Az előző írásunkban vázolt állítások, pontról, pontra beigazolódnak. A Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet országos elnökéhez Vajda Attilához, ismeretlen személyek által, zárt borítékban eljuttatott iratokból fény derült arra, hogy a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft.–ben zajló események, kimeríthetik a súlyos költségvetési csalás bűntett gyanúját. Ezen iratok alapján tett feljelentést 2016. december 21-én a jogvédő szervezet a Budapesti Rendőr-Főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályán.
A jogvédő szervezethez idén beérkezett határozat értelmében, a Nemzeti Adó – és Vámhivatal Közép – magyarországi Bűnügyi Igazgatósága vette át az ügyet, miután tudomásukra jutott a költségvetési csalás gyanúja.
A feljelentés alapján a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Becker György László 2016. augusztus 2-án a 12/2016 számú ügyvezetői utasítással felfüggesztette a Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelynek megléte a társaság cégbírósági bejegyzésekor közhasznú minősítés feltétele.
A Kft. a feljelentő jogértelmezése szerint elveszítette a közhasznú minőséget, ennél fogva jogosulatlanul veszi igénybe a Kft. munkavállalóinak bérköltségére a 100%-os állami támogatást, így felmerül a költségvetési csalás bűntett gyanúja. A feljelentés melléklete tartalmazta azon iratokat, fejlécet, aláírást, egyéb hitelesítést és dátumot nem tartalmazó táblázatot, amely a Főkefe Nonprofit Kft. munkavállalóinak neveit és béradatait tartalmazza 100%-os állami támogatás megjegyzéssel ellátva.
A feljelentő szerint, a Főkefe több munkavállalója jelezte, hogy 2016 nyarán szerződést írtak alá arról, hogy több hónapot a Főkefe telephelyén kívül Hajdúnánáson, a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. telephelyén teljesítik munkájukat.
Az érvényes szabályok szerint, a Főkefe Nonprofit Kft. telephelyén kívül végzett munkára szintén nem vehető igénybe törvényesen a 100%-os állami bértámogatás, így ez esetben is felmerül a költségvetési csalás bűntett gyanúja. A fentiek igazolására a feljelentő szintén munkavállalók neveit és béradatait tartalmazó táblázatokat mellékelt.
Becker György László feltehetően úgy köt több – meg nem nevezett – személlyel 500.000 Ft/hó értékben megbízási szerződéseket mind a Főkefe Nonprofit Kft-nél, mind pedig a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft-nél, hogy a megbízottak nem, vagy csak minimális mértékben végeznek munkát a cégnél. A feljelentő szerint e cselekmény is felveti a költségvetési csalás bűntett gyanúját. A vezetőség a bejelentés szerint, bekamerázta a Főkefe Budapest XIV, Laky Adolf utcai épület folyosóit, ami a feljelentő szerint törvénytelen.
A Btk. 396.§ szerint költségvetési csalást az követ el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, vagy költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Az állami bértámogatásra jelen ügyben, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 237/2017. (XI.16.) Kormányrendelet ad alapot, melynek 21.§ (6) bekezdés b.) pontja rendelkezik 100%-os bértámogatásról a közhasznú tevékenység esetére. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdés ad) pontja kifejezett tilalmat fogalmaz meg a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál történt munkavégzésre.
Tekintettel a Be. 36.§ (2) bekezdés d) pontja alapján a költségvetési csalás bűntett nyomozására a Nemzeti Adó – és Vámhivatal rendelkezik hatáskörrel, ezért a feljelentést áthelyezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe.
A FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. MMK (megváltozott munkaképességű státuszú) munkavállalói létszáma mintegy, 100 fővel csökkent 2016. december 1- től, 2017 – január 1 – ig bezárólag – a telephelyek felszámolásával és a társaság vezetője által elrendelt létszámstop következtében.
A FŐKEFE botrány előzményei és reagálások a NIF internetes oldalán olvashatók.
Korábbi írásunk óta a budakalászi üzem bezárásával, a telephely 37 – fő alkalmazottja közül, csupán néhány dolgozik a FŐKEFE – központi telephelyén. – A többi munkavállaló, beleroppant munkahelye elvesztésének fenyegetettségébe és betegállományban várja további sorsát.
Taglaltuk, hogy a köztulajdonú társaságnál Becker György, „vezérigazgató” megszűntette a társaság szervezeti működési szabályzatát, mellyel a cég közhasznú minősítését veszélyeztette – így valószínűsíthetően jogalap nélkül lehívott állami támogatást használtak fel jogosulatlanul.
Az előző cikkünkkel kapcsolatban olyan vádak is megfogalmazódtak melyek szerint, a Főkefe vezetőségének visszaéléseiről az állításaink valótlanok voltak.
A cikksorozat első részéhez fűződő (21.sz megjegyzés) ZKZS jelzéssel ellátott hozzászóló a nevét vállalva nyilatkozott a történtekről. a mai napig a FŐKEFE Társaságnál munkaügyi vezetői pozícióban álló személy – ekként fogalmazott:
„Az Ügyvezető az SZMSZ felfüggesztéséről döntött, nem annak megszüntetéséről, mindaddig terjedően, amely időpontig az új SZMSZ kiadásra nem kerül.”
A fenti szövegnek különös jelentősége van, mivel a hozzászóló, a Társaság vezetéséhez tartozó személy és voltaképpen tényként elismerte, hogy egy köztulajdonú társaságban a cég vezetője MNV hatáskört elvonva olyan tartalmú döntést hozott az SzMSz-re vonatkozóan, mely a társaság működési fundamentumának megszűnését eredményezte.
Az SzMSz felfüggesztése a 12/2016. számú vezérigazgatói döntés volt, melynek tartalma értelmében 2016.08.02 – től az SzMSz felfüggesztésre kerül egy olyan társaságnál, amelynek fő célja a közhasznúság és nem az önkény megvalósítása.
Alapvető problémát jelent, hogy az SZMSZ felfüggesztés, jogi szempontból értelmezhetetlen fogalom és mivel a döntés értelmében az SzMSz rendelkezései nem érvényesülhetnek a Társaságnál, így a „vezérigazgatói” intézkedés eredménye lényegileg az SzMSz megszűnése volt.
A fenti cselekményt egy Frank Ignác mottóval is jellemezhetjük:
„Gondos ember csak arra vállalkozik, amihez ért, és amit tud”
Tudomásunk szerint mindennemű szervezeti működési szabályzattal (a továbbiakban SZMSZ) kapcsolatos döntéshozatali jog az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Igazgatóságát illeti meg, ezáltal Becker György MNV Igazgatósági hatáskört vont el jogosulatlanul, illetve az Alapító Okirattal ellentétes intézkedést hozott.
Az SzMSz vonatkozásában a Főkefe vezetőjét előterjesztési jog illeti, illetőleg azon kötelezettség terheli, hogy az Igazgatóság által elfogadott Szervezeti Működési Szabályzat rendelkezéseit végrehajtsa.
A „Z.K.Zs.” hozzászólásában azt írja, hogy – a társaság ügyvezetője hozott ilyen döntést…
A Társaság működését és az új vezető illetve vezetés ténykedését és jellemvonását példázza az, hogy Becker György a társaság ügyvezetői státuszára kapott megbízása óta vezérigazgatónak nevezi/nevezteti magát, (még az email címében is a vezérigazgatói státuszra vonatkozó kifejezés található). Elmondható, hogy a cégjogi rendelkezések alapján értelmezhetetlen, hogy valaki ügyvezetőként vezérigazgatói intézkedéseket hoz, amely cégjogi szempontból nézve döntéseinek jogszerűségét teszi vitatottá.
Az előző cikk bevezetőjében hangsúlyoztuk a Főkefében jellemző, durva emberi alapjogi sérelmeket is. Ennek egyik példáját kívánjuk taglalni.
Segítségül hivatkozunk a korábbi íráshoz kapcsolódó, feltehetően a Főkefe egyik munkavállalója, „M:J” hozzászóló a személyes tapasztalatait osztotta meg velünk, a hozzászólásában 2016/12/17 – 11:32 – as időpontban: „Beckerék, meg most kamerát szereltek fel, hogy azzal figyeljék az embereket, ki mikor megy ki, és ha nem az adott szünetbe mennek ki az emberek, akkor azt, levonják a fizetésükből.”
A fenti eljárás és magatartás a fogyatékos személyekkel szemben súlyos személyiségi alapjogsérelmet valósít meg a következők okán: Magyarország a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdette ki a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet.
