Egy ismeretlen támadó Moszkvában meglőtte Vlagyimir Alekszejevet, az orosz katonai hírszerzés (GRU) helyettes vezetőjét. Az esetről az orosz Nyomozó Bizottságra hivatkozva a Meduza hírportál számolt be pénteken (február 6.).
A altábornagyot kórházban ápolják, egészségi állapotáról egyelőre nincsenek pontos információk. Egyes források szerint állapota súlyos. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint később közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap az Alekszejev elleni gyilkossági kísérlet nyomozásának állásáról.
A jelenleg még ismeretlen elkövető többször rálőtt az orosz védelmi minisztérium altábornagyára az orosz főváros északnyugati részén található egyik lakóházban, majd elmenekült a helyszínről – írta honlapján a Nyomozó Bizottság, amely gyilkossági kísérletként kezeli az ügyet.
Súlyos sérülések és jelentős vérveszteség
A biztonsági szervekhez közeli Mash és Baza Telegram-csatornák saját forrásaikra hivatkozva azt írják, hogy a támadó hátulról lőtt Alekszejevre. „Mire a mentők kiérkeztek, Alekszejev jelentős mennyiségű vért veszített” – írta a Baza.
Vlagyimir Alekszejev a Meduza szerint az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Vezérkara Főcsoportfőnökségének (közismert nevén a GRU-nak) az első helyettes vezetője. 2017-ben megkapta az Oroszország Hőse címet.
A média Alekszejevet az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz „önkéntes” alakulatok egyik fő kurátoraként tartja számon. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) azzal is gyanúsítja, hogy ő szervezte az ukrán terület elleni rakéta- és légicsapásokhoz szükséges adatok előkészítését.
A Reuters szerint az altábornagy volt a felelős a védelmi minisztérium és a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport közötti kapcsolatokért. 2023-ban, a zsoldoslázadás idején Alekszejev részt vett a Prigozsinnal folytatott tárgyalásokon. Prigozsin végül felhagyott a lázadással, majd néhány héttel később meghalt egy máig tisztázatlan repülőgép-szerencsétlenségben.
Alekszejev ellen az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókat vezetett be. Az USA 2016-ban az elnökválasztás befolyásolására irányuló kibertámadások miatt sújtotta korlátozásokkal. Az EU három évvel később tette ugyanezt a Szergej Szkripal elleni novicsokos merénylet kapcsán.
ČTK
Nyitókép forrása: Reuters
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
