Hétfő este megbukott François Bayrou kormánya, miután a francia Nemzetgyűlés nem szavazott bizalmat a kabinetnek. A miniszterelnök maga kérte a szavazást, amelyet egy nagyszabású, 44 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomag elfogadásához kötött. A lépés nem járt sikerrel: mindössze 194 képviselő támogatta, míg 364-en ellene szavaztak, elmélyítve ezzel az Emmanuel Macron elnöksége alatt egyre súlyosbodó politikai instabilitást. Ez volt az elmúlt egy év negyedik kormánya, amely elbukott.
„Nincs hatalmuk eltörölni a valóságot”
Bayrou azzal érvelt a drasztikus megszorítások mellett, hogy Franciaország túlélése a tét. A szavazás előtti beszédében arra figyelmeztetett, hogy az ország 3,3 billió eurós államadóssága – amely a GDP 114 százalékát teszi ki – fenntarthatatlan.
„Önöknek van hatalmuk megbuktatni a kormányt, de nincs hatalmuk eltörölni a valóságot. A valóság pedig könyörtelen marad: a kiadások tovább nőnek, az adósság terhe pedig, ami már most is elviselhetetlen, még nehezebb és költségesebb lesz”
– fogalmazott a leköszönő kormányfő. Nemrégiben azzal keltett feltűnést, hogy a hatalmas adósságért a polgárokat tette felelőssé, akik szerinte túlságosan kihasználják a szociális állam vívmányait.
Nem történt semmi váratlan, de a francia válság súlyosbodik
A kormány bukása nem volt váratlan, a megosztott parlamentben szinte minden ellenzéki erő jelezte, hogy nem fogja támogatni Bayrou-t. A politikai paletta teljes szélességéből érkezett kritika. Boris Vallaud, a szocialisták frakcióvezetője szerint a pénzügyi helyzet Macron politikájának eredménye, és pártja „készen áll a kormányzásra”.
Ezzel szemben a jobbközép Republikánusok vezetője, Laurent Wauquiez a szélsőbaloldalt nevezte a legnagyobb veszélynek, és elutasította velük a közös munkát.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője szerint a bukás „egy fantomkormány szenvedésének végét” jelenti, és a helyzet megoldására az elnöknek fel kellene oszlatnia a parlamentet és új választásokat kellene kiírnia.
Az eutanázia törvény is esett egy időre
A kormány bukásával több fontos törvénytervezet is lekerült a napirendről. A megszorító csomag mellett az asszisztált öngyilkosság legalizálásáról szóló javaslat sorsa is bizonytalanná vált, amelyet a képviselők már elfogadtak, de a Szenátusra még várt volna.
Macron most eldöntheti, lesz-e újabb előrehozott választás
Most minden szem Emmanuel Macron elnökre szegeződik, akinek új miniszterelnök-jelöltet kell találnia, ami a megosztott politikai erőtérben rendkívül nehéz feladat.
A sajtóban több név is felmerült, köztük Sébastien Lecornu védelmi és Gérald Darmanin igazságügyi miniszteré. Macron hivatali idejéből még két év van hátra, de mozgástere egyre szűkül.
A kormányok élettartama drámaian csökken: míg első miniszterelnöke, Édouard Philippe három évig volt hivatalban, Michel Barnier idén már csak három hónapig, Bayrou pedig kilenc hónapig bírta.
A politikai bizonytalanságot tovább súlyosbítják a küszöbön álló kihívások: pénteken a Fitch hitelminősítő teheti közzé értékelését az országról, a szakszervezetek pedig a következő hetekre nagyszabású tüntetéseket hirdettek, amelyek a korábbi „sárgamellényes” tiltakozásokhoz hasonlóan megbéníthatják az országot.
Körkép.sk, AFP, Standard.sk
Nyitókép forrása: SITA/Sarah Meyssonnier, Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
