Ágyúból kilőtt rakéta és az arccal rendelkező Hold: így kezdődött a sci-fi mozi, Georges Méliès látomásos, Utazás a Holdba c. filmjével.
A tudományos-fantasztikus mozi Georges Méliès látomásával, az Utazás a Holdba (1902) c. filmmel kezdődött. George Méliès-t lenyűgözték a Lumière-fivérek által készített filmek, alkotását a sci-fi előfutárának is tekintik – írja a muyinteresante.com.
Az illuzionista álma
Méliès illuzionista volt, a Robert-Houdin színház tulajdonosa, ahol bűvésztrükkjeit is bemutatta. Azon kiváltságosok közé tartozott, akik részt vehettek a párizsi Grand Café termében, 1895-ben, a Lumière-fivérek filmvetítésen.
Mint mindenki más, Méliès lenyűgözve távozott az új találmány hatása alatt, és megszállottan vágyott arra, hogy saját művészetét a színházi korlátokon messze túlra vigye.
Georges Méliès 1907 körül
A következő évben sikerült megszereznie egy kinematográfot – a Lumière kamerájának rivális modelljét – és egy vetítőgépet. A következő tizennyolc évben több mint ötszáz filmet forgatott.
Azt mondják, hogy Méliès ugyanúgy fedezte fel a filmtrükköket, mint Alexander Fleming a penicillint: véletlenül. Egy vetítés során vette észre, ahogy a felvételen egy busz halottaskocsivá változik. Az illúzió magyarázata az volt, a forgatás közben a kamera néhány másodpercre megállt, és amikor újraindult, a halottak szállítása váltotta fel az utasokét. Ez a véletlen esemény arra inspirálta, hogy kezdetleges felszerelésével mindenféle illúziókat hozzon létre, és azóta a speciális effektek atyjaként ismerik.
Utazás a Holdba
Ambiciózus rövidfilmjei után 1902-ben készítette el legendás alkotását, az Utazás a Holdba c. filmet. H. G. Wells és Jules Verne már publikált regényeket ugyanebben a témában, Méliès azonban megalkotta saját történetét. Bátran lépett a fantázia útjára: a film szerint francia tudósok egy csoportja úgy dönt, hogy expedícióra indul a Holdra, ehhez rakétát építenek, amelyet óriási ágyúból indítanak.
A rakéta a Holdon egyik szemébe csapódik – a Hold arcát Bleuette Bernon színésznő alakította. Ez volt a filmtörténet egyik első emblematikus képe. A legénység összecsap a szelénitákkal és királyukkal, majd a rakétával egy holdi szikláról lezuhanva visszatérnek a Földre, és magukkal visznek egy holdlakót fogolyként.
A film ikonikussá vált képe
Inkább fikció, mint tudomány
A film inkább a fickó, mint a tudomány alapján készült – a korszakhoz képest egy vagyonból. Költségvetése a becslések szerint 10 és 30 ezer frank között mozgott.
A filmben olyan látványos trükkök szerepelnek, mint például a szeneliták, akiket a Folies Bergère akrobatái alakítottak. A szeneliták egy füstfelhővé foszlanak szét, amikor az expedíció vezetője esernyőjével rájuk csap. Emellett olyan jelenetek is láthatók, amelyek akaratlanul is megelőlegezték a későbbi sci-fi filmek világát – például amikor a rakéta visszatérve a Földre a tengerbe zuhan, és az űrhajósokat a haditengerészet menti ki.
Sok némafilmmel ellentétben itt nincsenek párbeszédes feliratok, sem az eseményeket magyarázó szövegek, így bárki, a világ bármely pontján könnyedén megértheti.
Méliès joggal tartozik a filmművészetet megteremtők közé. 2011-ben Martin Scorsese A leleményes Hugo c. filmjében emlékezett meg róla, ahol Ben Kingsley alakította. A film látványos vizuális effektjei kétségkívül lenyűgözték volna magát Méliès-t is. Scorsese szerint ő volt az, aki „lényegében mindent feltalált.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
