A Magyar Nemzet összeállításában azt vizsgálja, milyen esélye van annak, hogy Svédország csatlakozhat az Észak-atlanti Szövetséghez.
A skandináv ország NATO-tagsága már huzamosabb ideje foglalkoztatja a sajtót és mindenekelőtt a svéd kormányt, amely a polgárok megkérdezése nélkül határozott arról, hogy a legendásan semleges ország hivatalosan is csatlakozna a katonai tömbhöz.
Mint a lap emlékeztet rá, már csak néhány nap van hátra a vilniusi NATO-csúcsig, amelynek kapcsán a svéd kormány továbbra is azt reméli, hogy addigra a védelmi szövetség tagjává válhat, annak ellenére, hogy a folyamatot eddig nem ratifikáló Törökország és Magyarország továbbra sem tűzte ki a szavazást a kérdésről.
A svéd kormány szerint a szerdai washingtoni látogatás jelentős lehet a csatlakozás szempontjából, ugyanis az Egyesült Államok támogatásával meggyőzhető Törökország, hogy adja fel a svéd NATO-tagsággal szembeni ellenállását.
A svéd kormány magabiztosnak tűnik, pedig az esélyek igen alacsonyak. Kristersson útja nem példa nélküli, az elmúlt időszakban svéd politikusok rendszeresen utaztak Washingtonba és Brüsszelbe lobbizni, egyelőre sikertelenül.
A demonstráció heves reakciókat váltott ki az iszlám világban az elmúlt napokban, többek között megrohamozták a bagdadi svéd nagykövetséget, számos helyen pedig svéd zászlót égettek. De nemcsak a muszlimok ítélték el az esetet, hanem Ferenc pápa és az Európai Unió is.
Elméletileg még fennáll annak a lehetősége, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja Svédország NATO-kérelmét a július 11–12-i csúcs előtt, ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan elnök egyetlen nyilatkozata sem utal erre, sőt ellenkezőleg, rendszeresen kemény szavakkal illeti a svéd kormányt, és világosan kijelentette, egyelőre nem támogatható a skandinávok csatlakozása. Az is bizonyos, hogy a magyar Országgyűlés a héten nem fog a kérdésről szavazni, ezt még a múlt héten jelentették be – írja a Magyar Nemzet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
