Az euróövezeti infláció enyhülésének jelei mutatkoztak meg a legutóbbi, augusztusi statisztikák megjelenése előtt, ám megint aggasztó jelek érkeztek a régió gazdaságára nézve, különösen az Európai Központi Bank (EKB) és a monetáris politika szempontjából. Az elmúlt években az euróövezet inflációs rátái az EKB célkitűzései felett voltak, és a legfrissebb jelentés szerint sem mutatnak jót a számok.
Minden jel arra mutat, hogy egy jó ideig még az infláció okozta gazdasági nehézségekkel kell megküzdenie az euróövezet számos országának, köztük Szlovákiának és Magyarországnak is. Az orosz–ukrán konfliktus, az energiaárak emelkedése, valamint az infláció leginkább a keleti nemzetek gazdasági növekedését ássa alá.
Az eurózóna 20 országában az infláció júliusban 5,3 százalékra csökkent az előző hónapban mért 5,5%-ról. Ez az infláció legalacsonyabb szintje azóta, hogy 2022 januárjában, az Ukrajna elleni orosz invázió hosszan tartó gazdasági bizonytalanságát megelőzően regisztrálták. Azonban a maginfláció, amely pontosabb becslést nyújt az alapvető árnyomásokról, júniushoz képest változatlan maradt, 5,5%-on stagnált.
Néhány országban továbbra is aggasztóan magas inflációs ráta mutatkozik. Az euróövezet 20 országából júliusban a legmagasabb infláció Szlovákiában (10,2%), Horvátországban (8,1%) és Litvániában (7,1%) volt. Az országonkénti inflációs ráták alakulása összességében a gazdasági előrejelzésekkel összhangban van, de továbbra is jóval meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célkitűzését.
Az utóbbi időszakban az EKB az infláció visszaszorítása érdekében kilencedik egymást követő alkalommal emelte a kamatlábat, ami a legmagasabb szintre emelkedett 23 év után. Az alapinflációra vonatkozó adatok azonban nem adnak bizalmat arra vonatkozóan, hogy a kamatemelések kívánt hatást érnek el.
Az eurózónában Írország (+3,3%) mutatta be a legnagyobb negyedéves növekedést, Litvánia (+2,8%) követte a bruttó hazai termék esetén. Néhány gazdaság azonban visszaesést regisztrált, ideértve Svédországot (-1,5%), Lettországot (-0,6%), Ausztriát (-0,4%) és Olaszországot (-0,3%). Az Eurostat legfrissebb adatai alapján még él a remény, miszerint az eurózóna elérheti az EKB által várt 0,9%-os növekedést az idén.
Az év második felében a szlovákiai infláció visszavonulót fújhat, és nem kizárt, hogy az év végére akár egy számjegyűre csökken a pénzromlás üteme.
Az előrejelzések szerint az év végére 7 százalékos pénzromlási ütemre számíthat a lakosság.
(Creditline.hu/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
