Donald Trump amerikai elnök először nyilatkozott nyilvánosan arról, miért függesztette fel egyes fegyverszállítmányok Ukrajnába történő eljuttatását. Állítása szerint elődje, Joe Biden túl sok fegyvert adott az ukránoknak, ezzel „kiürítette” az amerikai készleteket. Trump szerint az Egyesült Államoknak először saját védelmi szükségleteit kell figyelembe vennie. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy az USA továbbra is együttműködik Ukrajnával.
A Fehér Ház megerősítette, hogy a Pentagon átmenetileg felfüggesztette többek között légvédelmi rakéták és precíziós lőszerek szállítását. Ezek között szerepeltek a PAC-3 típusú Patriot rakéták is, amelyek kulcsfontosságúak az orosz drón- és rakétatámadások kivédéséhez.
Körkép-vélemény:
Tudni kell azonban, hogy a Patriot rakéták darabja 2-3 millió dollárba került, és az éves gyártási kapacitás korlátozott, évi 500 darab. Már 2023-ban világos volt a szakértők előtt, hogy sem Ukrajna mennyiségi igénye, sem a 3 millió dolláros rakéta 100-200 ezer dolláros drónok elleni bevetése nem lesz hosszútávon fenntartható. Az „i”-re a pontot a iráni-izraeli háború tette fel, mert az amerikai készletek jelentős részét a közel-keleti helyzet eszkalációjára különítették el, a fontossági sorrendben Ukrajna jelentősen hátrasorolódott.
Ukrajna kiszolgáltatott helyzetbe kerül
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy beszélni fog Trumppal, és reméli, hogy sikerül elérni a szállítmányok folytatását. Zelenszkij külön kiemelte a Patriot rendszerekhez való PAC-3 rakéták létfontosságú szerepét. Szerinte az európai partnerek nem rendelkeznek ilyen fegyverekkel, így Ukrajna továbbra is az USA segítségére szorul. Az ukrán külügyminisztérium hivatalos értesítést kért Washingtonból a döntésről.
Időközben Oroszország fokozta támadásait: június 30-án egyetlen éjszaka alatt több mint 530 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajna területére. Az elmúlt nap pedig 550 drónt és rakétát vetettek be Ukrajne ellen. A támadások fő célpontja július 4-re virradóra is Kijev volt, ahol a lakosság a metróban keresett menedéket. A dróncsapások több városrészben is tüzeket okoztak. Az Ukrajinszka Pravda szerint két tucat sebesültje van a csapásoknak.
Európa vállára nehezedik a teher
Az Egyesült Államok döntése súlyos kihívás elé állítja az európai szövetségeseket, akik igyekeznek fenntartani Ukrajna védelmi képességeit. Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta: Európa már eddig is 45 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott, de a segítség nem azonnali, és az USA nélkül „nem működhet hatékonyan” a rendszer.
A Pentagon közlése szerint a döntés nem jelenti a támogatás végét, csupán néhány hétig tartó szállítási szünetről van szó. A háttérben az amerikai hadsereg készleteinek felülvizsgálata áll, különös tekintettel arra, hogy a közel-keleti konfliktus – különösen az Izraellel vívott 12 napos háború – jelentős eszközátcsoportosítást igényelt.
Kína is beszállt – de nem a harcba
Eközben Kína európai uniós diplomatákkal folytatott négyszemközti megbeszélésein egyértelművé tette: nem engedheti meg Oroszország vereségét, mert attól tart, hogy ha Ukrajna győz, az Egyesült Államok figyelme Kína felé fordul. A kínai külügyminiszter, Vang Ji ugyanakkor tagadta, hogy országuk közvetlenül fegyverekkel vagy pénzzel támogatná Moszkvát. „Ha így lenne, a háború már véget ért volna” – fogalmazott.
Az EU képviselői – köztük Kaja Kallas – azonban aggodalmukat fejezték ki a kínai cégek által nyújtott segítség miatt, és felszólították Pekinget, hogy hagyjon fel mindenféle támogatással Oroszország felé. Kallas egyben figyelmeztetett a Kínából érkező hibrid fenyegetésekre is.
Körkép-vélemény:
Két rendkívül érdekes dolgot érdemes kiemelni a kínai nyilatkozat kapcsán. A nyilatkozat első fele arra utal, hogy Kína fenyegetésként tekint az USA-ra, és örül, hogy az ellenség figyelmét leköti az ukrajnai háború. A mondatban az is benne van, hogy Kína nem érdekelt Ukrajna győzelmében. A másik fő gondolat, hogy Kína támogatásával Oroszország már győzne, pedig üzenet Washingtonnak, hogy ha képtelen a kompromisszumra, előkerülhetnek a fiókból számára kedvezőtlenebb forgatókönyvek is…
Ukrajnai hadiipar: félkész válasz
Ukrajna az elmúlt évben saját hadiiparának felfejlesztésén dolgozott: már a szükséges fegyverek 40–50%-át képes maga előállítani, de ezek főként egyszerűbb típusú eszközök. A bonyolultabb rendszerek – mint a HIMARS, ATACMS, Patriot – továbbra is importfüggők.
A „dán modell” értelmében nyugati országok vállalják, hogy finanszírozzák fegyverek ukrajnai gyártását. Németország már alá is írt egy szerződést több mint 500 AN-196 típusú kamikaze drón ukrajnai gyártására. Azonban ezek sem alkalmasak Oroszország hiperszonikus rakétáinak kivédésére.
Bár Németország, Csehország, Kanada, Törökország és más országok már jelen vannak Ukrajnában hadiipari beruházásokkal, a legtöbb projekt még csak a tervezőasztalon létezik.
A frontvonalak jövője
Az amerikai döntés kedvez az orosz nyári offenzívának. Az orosz hadsereg már elfoglalta a teljes Luhanszki területet, Sumy és Odesza is újabb célpont lehet. Júniusban az orosz előrenyomulás a háború kezdete óta a legnagyobb területnyereséget eredményezte. Egyes orosz hivatalos személyek szerint Moszkva akár nyolc újabb régiót is megszerezhet.
Zelenszkij szerint a jövő záloga az ukrán gyártás felfuttatása és a nemzetközi támogatás biztosítása. Európa egyre inkább kész belépni ebbe a szerepbe, de időre és jelentős forrásokra van szükség. Addig is: Ukrajna reménykedik Washington visszatérésében.
Körkép.sk, Ukrajinszka Pravda, Intellinews, Reuters
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
