Megvan, hogy mi űzte ki a tatárokat Magyarországról

A rossz időjárás is szerepet játszhatott abban, hogy olyan hirtelen hagyták el a tatárok Magyarország területét a 13. században – állapították meg az amerikai Princeton Egyetem és a svájci WSL kutatóintézet szakértői.

A tatárok a 13. században minden idők legnagyobb összefüggő birodalma fölött uralkodtak. Egyelőre a tudomány nem talált egyértelmű magyarázatot arra, miért vonultak vissza mégis Magyarországról 1242-ben olyan hirtelen. Az amerikai és svájci tudósok kutatásai szerint a hideg és csapadékos időjárás is szerepet játszhatott ebben.

Nicola di Cosmo, a Princeton Egyetem kutatója és Ulf Büntgen, a WSL Kutatóintézet (Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft) munkatársa történelmi feljegyzések és fák évgyűrűinek elemzése alapján rekonstruálták az időjárás változásait 1230 és 1250 között. Eredményeik szerint az 1238 és 1241 közötti időszakra jellemző meleg és száraz nyarakat 1242-től nyirkos nyarak követték – közölte a WSL csütörtökön.

Mocsárrá váltak a magyar síkságok

A heves esőzések a magyar síkságot mocsárrá változtatták, a hadsereg lovait ellátó legelőket pedig gyér termésűvé. Ez jelentősen korlátozhatta a felfegyverzett csapatok hatékonyságát és mozgékonyságát – írják a kutatók a Nature Scientific Reports című szaklapban.

A fosztogatások és a területek elnéptelenedése ráadásul éhezéshez vezetett, ami szintén abban erősítette meg a tatárokat, hogy elhagyják Magyarországot.

„Ez az egyik első olyan esettanulmány, amelyben a környezeti tényezők döntő szerepet kapnak a premodern társadalom vizsgálatában” – mondta Di Cosmo.

A klímaváltozás hatása

A szakértők szerint a történeti kutatás eddig alábecsülte a klímaváltozásnak a tatár seregekre gyakorolt hatását. Ezeket a hatásokat csak a természetből származó feljegyzések, tehát a fák évgyűrűi alapján lehet pontosan megítélni.

A fák évgyűrűi helyileg és időben pontosan meghatározható klímaadatokkal szolgálnak, éves felbontásban. A most bemutatott tanulmány ezeket az információkat kombinálja a történelmi feljegyzésekkel, ez a fő előnye a tatárokkal foglalkozó korábbi kutatásokkal szemben.

Büntgen szerint a környezeti tényezők és a történelmi események megfigyelése fontos információkkal szolgál a klíma és az emberi viselkedés összefonódásáról. A tanulmány megmutatta, milyen nagy hatása lehet az apró klímaingadozásoknak és a környezeti tényezők rövid ideig tartó változásának is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »