„Totális ellenszenvet még nem érzékelünk” – mondják brüsszeli fideszes képviselők az atv.hu-nak. Nem a CEU-botrány, hanem a Brüsszel-ellenes konzultáció verte ki a Néppártban és Junckernél is a biztosítékot, de a civil törvény is „atombomba” lehet. Azért remélik, hogy a magyar módszer működik, Merkel pedig még nem akarja a „könnyűlovasságot” bevetni.
Brüsszeli fideszesek még nem szólaltak meg, amióta kitört a világbotrány a lex CEU miatt. Munkatársunk kérésére, hogy jellemezzék a helyzetüket az Európai Néppártban, lesz-e kizárás vagy sem, illetve mire számítanak az Európai Parlamentben, amikor az úgynevezett magyar ügy kerül napirendre, a Fidesz euro-honatyái nem vállalkoztak rá, hogy névvel nyilatkozzanak.
„A helyzet olyannyira cseppfolyós, mint soha eddig, minden bizonytalan” – hárítottak a hivatalos interjúkat.
Az általunk megkérdezettek általában óvatosan fogalmaztak, ha a Fidesz kizárása került szóba. Azt mondják, „totális ellenszenvet” még nem éreznek, de ahogy Orbán Viktor mondta Tusnádfürdőn két évvel ezelőtt, most szerintük is „bármi megtörténhet”. Az egyik közismert fideszes euro-honatya határozottan érzi a magyar-ellenes „áramlatot” a Néppárti frakcióban is. Meglátása szerint Frank Engel, luxemburgi EP-képviselő a múlt heti parázs frakcióvita után nem magánvéleményt mondott, amikor arról beszélt, hogy a „Fidesz nem közénk való”, „nem közénk valók vagytok”.
Forrásunk azt is érzi, hogy most a Fideszt kizárni akarók – luxemburgiak, svédek, hollandok – gyorsan szeretnének cselekedni, mert félnek, hogy működik a magyar módszer: már tapasztalták 2011-ben a médiatörvény, vagy később az alkotmánymódosítások kapcsán, hogy Orbán Viktor kormánya demonstratívan nyitott volt a Juncker vezette Bizottsággal a párbeszédre, kormánytisztviselők készségesen, hosszan egyeztettek-leveleztek az inkriminált törvények szövegszerűségéről, aztán az egyeztetési mechanizmus vége mindig ugyanaz lett: győzött „Orbán pimaszsága”, és elcsitultak a nagy konfliktushullámok, a dolgok elfelejtődtek.
„Kovács Zoltán blogját kevesen olvassák”
A mostani történések brüsszeli fideszes forrásaink szerint azért okozhatnak komoly válsághelyzetet, mert jóllehet a Néppártban is felháborodtak a lex CEU-n, a felsőoktatási törvény önkényes, egyoldalú módosításán, – „nagy a lárma” körülötte -, de az oktatás tagállami belügy. Nem a CEU a fő probléma, „Soros Györgyről senki sem beszél itt”, a biztosítékot a nemzeti konzultáció, az Állítsuk meg Brüsszelt plakátkampány verte ki, és nemcsak az eleve Orbán-ellenesnek elkönyvelt Junckernél, hanem a Néppártban Angela Merkel környezetében, Manfred Weber frakcióvezetőnél, a képviselőknél és szinte mindenkinél.
„Lehet azon vitatkozni, hogy a konzultáció EU-ellenes-e, nagyrészt igen, hiszen Brüsszel egyenlő az unióval. De amikor a Bizottságnak döntenie kell, akkor a sok tényező mindegyikéről konkrétan be kell bizonyitaniuk, hogy nem egyeznek az európai értékekkel, az uniós alapdokumentumokkal. Nem teljesen világos az sem, hogy a Néppárt mi alapján dönt” – véli forrásunk, hiszen minden esetben elválik a jogi szint, és a tagállami véleménynyilvánítás szabadsága.
Brüsszelben azt érzékelik, hogy az angol és német nyelvű sajtó ellenséges az Orbán-kormánnyal szemben, és a néppárti képviselők ezekből tájékozódnak. „Kovács Zoltán blogját elenyészően kevesen olvassák”, jóllehet a kormányszóvivő is angol nyelven magyarázza a döntések hátterét. A lex CEU javaslatot megküldték Brüsszelbe a fideszes euro-képviselőknek, de a nemzeti konzultáció Brüsszel ellenes szlogenjéről nem volt előzetes tudomásuk, meglepte őket is. „Szájer Józsi tudhatta, más nem nagyon” – tette hozzá forrásunk.
