Legyen jobb! Ez a címe Molnár Judit vezércikkének, amelyben lapunk főszerkesztője elengedi a bíráló hangnemet, mert úgy véli az új év küszöbén illik bizakodónak, derűsnek, optimistának lenni. Mert ennyi minden kezdetnek, így az új esztendőnek is kijár! Még ebben a felbolydultságban is kellenek az örömök és a sikerek.
2021 a rendszerváltoztatás óta eltelt bő három évtized egyik legnehezebb évének bizonyult. Idén várhatóan enyhül a járványhelyzet, de újabb kihívásokat is hoz az új év. Felpörgő infláció, energiaválság, bizonytalan külpolitikai környezet és fontos választások várnak ránk 2022-ben, írja évértékelőjében Kolek Zsolt.
Az elmúlt év egyik utolsó nagy külpolitikai eseményével, az orosz-amerikai megbeszéléssel foglalkozik Pomichal Krisztián Bor, búza, békesség, orosz-amerikai csúcstalálkozó című jegyzetében.
Csobánkán, az Élet Házában beszélgetett Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel Pomichal Krisztián. Abban az épületben, amely korábban gyermekvédelmi otthonként működött, ma inkább lelkigyakorlatos szálláshelyként szolgál. Csaba atya szerint kis közösségekben, családokban kell elhelyezni a gyerekeket. „A mai gyerekeket nem az ínségtől kell megvédeni, enni mindig van mit. A tudatlanság, a lustaság és a bűn az, amitől távol kell tartani őket. Szerintem ebbe az irányba kell fejlődnie a gyermekvédelemnek” – állítja a gyermekmentő atya.
Az elmúlt év azzal indult, hogy az oltás felgyorsításával a koronavírus felett is győzedelmeskedhetünk, de mivel nem sikerült, a 2022-es esztendőnek is nagyon hasonló tervekkel vágunk neki. Az elhúzódó járványhelyzet a gazdaságot is megtépázta, az pedig nyilvánvaló, hogy a szlovák kormányzat nem feltétlen választott meggyőző ellenlépéseket. Mégis mi várható majd idén? A kérdésre Rajkovics Péter írása ad válaszokat.
A külügyi kettős magyar témáinak füzére címmel foglalta össze az elmúlt év szlovák külügyminisztériumi megnyilvánulásait Somogyi Szilárd. Ivan Korčok minisztert és Martin Klus államtitkárt mintha zavarnák a magyar közösség jogos igényei. „Bár nem újdonság, hogy a pozsonyi külügy mindenkori vezetői itt-ott beszólnak a magyarságnak, olyan intenzitású sorozatot a Lajčák, Kubiš, Kramplová, Kňažko elődök sem vittek végbe, amelyet a fent említett kettős már most is felmutathat.”
Új év, új kezdetek. Új emlékezések. Most éppen Petőfi Sándor van soron, akire minden év elején emlékezünk. De csak azért emlékezzünk rá, hogy őt is kipipáljuk, vagy értelmesebb célja is van a reá gondolásnak? Petőfi Sándor szerencsére halhatatlan.
A szabadság és a szerelem elmúlhatatlan. Petőfi zsenijét hiába kérdőjelezik meg, lepereg róla minden spekuláció és rosszindulat, mint falról a megszáradt légypiszok, írja jegyzetében Kövesdi Károly.
És Lóri kilépett, mert úgy döntött, nem lesz egykötetes szerző, mert van még mondanivalója és valahogy ráérzett az írás örömére. Mesélte nemrég Zalka Lóránt, akinek Egy csónakban az Istennel című könyve után nemrég már megjelent a második is a sokat mondó Kilépni! címmel. A könyvről, amely arra buzdít, hogy bátran lépjünk ki a sorból B. Vida Júlia írt recenziót.
Minden jót, 2022! Bort, búzát, békességet! Bor biztos lesz a pincékben az új évben is, a szőlősgazdák idén sem fogják parlagon hagyni szülőültetvényeiket. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsösekre, számolni lehet a pálinkával is. Csak ne búfelejtőként, hanem inkább jókedvre derítőként szolgáljanak! Búza is lesz biztos elegendő, hiszen ebben a járványban az időjárás a legkisebb ellensége a mezőgazdászoknak. Bárcsak lenne egy jó kis aszályos, de járványmentes esztendőnk! A meleg a vírus természetes ellensége, olvasható Száraz Dénes jegyzetében.
Fiatal vezető került a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének élére Kovács Csonga Anikó grafikus- és konceptuális művész személyében. Kopócs Tibor, az egyesület eddigi elnöke hivatalosan is lemondott. Nem véletlen, hogy a szentmihályfai Kovács Csonga Anikó (1987) került a vezetői székbe, hisz nemcsak professzionális alkotóként, hanem diplomatikus, egyenes emberként is egy új korszakot nyithat a felvidéki magyar képzőművészeti életben. Az eddig alelnökként tevékenykedő képzőművészre komoly feladatok várnak, de lelkesedése és tettvágya töretlen, írja Szabó B. Renáta.
A trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914), az Osztrák–Magyar Monarchia balvégzetű trónörököse elátkozott autójának sorsát követi a Leporolt históriák idei első fejezetében Lacza Tihamér.
Fülöp Antal a lengyel–magyar összetartozástudat kérdésével foglalkozik jegyzetében.
„Az oknyomozó írások, köztük Oswald Spengler elmélete számos történelmi és egyéb indokot feltárhat, bár többnyire kiderül, hogy a szövetségek a legtöbb esetben csupán politikai érdekek alapján köttettek. Az a mélyebb összetartozástudat, amely a magyar és a lengyel népet egymáshoz köti, szinte minden más esetben hiányzik. Ennek magyarázata ma még a történelemtudósok előtt is többnyire talányos. E mélyebb tartalmú kapcsolatok magyar képviselőit (ahogy a lengyel történelemben fölbukkannak) egy Magyarországon meghonosodott lengyel író, költő és történész, Konrad Sutarski könyve alapján villantsuk fel.“
A nagy háború 1918 januárjában már ötödik évébe lépett. A hatalmas fegyveres mérkőzés még mindig eldöntetlenre állt. Mindkét hadviselő tábornak megvoltak az esélyei a győzelemre, de a vereségre is, írja Popély Gyula történész a Cseh törekvések 1918 januárjában – az ún. vízkereszti deklaráció című írásában. Az idézett vízkereszti deklarációban már szó sem volt a Monarchia esetleges föderatív átszervezéséről, sem az uralkodóházról, viszont annál nagyobb nyomatékot kapott benne a cseh történelmi államjog, az állami szuverenitás, valamint a nemzeti függetlenség hangsúlyozása
Tájaink rovatunkat a Dunaszerdahelyi járás városaiban kezdjük, amelyek komoly fejlesztési terveket fogalmaztak meg erre az évre, olvasható Reczai Lilla összefoglalójában. Ugyancsak a jövő évi költségvetés a témája következő írásunknak is, amelyet Virsinszky Tamás jegyez, címe sokat sejtető: Kiegyensúlyozott költségvetés Rimaszombatban.
A nyugalom völgye, így nevezik a Csákányháza melletti Bázsánpusztát, ahol a Tóth család már egy évtizede üzemelteti vállalkozását.
A gazdaságban mindent a családtagok végeznek, ami nem könnyű feladat, hiszen 107 hektáros területről van szó. Bázsánpusztára Agócs Szvorák Emese kíséri el olvasóinkat.
Szomolai Andrea mutatja be a BeszÉlj című feldolgozásregényt. A perbetei származású Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, Vibók lldi író társszerzővel a gyermek szemszögéből dolgozza fel egy magyar család deportálását, a reszlovakizáció és a huszadik századi csehszlovák politika döbbenetes visszásságait. Már eleve micsoda egyedi, zseniális gondolat gördülékeny, kalandos „mesét” írni a témából!
A múltunk jövője a címe Molnár Gabriella beszámolójának. A Nemzeti Művelődési Intézet 2020 decemberében új, díjmentes online tudásmegosztó portált indított azzal a céllal, hogy a járványhelyzetben otthoni körülmények között is megoldható legyen az értékekre, a közösségi tevékenységekre fókuszálás. Az idei év második felében ennek a világjárvány közösségi életet érintő, hátrányos hatásait enyhítő egyedi, érték alapú kezdeményezésnek a Felvidéken is megvannak az első fecskéi.
Ropog „José“ József, a szókimondó felvidéki előadó-dalszerző szövegcentrikus szerzeményeit – főleg a Lesz még nyár című dala berobbanása óta – több nemzedék képviselői szívesen hallgatják.
