Kelenföldön mintegy száz illegális bevándorlót kísértek fel a BRFK egyenruhásai a bicskei befogadó állomás fele közlekedő vonatra, egy saját vagont elkülönítve a jövevényeknek. Az utasok kérdésére a rendőrök azt mondták, hogy a hívatlan vendégeket nem felügyeli senki a szerelvényen, hiszen hatáskörük Budapest közigazgatási határáig terjed.
A menekültek az első adandó alkalommal, azaz a budaörsi megállónál leugrottak a vonatról, elfutottak a település fele, nem állította meg őket senki. A körülbelül 100 főnyi idegen kisebb része megijedt ugyan a vihartól és inkább visszaszállt a MÁV menetrendszerinti járatára, de a menekültek háromnegyede nem menekült el az esővíz elől.
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy miért van szükség a bevándorlók kísérgetésére, ha szükség van erre, akkor miért nem egyeztetnek ilyenkor a kollégáikkal, hogy a felügyelet folyamatosan legyen. Megkérdeztük azt is, hogy a menekültek regisztrálása, ujjlenyomatvétele megtörtént –e vagy erre a táborban került volna sor.
A kérdéseinkre adott választ annak fényében türelmesen várjuk, hogy Csongrád és Bács-Kiskun megye rendőrsége a közelmúltban kapott ujjlenyomat-olvasókat, szállítójárműveket, mivel növelniük kellett az előállításra alkalmas kapacitást. Röszkén a migránsok azért lázongtak, mert nem akarták, hogy biometrikus adataikat rögzítsék, tehát ujjlenyomatot vegyenek tőlük és lefényképezzék őket. A debreceni befogadóállomás környékén a botokkal, kövekkel felfegyverkezett bevándorlók gépkocsikat törtek össze, kukákat gyújtottak fel.
Az adatrögzítés a Dublin III-as eljáráshoz kapcsolódik. A rendszerben tárolt személyes adatok (pl.: ujjlenyomatok) összehasonlításával a tagállamok meg tudják állapítani, hogy az Unió egyik tagállamában illegálisan tartózkodó menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik uniós tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be az Unió területére. A dublini rendszer lényege, hogy a menekülő csak egyetlen EU-tagállamban adhat be kérelmet. Ha ott elutasítják, az olyan, mintha mind a 28 államban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban is megtagadták volna tőle a védelmet.
A menedékjogi eljárás alatt pedig egészen más nagyságrendű pénzügyi támogatást ad Magyarország vagy mondjuk Dánia. Ezért az európai szociális hálóba kapaszkodó hajótörött számára nem mindegy, hogy a kérelem hol kerül benyújtásra valamint elfogadásra. Ezen felül, a migránssimogató szervezetek szerint a hazai hatósági gyakorlat kiemelkedően magas arányban utasítja el a menedékkérőket.
A csempészek által kiokosított bevándorlók ezért remegve kerülik a magyarországi ujjlenyomatvételt. Nyilván a hazai ellátórendszer szempontjából az lenne az ideális, hogy ha a menekültek az osztrák-magyar zöld határon csatlakoznának nyugati társaikhoz. Ezért előfordulhat az is, hogy a rendőrség „behunyja szemét”.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
