Ismeretlen tettesek virĂĄgfĂśldbĹl horogkeresztet rajzoltak a jĂĄrdĂĄra a litvĂĄniai zsidĂł kĂśzĂśssĂŠg vilniusi szĂŠkhĂĄza kĂśzelĂŠben – szĂĄmolt be a BNS balti hĂrĂźgynĂśksĂŠg hĂŠtfĹn. „MĂĄr rĂŠgĂłta nem volt pĂŠlda ilyen egyĂŠrtelmĹąen kifejezett antiszemitizmusra” – mondta Faina Kukliansky, a zsidĂł kĂśzĂśssĂŠg vezetĹje.
Az elnĂśk asszony rĂĄmutatott, hogy a megnyilvĂĄnulĂĄsra vasĂĄrnap, egy hĂŠttel a holokauszt litvĂĄniai emlĂŠknapja elĹtt kerĂźlt sor. Kukliansky a hatĂłsĂĄgokat okolta a tĂśrtĂŠntekĂŠrt. Linas Linkevicius litvĂĄn kĂźlĂźgyminiszter elĂtĂŠlte az incidenst, a rendĹrsĂŠg pedig nyomozĂĄst indĂtott az Ăźgyben. A litvĂĄniai zsidĂł kĂśzĂśssĂŠg augusztus elejĂŠn fenyegetĹ levelek miatt arra kĂŠnyszerĂźlt, hogy ideiglenesen bezĂĄrja szĂŠkhĂĄzĂĄt ĂŠs a vilniusi zsinagĂłgĂĄt.
Az antiszemita megnyilvĂĄnulĂĄsok elĹzmĂŠnye az volt, hogy a vilniusi vĂĄrosvezetĂŠs Ăşgy dĂśntĂśtt: vĂŠget vet a fĹvĂĄrosban kĂŠt nĂĄcibarĂĄt partizĂĄn emlĂŠke megĂśrĂśkĂtĂŠsĂŠnek, akik a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn a szovjet megszĂĄllĂĄs ellen kĂźzdĂśttek, ĂŠs akiket emiatt nemzeti hĹsnek tekintenek az orszĂĄgban. A hatĂĄrozat nyomĂĄn eltĂĄvolĂtottĂĄk a nemzeti kĂśnyvtĂĄr falĂĄrĂłl Jonas Noreika emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt, valamint ĂĄtneveztĂŠk a Kazys Skirpa utcĂĄt. A dĂśntĂŠs megosztotta a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt. LitvĂĄniĂĄt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş alatt a SzovjetuniĂł ĂŠs a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg is megszĂĄllta.
A nĂŠmet megszĂĄllĂĄs (1941-1944) alatt a nĂĄcik ĂŠs litvĂĄn kollaborĂĄnsaik a tĂśbb mint 200 ezres zsidĂł kĂśzĂśssĂŠg 90 szĂĄzalĂŠkĂĄt megĂśltĂŠk. A hĂĄborĂşt kĂśvetĹen a balti orszĂĄg szovjet befolyĂĄs alĂĄ kerĂźlt, ĂŠs csak 1991-ben nyerte el fĂźggetlensĂŠgĂŠt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