Az ünnepek után arról is faggattuk, hogy a Világítótornyával kiknek kíván utat mutatni, bárkit felenged-e a bárkájára, készül-e már a honlapja, s az új évben is dübörög-e majd a José LIVE banda, írja Nagy-Miskó Ildikó Világítótoronnyal és bárkával is szolgál híveinek José című írásában.
Dunajszky Éva bemutatja Szemán Viktort, az égbolt kémlelőjét és munkásságát. A Geminidák az egyik leglátványosabb meteorraj, amely a nevét az Ikrek csillagképből kapta. Viktor összesen 241 darab hulló meteort sikerült kamerájával megörökítenie a legutóbbi, decemberi meteorrajhullás során.
A szőgyéni Gábris Jani bácsi, a huncut öreg suszter éltes koráig dolgozgatott kis műhelyében. A duruzsoló kályha mellett sok szép, meghökkentő és vidám történettel megajándékozta azt, aki meg is várta lábbelije megjavítását. Mesél az öreg suszter címmel írt a találkozóról Bokor Klára.
Alt Ernő dolgozott járási főgyógyszerészként, méhészként, helytörténészként, önkormányzati képviselőként, s nem mellesleg ő alapította meg Szlovákia első, a lévai Barsi Múzeumban található gyógyszerészeti gyűjteményét. Alt Ernő a közelmúltban töltötte be századik életévét, olvasható Kaszmán Zoltán írásában.
A kézműves, Rigó Béla vallja, a hagyományok úgy nyernek teljes értelmet, ha nemcsak megőrizzük, hanem tovább is adjuk őket.
Éppen ezért a kétezres évek óta szervezője és résztvevője különböző kézműves táboroknak, tanfolyamoknak, képzéseknek, játszóházaknak. Azt vette észre, hogy a természetes anyagok jótékony hatással vannak az emberre. A táborokban azt figyelte meg, hogy a gyerekek, amikor néhány napig természetes anyagokkal dolgoznak, nyitottabbá válnak, tisztábban és erőteljesebben tudják felvenni a természet impulzusait, az életenergiát. Ezért kellene arra törekednünk, hogy otthonainkban minél több természetes anyaggal vegyük körbe magunkat, idézi a kézművest Fábián Gergely.
Az előző esztendőben a gyermekek beszédfejlődésével foglalkoztunk. Az idei év elején már a beszédfejlesztés került előtérbe. Zupko Mária logopédus az óvodáskor kezdetétől a beiskolázásig tartó időszakra összpontosít idei első számunkban.
Az Íz-lelő rovatunkban megismerhetik az újévi malacsült és a fenséges citromkrém receptjét Vass Laurától.
Az arany középútnak számító BMW 420d Gran Coupé xDrive autót tesztelte Vas Gyula.
Medvesalján, a barkók földjén járt a Hazajárók csapata. „2015 nyarán, a Felvidéken is ráleltünk egy olyan magyar szigetre, amelyet különös öntudata miatt Kászonhoz és Erdővidékhez tudnánk hasonlítani. A földrajzi környezet itt is hasonló, csak itt nem égbetörő havasok, hanem alacsony középhegységek szolgáltatják a táji keretet. Ez azonban semmit nem von le Gömörország félreeső zugának, Medvesaljának a szépségéből.”
Terápiás kézműveskedésnek tartja hobbiját a Csallóközaranyoson élő Töltésy Gizella óvónő. Az általa öt éve készített mutatós babaholmik és lakberendezési tárgyak egyre kapósabbak, s folyamatosan bővíti a termék-palettáját, írja Nagy-Miskó Ildikó.
Rajkovics György arról ír, hogy a sportvilágban két meghatározó esemény lesz 2022-ben: a pekingi téli olimpiai játékok, valamint a katari labdarúgó-világbajnokság. Előbbit az év elején, utóbbit az év végén rendezik meg, és mintegy keretbe foglalják az évet. A legjelentősebb magyar és szlovák rendezésű sportesemény kétségtelenül a férfi kézilabda-Európa-bajnokság lesz, amely január 13-án kezdődik. Erről már Rajkovics Péter ír.
A Magyar7 idei első számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán a felsővámosi Nepomuki Szent János-templom látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