„Elismerve valamennyi fogyatékossággal élő személy, beleértve a fokozottabb támogatást igénylő személy, emberi jogai előmozdításának és védelmének szükségességét, a következőkben állapodtak meg:
A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és elősegítik valamennyi alapvető emberi jog és szabadság teljes megvalósulását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében a részes államok vállalják, hogy: c)figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét és előmozdítását valamennyi politika és program során;d)tartózkodnak minden olyan cselekedetben és gyakorlatban való részvételtől, amely nem összeegyeztethető a jelen Egyezménnyel, és biztosítják, hogy a hatóságok és közintézmények a jelen Egyezménnyel összhangban tevékenykedjenek.”
A munkavállalói bejelentések alapján megtudtuk, hogy a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. Jelen ügyvezetője, aki vezérigazgatónak nevezteti magát utasítást adott arra, hogy a munkahely folyosóira kamerákat szereljenek, melyeket a vagyonvédelmi személyzet folyamatosan figyel és feltételezhetően a képanyagot rögzítik.
A dolgozók folyósón történő megfigyelése az adatvédelmi szabályok megsértését veti fel.
Az Adatvédelmi Hatóság 2016/1314 sz határozatában rögzíti:
A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről. Az adatkezelés a munkáltató oldaláról akkor jogszerű, ha a munkáltató betartja a célhoz kötött és tisztességes adatkezelés elvét. A Hatóság álláspontja szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezései önmagukban nem adnak alapot az elektronikus megfigyelő rendszerek alkalmazására.
A munkáltatónak igazolnia kell, hogy az általa működtetett megfigyelőrendszer összhangban áll az Info Tv szerinti célhoz kötöttség elvével és megfeleltethető az érdekmérlegelés tesztjének. A hatóság álláspontja szerint jogellenes az olyan megfigyelő rendszer melynek célja a munkavállalók viselkedésének befolyásolása.
A munkáltató ellenőrzése sérti a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt emellett, súlyosan sérti a Munka Törvénykönyve szabályozását is, mert a folyósón közlekedés, nem a munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében történik. – Mivel a munkáltató előzetesen egyáltalán nem tájékoztatta a munkavállalókat az alkalmazott technikai eszközökről, az ellenőrzés módjáról, céljáról, így nem szereltethette volna fel a megfigyelő berendezéseket sem, illetőleg az ilyen megfigyelés semmiképp nem felel meg az Info tv célhoz kötöttségi alapelvének.
A munkáltatónak a munkavállalók elektronikus megfigyelő rendszerrel való megfigyelése teljességgel jogsértő, mivel az sérti a Munka Törvénykönyve és az Info tv előírásait és az Adatvédelmi Hatóság e körben kialakított gyakorlatát és súlyosabban minősül e jogsértés azon okból, mert a FŐKEFE Kft. – ben fogyatékos személyek emberi jogait sértették meg, az állami foglalkoztató feladata pedig éppen a védett foglalkoztatás, ami sajnos esetünkben nem valósul meg.
A dolgozók állításai összecsengnek a kommentálók azon észrevételeivel miszerint, a kamerarendszer felvételeinek elemzését arra használják, hogy azzal is a munkaközi szünettől eltérő folyosón való tartózkodást vizsgálják, és így az indokolatlannak vélt munkaterület elhagyásból adódó esetlegesen kiesett időket a munkabérből levonják.
Ezzel az eljárással, a munkáltató teljességgel semmibe veszi a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Ne felejtsük el azt a tényt, hogy fogyatékos, megváltozott munkaképességű pl. súlyos cukorbeteg személyek foglalkoztatásáról van szó, akiknek állapota indokolhatja a többszöri munkatermen kívül tartózkodást.
Példátlan az az eljárás is, hogy szakszervezeti tisztségviselő nem kapott engedélyt a szakszervezeti fogadóórán történő megjelenésre, illetve mindazon dolgozókról listát írtak, akik megjelentek ezen a fogadóórán.
A kirúgások következtében, olyan mértékű a dolgozói felháborodás, hogy napi szintűvé váltak a különböző hatósági bejelentések, pl. Egyenlő Bánásmód Hatóság megkeresése a munkavállalók/volt munkavállalók részéről.
Folytatjuk…
B.M.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kapcsolódó: Megalázó bánásmód, durva jogsértések a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft-nél (1.)
Kategória:Hírek, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