Újhelyi ármánykodása minket erősít
Azt, miszerint új front nyílhat azzal, hogy maga az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is lépni akar a magyar ügyben, Újhelyi István MSZP-s honatya pedig napi rutinná tette, hogy minden jelentősebb Brüsszeli döntéshozónak e-mailt küld a magyar kormány jogállamiság-ellenes lépéseiről, forrásunk kontraproduktívnak nevezte. Véleménye szerint rendkívül aggályos, hogy a Fidesz kizárása kapcsán Juncker erős pressziót gyakorol a Néppártra – és az EPP április 29-i kongresszusát jelölte meg az igazság pillanataként -, viszont emiatt is felvetődik a kérdés a brüsszeli hatalmi ágak szétválasztásáról. „Újhelyi Pista pedig minket erősít a napi levelezésével” – értékelt forrásunk.
Outszorszingolás felsőfokon
Egy másik brüsszeli fideszes forrásunk reméli, hogy a kormány szándékai szerint a Palkovics-féle kompromisszumos javaslat lehet a megoldás a CEU ügyében. Ez szerinte nem egy kormányzati hátrálás, nem az atlantista vonalnak/Soros Györgynek tett gesztus. „A miniszterelnök célja Soros kiszorítása, és annak is elébe kell menni, hogy a Fideszt szorítsák ki a Néppártból, vagy Magyarországot az unióból. A Palkovics-képlet ezen céloknak megfelel, úgy, hogy a tanszabadságot, a képzések töretlen biztosítását Brüsszel nem kérheti számon a magyar kormányon.
A magyar oktatási államtitkár ugyanis múlt kedden már nyilatkozott „a megoldásról” a Bruxinfonak Brüsszelben, mielőtt Frans Timmermans holland politikussal, az Európai Bizottság első alelnökével találkozott. Palkovics László tanúbizonyságot tett készségéről a párbeszédre Brüsszellel, és felvillantotta a szenzációs megoldást jelentő javaslatot a CEU számára: „outszorszingolja” a teljes portfólióját, az összes képzését a magyar Közép-európai Egyetemnek, és akkor nem kell teljesítenie a lex CEU „lehetetlen” feltételeit (amerikai kampusz, magyar-amerikai kétoldalú egyezmény) sem.
Hab a tortán, hogy a CEU így is adhat majd ki amerikai diplomát, azaz lényegében semmi sem változik a korábbihoz képest – csak éppen a budapesti működési engedélyét veszíti el. Brüsszelből hazatérve másnap, szerda délelőtt Palkovics László el is ismerte munkatársunknak: ha a CEU-nak nem lesz működési engedélye, vissza kell mennie Amerikába.
Az „atombomba” és az orosz szál
De az igazi „atombomba” Brüsszelben a fideszes EP-képviselők szerint is a magyar civilszervezet-ellenes törvény megszavazása lehet. „Ez valóban sérthet amerikai és német érdeket is” – ismerte el forrásunk, amikor azzal szembesítettük, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek képesek arra, hogy az orosz „fake news” propagandát ellensúlyozzák a valóságos helyzetértékeléssel, aktivitással. Jogi szempontból baj lehet azzal is, hogy orosz mintára bélyegeznék meg a magyar civil szervezeteket, az EU-ban ugyanis nincs hasonló szabályozás, a kormány által rendszeresen hivatkozott amerikai regisztrációs rendszer (FARA) pedig nem civil szervezetekre, hanem lobbi cégekre vonatkozik.
Ha górcső alá veszik majd a magyar civiltörvényt, az Európai Bizottság kezében fegyver lehet, hogy maga Orbán Viktor látta el kézjegyével az Európai Biztonsági Chartát, vállalva ezzel elvi szinten, hogy minden lehetőséget megadnak a civil szervezeteknek, hogy erősíteni tudják a polgári demokráciát, az alapvető szabadságjogok érvényesülését.
„Veszélyes lenne elindítani a bomlást”
Az Európai Néppárt részéről veszélyes lenne elindítani a bomlást, és kizárni a frakcióból a 12 fős fideszes delegációt – konstatálta forrásunk, megjegyezve, azt nem is tudja, hogy például egy ilyen döntés érvényes lenne-e például Tőkés Lászlóra, vagy a KDNP-s Hölvényi Györgyre.
A brüsszeli fideszesek fontosnak tartják, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke is úgy látja, hogy a magyar hatóságok a nézetkülönbségek ellenére is mindig készek a párbeszédre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdéseiben.
Reményeik szerint Timmermans eme megnyilatkozása arra utal, hogy nem alkalmazzák az úgynevezett „jogállamisági mechanizmust” Magyarországgal szemben. Már csak azért sem, mert nincs egyértelmű szándék rá, hogy megszűnjön a Fidesz tagsága az Európai Néppártban, még akkor sem, ha „egyre nehezebbé válik a keresztény-konzervatív pártcsaládon belül az együttműködés a Fidesszel”.
Merkel mondja meg, mi legyen
A jó amerikai és német kapcsolatokkal is rendelkező fideszes EP-képviselő azt mondja beszélgetései alapján: Angela Merkel fogja kimondani az „A”-t vagy a „B”-t a Fidesszel, Orbán Viktorral kapcsolatban. „És a hírek szerint Merkel egyelőre még nem akarja bevetni a könnyűlovasságot Magyarország ellen”. (Emlékezetes, hogy 2013-ban Merkel riválisa Peer Steinbrück hányta a kancellár szemére, hogy túl megengedő Orbánnal, az unió bajkeverőjével szemben, és ezen a nyílt vitán használták a „könnyűlovasság” kifejezést. Orbán Viktor válaszul a német tankokkal vágott vissza, nem kis politikai botrányt okozva ezzel.)
Merkel a mérések szerint ráadásul erősödik versenytársával, Schulz-cal szemben. Másrészt a Soros-ellenesség Közép-Európában erős, „ebben az ügyben a románok, Victor Ponta eléggé támogatóak” – mondta a brüsszeli képviselő, és számba vette, hogy a Néppártban a görög, a francia, a spanyol, az olasz delegációk abszolút nem ellenségesek a fideszes magyar delegációval szemben, míg a portugálok megosztottak a kérdésben.
„Weber frakcióvezető úr bajor, és a Keresztényszociális Unio alelnöke, a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer pedig inkább baráti, mintsem ellenséges Orbán miniszterelnök úrral” – mondja forrásunk, így a fideszesek inkább arra tippelnek, hogy maradnak a Néppártban.
Arról sincs tudomása, hogy a Néppárt valaha is kizárt volna egy delegációt soraiból, ráadásul a fideszes képviselők a néppárti frakciófegyelem szerint fegyelmezetten együtt voksolnak társaikkal. „Legfeljebb felfüggesztés lehet április 29-én, ahogyan Fico pártjával is történt, mert koalícióra lépett a szlovák szélsőségesen nacionalista párttal” – zárta az esélylatolgatást forrásunk.
„A lengyelek mindig mellettünk állnak”
S hogy felfüggeszthetik-e az EU-ban a magyar szavazati jogot ? Erre már egy budapesti kormányzati szereplő válaszolt, mégpedig nemmel. „A lengyelek mindig mellettünk lesznek, mivel ők is feketebárányok Brüsszelben”. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti szankciós eljárást kezdeményezhetik éppen Magyarország ellen – ezt a luxemburgi képviselő, Engel is felvetette. De ő azt mondta, az eljárás végén nem a szavazati jog felfüggesztését, hanem a közösségi támogatások megvonását tartaná a helyes döntésnek. Ha az évi több mint 4 milliárd eurónyi forrástól megfosztanánk a Fideszt, összeomlana a rendszerük – mondta a Népszavának adott interjúban.
Orbán Viktornak valamelyik kérdésben visszavonulót kell tehát fújnia, akár szimbolikus gesztussal is jelezve a békülékenységét. Brüsszel leginkább a migrációs (kvóta) szabályok be nem tartása miatt büntetheti az uniós források visszatartásával, holott a miniszterelnök épp’ a migráció miatt vívja állítólag a „főhadszíntéren” a háborúját Soros Györggyel és az unió csúcs intézményeivel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
