Megkongatták a vészharangot: A mesterséges intelligencia torzítja a híreket

Megkongatták a vészharangot: A mesterséges intelligencia torzítja a híreket

Sokan használnak már MI-asszisztenseket tájékozódásra. Eszközök, mint a ChatGPT vagy a Gemini, átveszik a keresők helyét. Egy friss, nagyszabású kutatás szerint azonban ezek az eszközök gyakran torzítják a híreket. Megbízhatóságukkal komoly problémák merültek fel.

A vizsgálatot az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) koordinálta. Ez volt az eddigi legnagyobb nemzetközi kutatás a témában, ami ráadásul lesújtó eredményeket hozott a hírek pontosságáról.

Sokkoló eredmények: Közel minden második válasz hibás

A kutatásban 18 ország médiaszervezete vett részt. Újságírók több mint 3000 MI-választ elemeztek. Vizsgálták a pontosságot és a forráskezelést. Az eredmények szerint a válaszok 45%-a tartalmazott legalább egy komoly problémát.

Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második hírrel kapcsolatos kérdésre hibás információ érkezik. A válaszok 31%-a súlyos forrásmegjelölési hibáktól szenvedett. Ez magában foglalja a források teljes hiányát vagy hamis hivatkozásokat.

A válaszok 20%-a komoly pontatlanságokat mutatott. Ezek között kitalált részletek és elavult információk is szerepeltek. A vizsgált platformok közül a Gemini teljesített a legrosszabbul. Válaszainak 76%-ában találtak jelentős problémát.

A torzítás fő típusai: Hallucináció és hamis források

A kutatás két rendszerszintű hibát azonosított. Az egyik a tartalmi pontatlanság. Ennek egyik formája a „hallucináció”. Az MI ilyenkor magabiztosan állít nem létező tényeket.

A másik gyakori hiba az elavult információ közlése. Az MI egy régi adatbázisból dolgozik, és nem ismeri a friss fejleményeket. A másik nagy probléma a forráskezelés hiányossága. A hírek esetében a forrás adja a hitelességet.

A vizsgálat három fő forráshibát tárt fel. Az MI vagy nem ad meg forrást. Vagy félrevezető hivatkozást ad, például egy főoldalra. A legrosszabb eset, ha teljesen helytelen, oda nem illő forrást jelöl meg.

Hírdetés

„Veszélyben a közbizalom és a demokrácia”

A probléma társadalmi jelentősége óriási. A Reuters Institute 2025-ös adatai szerint az MI már fontos hírforrás. A 25 év alattiak 15%-a használja őket tájékozódásra. Ha ezek a platformok megbízhatatlanok, annak súlyos következményei lehetnek.

Jean Philip De Tender, az EBU médiaigazgatója szerint a hibák rendszerszintűek. Úgy véli, ez veszélyezteti a közbizalmat. Ha az emberek nem tudják, miben bízhatnak, végül semmiben sem fognak.

Ez visszavetheti a demokratikus hitelességet. A polgárok nem tudnak felelős döntéseket hozni megbízható információk nélkül.

Megoldási javaslatok: Szabályozás és monitorozás

A kutatás proaktív lépéseket is javasolt. Létrehoztak egy eszköztárat a minőség javítására. Ez segíti a felhasználók médiaműveltségének fejlesztését is. Cél, hogy felismerjék a hibás tartalmakat.

Az EBU sürgeti a szabályozói fellépést. Az uniós és nemzeti szerveknek érvényesíteniük kell a meglévő törvényeket az MI platformokon is. Fontos a médiapluralizmus és az információs integritás védelme.

Az MI gyors fejlődése miatt folyamatos, független felügyeletre van szükség. Ez biztosítja, hogy a problémák ne maradjanak rejtve. A megoldás tehát közös felelősségvállalást igényel.

Körkép-vélemény:

Fontos kiemelni, hogy az EBU-t, és a brit Reuters Institute-ot sem nagyon zavarta a közösségi média platformjainak cenzúrái, vagy a politikailag teljesen elfogult liberális sajtó túlkapásai. Pár éve az oltásellenesektől féltették a demokráciát, aztán a békét hirdető „orosz kollaboránsoktól”, akik dezinformálnak, ma az MI-től. Valójában arról van szó, hogy a nagy médiumok és lapok nagyon komoly bevételtől esnek el az MI miatt, mert napról napra kevesebben kattintanak az oldalukra. Ezért elégtételt, kompenzációt keresnek. A háttérben jelenleg is kemény tárgyalások folynak, hogy pénzt csikarjanak ki az AI-szolgáltatóktól, az OpenAI-tól, Az Anthropictól és a többiektől. A szabályozás belengetése lényegében fenyegetőzés. Ismerve a gondolkodásmódjukat, a fő probléma nem csak a pénz, hanem hogy a közösségi médiával ellentétben az AI válaszainak befolyásolására nincs még megbízhatóan, skálázhatóan és előre kiszámíthatóan működő rendszer. Vagyis a nagy lapok pénzt akarnak, és ha azt nem lehet, akkor legalább a narratíva uralását akarják fenntatani az online térben.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: illusztráció, canva


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »