Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban
Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, felülírta a Városligetben elrendelt építési tilalmat, és arról is döntött, hogy az állami ünnepségek szervezői ingyenesen használhatnak fővárosi közterületeket augusztus 20. környékén.
A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját.
A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.
Az Országgyűlés emellett felülírta a főváros által a Városligetben elrendelt építési tilalmat. A kormány indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek. A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére azt is elfogadták, hogy az állami ünnepségek szervezői a jövőben ingyenesen használhatnak több állami, illetve önkormányzati tulajdonú fővárosi közterületet minden év augusztus 15-25. között.
A kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak
Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház.
A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit.
Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.
Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak.
Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.
A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.
Hivatalos személy ezentúl a fegyveres őr és a parkolóőr is
Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását.
A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.
A jogszabály a bíróság elé állítást alapvetően a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban – két hónapon belül – teszi lehetővé.
A jegyzőkönyv hitelesítésének szabályait úgy módosították, hogy teret engedjenek a digitális technológiák révén egyéb hitelesítési megoldásoknak (e-szemle). Ennek részletes szabályait rendeletben határozza meg a kormány.
A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg.
Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.
A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is.
A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul.
A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni.
Elektronikussá válik a jogosítvány
Az Országgyűlés 156 igen, 38 nem szavazattal jóváhagyta az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosítását. A belügyminiszter által benyújtott törvény értelmében 2023. január 1-jétől a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki.
Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcímbejelentésre lesz lehetőség elektronikusan meghatározott esetekben.
Meghatározták a kiberbiztonsági központ és kutatóintézet feladatait. Amennyiben a szervezet a kibertér biztonságát fenyegető eseményt érzékel, akkor elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat vagy szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. A végrehajtásban részt vesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is. Az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tétel időtartama maximum kilencven nap lehet, amit további kilencven nappal meg lehet hosszabbítani.
Egyértelművé tették, hogy a közterület-felügyelő a parkolás ellenőrzésekor nem gyakorolhatja közhatalmi tevékenységét, így például nem alkalmazhat kerékbilincset.
A jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; a jogsértés megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) lehetőséget kapott arra, hogy azonosíthassa az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.
Pontosították a megismerhető adatok körét a paksi beruházással kapcsolatban a minősített adatokról szóló törvény módosításával.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
