkozik.
„Nagyon veszélyesnek találom, ha a 13 kisebbség mellett létrejönne egy újabb szakmai csoport, amely a hátrányos helyzetű emberek kulturális igényeivel foglalkozna. Ez teljesen abszurd, mivel a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta írja elő Szlovákiának a kisebbségi kultúra támogatását – ez egy kötelezettség.
– magyarázta a tervezet értelmetlenségét Bukovszky.
Tudjuk már megkülönböztetni a Gizikét a gőzekétől!
Elmondta, a Kisebbségi Bizottság csak egy állásfoglalást tud megfogalmazni, illetve kifogást, amelyet továbbítanak a miniszter asszonynak. „A minisztérium komolytalanul áll a helyzethez, hiszen az előző Kisebbségi Bizottsági ülésen az államtitkár asszony, Zuzana Kumanová először bagatellizálta ezt a hírt, annak ellenére, hogy ez a minisztérium hivatalos dokumentuma. Azzal érvelt, hogy ez csak egy elképzelés és a minisztérium külső szakértői készítették“ – jegyezte meg a bizottság elnöke.
– horkant fel Bukovszky.
Sokat elárul a legnagyobb, kormányzó párt által vezetett kulturális minisztériumról, de talán az egész kormányról is, hogy képesek egy kalap alá vonni a szexuális közösségeket (kisebbségeket?), a fogyatékkal élőket, és az őshonos nemzeti közösségeket.
Ahogy Bukovszky László értékelte: a tervezet szakmaiatlan, hiszen ahogy mondta, Szlovákia a kisebbségi kulturális támogatást kötelezettségek alapján valósítja meg, illetve alkotmányos jog végrehajtásaként is applikálja ezt a kötelességet.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
