Meddig hisznek még a németek Merkelnek?

Meddig hisznek még a németek Merkelnek?

amm.jpgA német pénzügyminisztérium legfrissebb becslése szerint huszonkilencbillió-tizenhatmilliárd forintnak megfelelő összegbe fog kerülni 2020-ig a Németországba érkezett 1,5 millió migráns integrációja. A bevándorlók ugyanakkor már most is jelentős terhet rónak a szociális ellátórendszerre. Míg a németek körében 7,7, addig a külföldiek körében 18 százalék a Hartz IV típusú segélyből részesülők aránya.

Úgy tűnik, Angela Merkel hiába tett nagy ívű bejelentést a szövetségi kormány kilencpontos menekültügyi csomagjáról, ismét nő a feszültség a koalíción belül. Ennek bizonyítéka az SPD-főtitkár Katarina Barley nyilatkozata, miszerint: „Készen állunk a választási kampányra, még akkor is, ha az Uniópártok két jelöltet állítanak. Az Uniópártok egyértelműen két táborra szakadtak.” Bár az elvtársnő nyilatkozata kissé túlzónak is tűnhet, az tény, hogy a kancellár szombati sajtótájékoztatója után ismét forrnak az indulatok Horst Seehofer CSU-elnök és a Bundesmutti között.

A bajor pártelnök ugyanis elhatárolódott a kancellár optimista hozzáállásától, miszerint „Wir schaffen das!”, vagyis a kormánykoalíció képes elejét venni a Németországban végképp eluralkodni látszó káosznak. Seehofer szerint, ha a kormány nem változtat, akkor biztosan el fog bukni. Szerinte nagyobb rendőri jelenlétre, az internetes bűnözés elleni hatékonyabb küzdelemre, a Bundeswehr belföldi bevetését megkönnyítő szabályozásra, illetve a befogadható bevándorlók mennyiségének felső korlátjára lenne szükség. Hozzátette, fontos, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a valóban rászorulók megsegítése érdekében, ám az optimizmus önmagában nem helyettesíti az állami cselekvést.

A CDU azonnal reagált Seehofer kijelentéseire: Thomas Strobl elnökhelyettes figyelmeztette őt, hogy ne eszkalálja az Uniópártok közötti menekültügyi vitát, amely szerinte sokat ártana mindkét pártnak. „Természetesen akadnak komoly kihívások. De a politikusok meggyőződése kellene, hogy legyen, hogy megtalálják a megfelelő megoldásokat,” mondta Strobl. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter is, aki kijelentette: „Harcolunk a terror ellen – keményen, határozottan, hideg fejjel. Mindannyian együtt.” Az SPD frakcióvezetője, Thomas Oppermann élesen kritizálta Seehofert kijelentése miatt: „Nagyon szerencsétlennek tartom a menekültválságról szóló régi viták felmelegítését.” Figyelmeztetett, hogy mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy ne vegye egy kalap alá a muszlimokat, a terroristákat és a menekülteket.

A lakosság szűk többsége egyelőre még hisz Merkelnek, derül ki az Emnid által a Bild am Sonntag-nak készített felmérésből. A megkérdezettek 53 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi kurzus sikerre vezeti az országot, míg 44 százalék az ellenkező véleményen van. A YouGov felmérése azt mutatja viszont, hogy egyrészt a „Wir schaffen das!” jelmondatban mindössze a lakosság 8 százaléka bízik maradéktalanul, másrészt az emberek 65 százaléka egyetért Seehoferrel abban, hogy nagyobb rendőri jelenlétre van szükség, illetve 57 százaléka abban, hogy Alaptörvényt kell módosítani a honvédség belföldi bevetésének megkönnyítése érdekében.

Mindeközben napvilágot látott a szövetségi pénzügyminisztérium legfrissebb becslése, amely szerint 2020-ig összesen 93,6 milliárd euróba fog kerülni az országba érkezett 1,5 millió migráns integrációja. A bevándorlók azonban már most is jelentős terhet rónak a német szociális ellátórendszerre. Míg a németek körében 7,7, addig a külföldiek körében 18 százalék a Hartz IV típusú segélyből részesülők aránya. A legnagyobb számban törökök (295.260 fő) és szírek (242.391) veszik igénybe a Hartz IV-et, amelyet a létminimum elérése céljából folyósítanak a rászorulóknak, elsősorban a munkanélkülieknek, illetve az alacsony keresetűeknek.

A pártok népszerűségi indexe azonban az egyre növekvő elégedetlenség ellenére sem változik jelentősen, hiszen az INSA által augusztus 2-án publikált felmérés szerint még mindig a CDU/CSU vezet 31,5 százalékkal. A második helyen a koalíciós partner SPD áll 21 százalékkal, míg a harmadik legnépszerűbb párt a bevándorlás-ellenes AfD 13 százalékos eredménnyel. A 2013. szeptemberi szövetségi választáson elért eredményükhöz képest az Uniópártok kerek tíz százalékpontot veszítettek támogatottságukból, miközben az AfD csaknem megháromszorozta a népszerűségét. A Zöldek és a Baloldal egyaránt 11–11 százalékon állnak jelenleg, míg ha a németek most vasárnap voksolnának, ismét bejuttatnák a Bundestagba a liberális FDP-t.

A trendeket figyelve nem túlzás azt állítani, hogy a jövő évi szövetségi választáson veszélybe kerülhet a nagykoalíció alsóházi többsége, ami könnyen patthelyzetet eredményezhet. Jelen állás szerint ugyanis nehezen képzelhető el olyan koalíció, amely egyrészt többséget szerez, másrészt politikailag működőképes lesz. A megoldhatatlannak látszó migrációs válság mellé immáron egy politikai válság rémképe is felsejlik. Berlin felett az ég egyre sötétebb.

<!– –>


Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »