Az Új Ember 2026. július 26-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.
Nagyinterjúval kezdjük aktuális számunkat, Csókay András idegsebészt kérdeztük, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik hírnökét. Legutóbbi, 2021. október 22-i interjúnk óta sok minden történt vele.
A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvoscsapata – Csókay András, Pataki Gergely plasztikai sebész és Csapody Marcell aneszteziológus vezetésével – nemzetközi figyelmet kiváltó beavatkozással 2019. augusztus 1-jén és 2-án Dakkában, Banglades fővárosában huszonnégy órán át tartó nyílt műtéttel szétválasztotta a fejüknél összenőtt hároméves helyi sziámi ikerpárt, Rabeyát és Rukayát. A műtét huszonkét órás idegsebészeti részét Csókay András vezette. Időközben lejárató kampány indult ellene. A történetekről és a fejleményekről is beszélt lapunknak az ismert orvos.
XIV. Leó pápa a nagyszülők és idősek hatodik világnapjára írt üzenetét közöljük lapunk 2. és 3. oldalán. A pápa „arra hív bennünket, hogy Isten hűséges szeretetében ismerjük fel a legmélyebb választ arra a magányra és elfeledettségre, amely nagyon sok idős ember életében jelen van. Ez a vigasztaló és reményt adó üzenet így hangzik: az Úr ismeri minden ember arcát, senkiről sem feledkezik meg, és szeretete sosem fogyatkozik meg, az öregkor elesettségében sem” – írja Dario Gervasi, a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma titkára a pápai dokumentumról.
A Ferenc pápa kezdeményezésére 2021-ben bevezetett nagyszülők és idősek világnapja július negyedik vasárnapjára esik. Az idei ünnep alkalmából Arányi Nora fiatal pszichológussal készítettünk interjút, aki a nagyapja századik születésnapjára, 2025-re összeállított és magánkiadásban megjelentetett egy több mint kétszáz oldalas könyvet A Tisza-parti fiú története – Prokai Pál életrajza címmel. Különleges odafordulás ez egy nagyszülő felé.
„Dicsérjétek az Urat, és áldjátok!” mottóval július 16. és 19. között zajlott a 44. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Az első napon jártunk a helyszínen, amikor Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegye karitászigazgatója tartott elmélkedést, a nyitó szentmisét pedig Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Az eseményre rövid időre ellátogatott a találkozó szellemi atyja, az idén 99 éves Kerényi Lajos piarista szerzetes is.
A Mértékadó kulturális mellékletben az Arcvonások rovatban Bodnár Dániel interjúját olvashatják Atlasz Gábor festőművésszel.
Az esztergom-vízivárosi plébániatemplomban június 30-án ünnepélyesen megnyitották a megújult esztergomi Keresztény Múzeum újrarendezett állandó kiállítását, július 1-jén pedig már a nagyközönség is látogathatta az intézményt.
Ezzel egy időben a múzeumban tárlat nyílt Atlasz Gábor munkáiból: a felsőtúri plébániatemplom számára készített Keresztút – Életünk útja című sorozatából rendeztek időszaki kiállítást, amely a stációképek mellett az alkotó további szakrális képeit is bemutatja. Atlasz Gábor kiállítása augusztus végéig látható az esztergomi Keresztény Múzeumban.
Mészáros Ákos ezúttal Lechner Ödönről, életéről, családi múltjáról és egyedülálló építészeti munkásságáról ír annak apropóján, hogy A Lechner-örökség címmel tavaly mutatták be azt a róla készült dokumentumfilmet, amelyet Szabó Szonja írt és rendezett.
A film bemutatja a Lechner tervezte épületek többségét. „Megismerkedhetünk például a szegedi városházával és a MÁV-nyugdíjintézet budapesti, Andrássy úti bérházával is. Ez utóbbi épület Lechner korai szecessziós stílusjegyeit hordozza magán, és formabontó megoldásokat mutat a homlokzati díszítések terén. Ez a bérház adott otthont egykor a híres Drechsler kávéháznak, később pedig az Állami Balettintézet is használta.
Feltétlenül említésre méltó a kőbányai Szent László-plébániatemplom is, amely szintén Lechner Ödön elképzelései szerint épült. Az első, vasbetonkupolás terv túl merésznek bizonyult, ezért a megbízók elvetették. A végül megvalósult változat késő eklektikus, neogót stílusú, de szecessziós elemeket is mutat. Az épületet a Zsolnay-gyár által készített pirogránit díszek és színes mázas tetőcserepek ékesítik. A bejáratok felett látható mozaikok Róth Miksa munkái. (…)
Az Iparművészeti Múzeum és Iskola tervezésére 1890 végén hirdettek pályázatot. A három díjazott közül az első Pártos Gyula és Lechner Ödön – sokatmondó –, »Keletre magyar!« jeligéjű munkája lett, megelőzve a többi helyezett szokványos historizáló terveit. Az épület kerámiaburkolatait a Zsolnay-gyár készítette. A múzeum zárókövét a millenniumi ünnepségsorozat utolsó nagy eseményeként Ferenc József császár és király jelenlétében 1896. október 25-én helyezték el. (…)
A nagyszerű magyar építész 1914. június 10-én hunyt el. Temetése a békebeli Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy művészbúcsúztatója volt. Ünnepélyes gyászmenet kísérte őt a Műcsarnokban felállított ravatalától a Kerepesi úti sírkertbe. Az Operaház zenekara Wagner művéből, Az istenek alkonyából Siegfried halálának egy részletét játszotta.”
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
