Szabó László vegyész szabadidejében kezdett Borsos Mihály hagyatékának feldolgozásába. A háromrészes könyvsorozat második kötete az egykori plébános naplójegyzetein, levelezésein keresztül nemcsak saját történetébe nyújt betekintést, hanem a szlovákiai magyarság történetének egy szeletébe is.
Február elején jelent meg Szabó László és Simon Attila közös szerkesztésében a Borsos Mihály írásai sorozat második kötete Az én imám a munka legyen (Naplók, levelek 1945-1974) címmel.
Kincsek a padláson
Szabó László úgy fogalmazott, 2002-ben kalandos módon kerültek hozzá a néhai plébános házvezetője padlásán őrzött iratok, dokumentumok, naplók, jegyzetek. „Nem tudom, mi volt a motivációja, de a hölgy rám bízta a két vászonzsákban összegyűjtött anyagot, a legtöbbje kézirat volt, de rengeteg egyéb dokumentum, 1922-től 1974-ig. A könyvsorozat első kötete a Mindenkié akarok lenni, hogy Istené legyek (Naplók, levelek 1922-1945) címmel jelent meg. Az előszavában fogalmaztuk meg Simon Attilával, hogy Borsos Mihály grafomán módra jegyzett fel mindent, ami vele történt, így rendkívül fontos és értékes dolgokra bukkantunk” – mondta el.
Három millió karakter
Szabó László azt is elárulta, egy ideig csak bizonyos részeket vett ki a terjedelmes anyagból, majd 2015-ben lettek olyanok az életkörülményei, hogy a munka és a család mellett a szabadidejét arra tudta áldozni, hogy elkezdje feldolgozni a nyersanyagot, vagyis tulajdonképpen legépelni a kéziratot. Közel négy év alatt több mint 3 millió karaktert gépelt le (1 oldal 1800 karakter), amit az is nehezített, hogy Borsos Mihály nem írt szépen. „Közben Koncsol László révén megismerkedtem Simon Attilával, aki nagyon megörült, hogy még lehet találni ilyen értékes anyagot és azt mondta, mindenképpen ki kell adni. 2018 tavaszán kezdtük az együttműködést. Három kötetbe osztottuk szét a feldolgozott anyagot. Az első kötet 2020-ban jelent meg, Borsos Mihály ipolysági diákéveivel kezdődik, majd a komáromi kisszemináriumi évekkel, a nagyszombati teológus hallgatói időszakkal folytatódik, és az 1945-ig tartó időszakot öleli fel, az ipolyszakállosi, vágai, szentmihályfai, galántai és lévai káplánkodását követi végig, majd a 17 évig tartó nagyfödémesi szolgálat első három évét tartalmazza. A második kötet két részből áll: az 1945-től az 1974-ben bekövetkezett haláláig tartó időszakról szól az első rész, a második pedig a levelezéseit tartalmazza. A felvidéki magyarság második világháború utáni eseményei is megelevenednek benne a nagyfödémesi, kőhídgyarmati és kisgyarmati szolgálatának időszakából” – részletezte a szerkesztő.
Jelentős témák
Az első kötetben olvasható a babakelengye mozgalom, amellyel Borsos Mihály országos ismertségre tett szert, valamint a nagyfödémesi polgári iskola elindítása is az egykori plébános nevéhez fűződik. A második kötet kiemelkedő témája Borsos Mihálynak a felvidéki katolikus magyar sajtóban végzett tevékenysége. „A plébános 1957. május 2-án memorandumot fogalmazott meg Lazík Ambrus nagyszombati adminisztrátornak, amely a papi szolgálatának lecsapódásait tartalmazza, számunkra nagyon értékes korrajzot jelent. Borsos Mihálynak vesszőparipája volt a felvidéki magyar katolikus sajtó ügye, szemináriumi évei alatt újságíró szeretett volna lenni, majdnem kilépett a szemináriumból. Mindez a levelezéseiből derül ki” – tette hozzá Szabó László. A harmadik kötetbe a katolikus pap szépirodalmi ihletésű versei, prózái, szociológiai írásai kerülnek, a tervek szerint idén meg is jelenik. Szabó László közben három további helytörténeti témájú könyvön dolgozik, például Nagyfödémes szakrális emlékeinek, a községhez kapcsolódó jelentős személyiségek történeteinek leírásán.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
