Még nem nyert a radikáljobbos, de már magyarázkodnak

Még nem nyert a radikáljobbos, de már magyarázkodnak

A levélszavazatok fogják eldönteni az osztrák elnökválasztást, a szavazóhelyiségekben leadott voksok alapján Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje vezet mintegy 144 ezer szavazattal megelőzve Alexander Van der Bellent, a Zöldek pártja által támogatott jelöltet. Az osztrák belügyminisztérium nagyjából 700 ezer érvényes levélszavazattal számol. Mindeközben az osztrák külügyminisztérium már kidolgozta, hogy fogják kimagyarázni nemzetközi terepen a radikális jelölt esetleges győzelmét.

Óriási izgalmak közepette zajlott az ausztriai elnökválasztás vasárnapi második fordulója: a szavazóhelyiségekben leadott voksok alapján Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje vezetett 51,9 százalékkal, míg Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott jelölt a szavazatok 48,1 százalékát kapta. A szavazatok 72 százalékának összeszámlálását követően alig 2 ezrelék volt a különbség, akkor még a zöldpárti jelölt vezetett. A hét első napján az egész ország arra vár, hogy a mintegy 900 ezer levélszavazat – a 6,4 millió választásra jogosult állampolgár csaknem a 14 százaléka választott ily módon – összeszámolása után végre eldőljön, melyik nem éppen hagyományos, rendszerhű pártokból érkezett, radikális jelölt nyer.

Nemcsak egész Ausztria volt nagy izgalomban, hatalmas nemzetközi érdeklődés kísérte a választást, a Kurier.at beszámolója szerint mintegy 200 külföldi újságíró akkreditált. A nagy érdeklődés annak szólt, hogy Ausztria lehet az első nyugat-európai ország, ahol jobboldali, populista államfőt sikerül választani. A lap nem sorolja ide Lengyelországot és Magyarországot, annak ellenére, hogy jobboldali kormánya van. Egyrészt azért nem, mert még fiatal demokráciákról van szó. Másrészt az is tény: Magyarországon az államfőt nem közvetlenül választják, és politikai súlya elenyésző, csupán szimbolikus jellegű.

Minden szem Ausztriára szegeződik

Tudatában annak, hogy minden szem Ausztriára szegeződik, Sebastian Kurz külügyminiszter háromlépéses tervet dolgozott ki arra az esetre, ha az elnökválasztást Norbert Hofer nyerné – írja a Kurier.at. Első lépésként még korábban felmérték, és elemezték, hogy milyen nemzetközi reakciókra számíthat az ország Hofer győzelmét követően. A szondáztatás eredménye szerint a külügyminisztérium nem számol olyan szankciókkal, amilyeneket 2000-ben Ausztria kapott azután, hogy Jörg Haider és pártja kormányra került. Nem gondolják továbbá, hogy kitiltanák az USA-ból országuk elnökét, ahogy az egyébként korábban Kurt Waldheim esetében előfordult. Az osztrák külügyminisztérium várakozásai szerint a „legkeményebb kritikák” Franciaország felől érkezhetnek, az olasz kormányfőtől, Matteo Renzitől és Jean-Claude Junckertől pedig „szomorú-kritikus” reakciókra számítanak.

A Kurier.at által megszerzett terv második lépése szerint az elmúlt két hétben több ellenérvet gyűjtöttek össze diplomaták számára, amelyekkel visszautasíthatják várhatóan a nemzetközi porondról érkező idegengyűlölet vádját. Ilyen például az arra való hivatkozás, hogy Ausztria egyedül több menekültet fogadott be, mint USA és Kanada együtt. Az osztrák külügy harmadik lépése pedig maga Kurz személye lenne, az osztrák külügyminiszter személyesen szeretne beszélni minden uniós külügyminiszterrel, de kilátásba helyezett egy franciaországi látogatást is.

Becslések szerint Van der Bellen előzhet

Az osztrák tévék becslései szerint egyébként a levélszavazatok többségét a Zöldek pártja által támogatott jelölt nyeri majd, az ORF számításai szerint 2888 szavazattal előzi majd meg Van der Bellena jobboldali, populista Hofert – írja a Die Presse.

A társadalom polarizált, átpolitizált, de nem megosztott – olvasható a Der Standard című liberális napilap hétfői számának kommentárjában, amiről az MTI is hírt adott. A véleménycikk szerzője úgy vélte, hogy az új kancellár beiktatása a zöld jelölt malmára hajtotta a vizet, hiszen így véget ért a Werner Faymann lemondása utáni tétlenség, és a kormány cselekedni kezdett. A szabadságpárti jelölt viszont hasznot tudott húzni a menekültekkel szembeni félelemből, és maga mellé tudta állítani a tiltakozókat.

Az államfőválasztás eredménye az új kancellár, Christian Kern számára is megmutatja majd, hogy nehezebb lesz Ausztriát kormányoznia, mint ahogy azt eddig gondolta – olvasható a Die Presse című konzervatív napilap vezércikkében, amelyet az MTI is szemlézett. A Rainer Nowak főszerkesztő által jegyzett írás szerint bárkit is választanak meg államfőnek, hatalmas lesz a rá háruló feladat, hogy felismerje az „Ausztriában keletkezett árkot, és hidakat építsen”.

Még egy alkalommal sem szavazott ennyi választó az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjére, és még sohasem akarták ennyien, hogy szabadságpárti töltsön be egy vezető állami pozíciót – idézi Nowak cikkét az MTI. A szerző úgy véli, hogy mindemellett a kormánynak világosabban kell elmagyaráznia a menekültügyi és a gazdasági döntések összetettségét. A választók fele azt szeretné, hogy olyan államfője legyen Ausztriának, aki adott esetben a kormányt is leválthatná.

A csalódottak köre

Nem a pártpolitikai irányok, hanem a menekültekkel szembeni kétkedés és a versenyorientált gazdasági rendszerrel szembeni bizalmatlanság köti össze a választókat – olvasható a Kurier című osztrák lap elemzésében, amelyet az MTI is szemlézett. Helmut Brandstätter főszerkesztő írása szerint a kormánynak el kellene magyarázni, hogy az unió nem a politikusok „játszótere”, ahova „kiutazgathatnak”, hanem a jólét és a szociális állam alapját jelenti. Arra a társadalmi elitre van most szükség, amelyből Norbert Hofer gyakran viccet csinált, és olyan aktív munkavállalók és szorgalmas vállalkozók kellenek, akik tudják, hogy a jólét és a szociális állam nem magától értetődő dolog – szögezte le a főszerkesztő.

A közszolgálati média (ORF) híradójának főszerkesztője szerint az osztrák társadalomban láthatóan két új tábor jött létre: az egyik oldalon vannak azok, akik bíznak a politikai vezetőkben, a másik oldalon a csalódottak köre. A mostani államfőválasztás többről szólt, mint az eddigiek, hiszen e két tábor harcának lehettünk tanúi – mondta Fritz Dittlbacher.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »