Magyarország kormánya úgy döntött, november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzíti. Ez azt jelenti, hogy ennél a 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap. Jelezte: abban bíznak, az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is.
A miniszter elmondta, a benzinár ugrásszerűen nőtt egy év alatt, összességben azonban az üzemanyag Magyarországon a hatodik-hetedik legolcsóbb az unióban: négy országban egyértelműen olcsóbb, Máltán és Cipruson pedig nagyjából hasonló az áruk, mint Magyarországon. Hozzátette: az európai uniós országok közül egyedül Horvátországban rögzítettek – 550 forintos – felső árat a benzinárak féken tartására. Kiemelte: a benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntött a kormány a felső határról.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány tárgyalt a rezsiárakról is, mint mondta, Európában az energiaügyek rosszul állnak, és a kontinensen energiaválság van. Hozzátette: a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt átlagosan 400 százalékkal nőtt, ez önmagában a villamosenergia árát is felfelé tolta, Európában a piaci ár 100 százalékkal nőtt egy év alatt. Hozzátette: az energiaválság olyan rezsiválságot eredményezett, amit az európai országok – Magyarország kivételével – nem tudtak elkerülni, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: károsnak tartják az olyan baloldali nyilatkozatokat, amelyek szerint a rezsicsökkentés nem fenntartható. A miniszter hangsúlyozta: a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a fogyasztók, háztartások részére fenntartsa a csökkentett árakat, ezt egyébként az állam legfontosabb feladatai közé sorolta. Kiemelte: a rezsiárak alacsonyan tartása olyan versenyképességi előny is, ami a gazdaság teljesítményében, a növekedésben is látszik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a kormány tárgyalt a migrációs helyzetről is, úgy látják, az energiaválsággal migrációs válság is kialakult Európában; ennek része az afganisztáni szerencsétlen kivonulás humanitárius következménye és a fehérorosz–lengyel határon kialakult helyzet is, amely a legnagyobb nyomást jelenti most az Európai Unióra.
Hangsúlyozta: Magyarország szolidáris Lengyelországgal. Fontosnak tartjuk, hogy Lengyelország a határvédelme során megkapja mindazt a támogatást, amit Magyarország nemcsak nem kapott meg 2015-ben, amikor az EU déli határát védte, de még vitatták is a határvédelmi intézkedéseit – jegyezte meg. Gulyás Gergely szerint az EU-nak meg kell térítenie a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. Mint mondta, még nem érkezett válasz Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amiben a kormányfő kérte a határvédelemmel összefüggő, több mint 580 milliárd forintos magyar kiadás megtérítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határvédelem legeredményesebb módja fizikai határtorlaszok építése, a kerítésépítés, és amikor Magyarország ezt tette, az humanitárius szempontból az EU-ban elfogadhatatlan intézkedésnek látszott, viszont azóta kerítést épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is. Úgy észleli, az uniós politikai kultúrának nem része a bocsánatkérés, ezért elfogadják, hogy nem kérnek bocsánatot Magyarországtól, de a határvédelemre fordított pénzt Magyarország kéri.
A miniszter elmondta azt is, a Belügyminisztérium meg fogja erősíteni a határvédelmet, önkénteseket fog felvenni, akiket gyors kiképzés után vetnek be a határvédelemben. Jelezte: a külső határok megvédése hazafias kötelezettség, a kormány biztosítja a határvédelem forrásait. Jelezte: a jogellenes határátlépési kísérletek száma ugrásszerűen nőtt, napi szinten ezer felett van ma, míg 2020-ban ez a szám 350 volt.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
