Jelenleg sehol nincs leírva, hogy az uniós jog elsődleges, ezért az alkotmányos identitás valamint a túlterjeszkedés elleni védelem megilleti az egyes tagállamokat – hangoztatják jogi szakértők.
A német alkotmánybíróság döntése után patthelyzet, komoly legitimációs válság alakult ki az Európai Unióban – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Alkotmányt sértett a német kormány
A német alkotmánybíróság május 5-i ítéletében önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának egy 2018-ban hozott ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) államkötvények másodlagos piaci megvásárlására 2015-ben indított programjáról és kimondta, hogy az EKB a programmal, a bíróság pedig a programot kifogástalannak minősítő ítéletével megsértette az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.
Az EKB a kötvényvásárlási programjával túllépte a hatáskörét; a német kormány és a törvényhozás alkotmányt sértett, amikor tudomásul vette ezt – áll a karlsruhei ítéletben.
Eddig is volt példa arra, hogy a tagállamokban érvényes nemzeti jog és az EU-s jog között feszültség volt, de mostanáig hivatalosan a tagállamok elfogadták az EU bíróságának a döntéseit, ha a két értelmezés közti vitából per lett.
Az ügy rávilágított az uniós jog és nemzetállamok jogai közötti konfliktusra.
Elvetették az uniós alkotmányt
Megvolt a lehetőség arra, hogy hogy az uniós jog elsőbbségét élvezzen a nemzetállamok joga felett és mint ezt elsődleges jogforrás rögzítsék. Ez lett volna az uniós alkotmány, amelyet 2005-ben a hollandok, majd a franciák is elvetettek a népszavazáson – fogalmazott a műsorban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Jelenleg sehol nincs leírva, hogy az uniós jog elsődleges, ezért az alkotmányos identitás, önazonosság, valamint a túlterjeszkedés elleni védelem megilleti az egyes tagállamok alkotmánybíróságait, hogy ezekre hivatkozva kiüssék az ezzel ellentétes európai bírósági ítéletet.
A magyar Alaptörvény is kimondja, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba, de ez szerepel a román alkotmányban is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a kötelező kvótát a magyar Alkotmánybíróság megtorpedózhatja.
Ifj Balsai István jogász a műsorban elmondta, hogy a német Alkotmánybíróságé volt az első nyílt szembeszegülés az Európai Bíróság határozatával. Ráadásul egy olyan tagállam részéről, amely az európai integráció motorjának számít.
Mintha ez meg sem történt volna
Az Európai Unióban most arra keresik a választ, hogyan reagáljanak a német döntésre. Szóba került, hogy egyszerűen nem veszik figyelembe ezt a döntést és az Európai Központi Bank úgy tesz, mintha ez meg sem történt volna. Úgy vélte, hogy a problémákat ez csak tovább fogja mélyíteni.
A megoldást az jelenhetné, hogy az EU intézményei párbeszéddel feloldanák ezt a deficitet, de erre kisebb az esély.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint is az várható, hogy figyelmen kívül hagyják a német bíróság döntését. Berlin erre mondhatná azt, hogy akkor Németország nettó befizetői státuszát is függesszék fel.
Az alkotmányjogász szerint ez az probléma mélyüléséhez vezethet.
Az alkotmányjogász elmondta, hogy amíg gazdasági övezetként működött az Európai Unió elődje addig konkrét, egzakt módon határozták meg, mikor indulhat kötelezettségszegési eljárás egy tagállam ellen. Jelenleg viszont homályos érvek alapján születnek meg döntések. Kiemelte, hogy a LIBE bizottságban alig van jogász végzettségű.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
