Egyszerűsített eljárás keretében kaphatnak majd orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik legalább egy évre leszerződnek orosz katonai szolgálatra, amihez előzetes tartózkodási engedély sem szükséges.
Az erről rendelkező jogszabály-módosításokat kedden fogadta el második és harmadik, végleges olvasatban az orosz parlament alsóháza.
Korábban a külföldieknek a honosításhoz legalább három évig kellett az orosz hadseregben szolgálniuk. Az új szabályok értelmében a katonák, tengerészek, őrmesterek és altisztek első szerződésének időtartama ötről egy évre csökken.
A törvénymódosítások megszavazását követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a honlapján közölte, hogy a főváros segít az orosz védelmi minisztériumnak a külföldi állampolgárok sorozásának megszervezésében. Bejelentette, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát a Moszkva vonzáskörzetében lévő Szaharovóban működő migrációs központba telepítik.
Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a moszkvai üzbég nagykövetség figyelmeztette állampolgárait, hogy önkéntes zászlóalj létrehozása vagy a külföldi harci műveletekben való részvétel az ország törvényei szerint bűncselekménynek számít. Az ok a forrás szerint egy tévériport lehetett, amely arról számolt be, hogy Oroszországban üzbég zászlóaljat állítanak fel az Ukrajna elleni háborúban való bevetéshez.
Az alsóház a mozgósítással és hadiállapottal kapcsolatos módosításokat is elfogadott kedden a büntető törvénykönyvben, második és harmadik olvasatban. Ezek az egyhangúlag megszavazott új rendelkezések egyebek között szigorúbb büntetést írnak elő az önkéntes megadás és az egység jogosulatlan elhagyása esetén a mozgósítás és a hadiállapot idején.
Az önkéntes megadás háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel járhat majd, ha nem merül fel a hazaárulás gyanúja. A bűncselekményt első alkalommal elkövető katona mentesülhet a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha intézkedéseket tett a szabadulása érdekében, visszatért az egységéhez vagy a szolgálati helyére, és a fogságban töltött idő alatt nem követett el más bűncselekményt, vagy ha cselekedetét súlyos körülmények közrejátszása kényszerítette ki.
A katonai egység jogosulatlan elhagyása mozgósítás vagy hadiállapot idején – időtartamtól függően – akár tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ami a duplája a jelenleg kiszabható büntetésnek. A fosztogatásért akár 15 év is kiszabható lesz, súlyosbító körülménynek minősül majd, ha a bűncselekményt mozgósítás, hadiállapot alatt, háborús időkben követik el.
A szabályos parancs megtagadása hadiállapot idején, háborús időszakban, fegyveres konfliktus idején, illetve a katonai vagy harci műveletekben való részvétel megtagadása kettőtől három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A katonai kiképzésre behívott tartalékosoknak a szerződéses és a sorkatonákkal azonos büntetőjogi felelősségre vonás jár majd a bevonulás elmulasztásáért vagy dezertálásért.
Olga Kovitidi krími szenátor, a törvénytervezet egyik kezdeményezője a Rosszija 24 televízióban kijelentette, hogy a büntető törvénykönyv módosításai nem jelentik egyben a mozgósítás kihirdetését is Oroszországban. Ezt egyébként több orosz politikus, köztük Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője és Mihail Seremet, a kormányzó Egységes Oroszország képviselője is sürgette, miután az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a csapatokat a Harkiv megyei Izjumból és Balaklijából a Donyecki Népköztársaságba "csoportosították át". A Kreml többször is közölte, hogy mozgósításra nincs szükség.
Az RBK gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszországban a mozgósítási kiképzésről és a mozgósításról, illetve a hadiállapotról szóló törvény szabályozza a mobilizálást, amely elrendelhető hadiállapot bevezetése előtt és a hadiállapot bevezetésekor, lehet általános vagy részleges. Alanyai a sorkatonai szolgálatra kötelezett tartalékos állampolgárok, akik nem jogosultak halasztásra.
A hadiállapot bevezetését indokolhatja idegen állam Oroszország területére való behatolása, az ország bármely részének megszállása; Oroszország területének külföldi fegyveres erők általi bombázása; az orosz kikötők vagy partok blokádja; külföldi fegyveres erők támadása az orosz fegyveres erők ellen, függetlenül helyszíntől; idegen állam fellépése, amely megengedi hogy területét egy másik állam Oroszország elleni agresszióra használja fel; fegyveres bandák, csoportok, irreguláris erők és zsoldosok Oroszországba küldése egy idegen állam által, agresszió céljából.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
