Szállítson-e Magyarország fegyvert Ukrajnának, egy kormányváltás esetén csökkenne-e a határon túlra adott támogatások mértéke, mi a magyar ellenzék álláspontja a kettős állampolgárságról, többek közt erről is kérdeztük Márki-Zay Pétert, a magyar ellenzék vezetőjét, Hódmezővásárhely polgármesterét.
Kezdjük a legaktuálisabb témával, az ukrajnai háborúval. A lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök a napokban Kijevbe látogatott. Orbán Viktor nem csatlakozott, a szlovák kormányfő, Eduard Heger pedig úgy nyilatkozott, hiba volt, hogy nem ment el az ukrán fővárosba. Ha most ön lenne Magyarország miniszterelnöke, elutazott volna Kijevbe?
Én azt gondolom, hogy mindenben az uniós és a NATO-szövetségeseinket kell támogatni. Magyarországnak, de az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy Ukrajna megmaradjon független államnak, ne tűrjük el az orosz agressziót, de az is, hogy kiálljunk Ukrajna területi integritása mellett. Ennek keretében akár egy kijevi látogatás, akár egy békítő tárgyalás is elfogadható számomra.
Ön szerin Magyarországnak az ukrajnai háborúban milyen álláspontot kellene elfoglalnia? Kellene-e például fegyvert küldenie Kjev számára?
Ezt a kérdést Orbán Viktor eldöntötte, hiszen küld fegyvereket Ukrajnának. Igaz, hogy ő ezzel bennünket, az ellenzéket vádolt. De én erről valójában azt mondtam, hogy ha a NATO katonai segítségnyújtás, például fegyverszállítás mellett dönt, akkor ezt Magyarország is támogatni fogja. Nekünk, mint a NATO tagjának, támogatnunk kell a szövetséget abban a törekvésében, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának. Hasonlóképpen az Európai Uniót is támogatjuk minden Ukrajnát segítő lépésében. Bár Orbán Viktor minket vádolt azzal, hogy fegyvereket küldenénk az országnak, a valóságban Orbán Viktor volt az, aki megszavazta, hogy az EU fegyvert szállítson. Orbán nem vétózta, maga is támogatta azt. Így azzal vádol minket, amit ő maga is támogatott. Ráadásul a magyar repülőgépek részt vesznek a fegyverszállításban, hiszen két magyar felségjelzésű gép is szállít fegyvereket Ukrajnának.
Magyarországnak, mint szuverén államnak joga van eldönteni, hogy ad-e fegyvereket Ukrajnának, vagy sem. Ha ön dönthetne erről, hogyan határozna?
Minden lehetséges segítséget megadnánk Ukrajnának, de konkrétan fegyvert valószínűleg nem tudnánk szállítani. Nem hiszem, hogy az ukránoknak a magyar fegyverekre van szüksége. De lőszert valószínűleg tudnánk adni, hiszen Magyarország nagy mennyiségű lőszert gyárt. Sőt, tudomásom szerint magyar cégek mindenféle konfliktusba szállítanak is lőszert. Így semmi akadálya nincs, hogy ezzel segítse Magyarország Ukrajnát, hiszen ezzel az ukrajnai magyarságot is segítjük. Orbán azt hazudta, hogy ha mi fegyvert, vagy lőszert szállítanánk, akkor azt a magyarok ellen használnák. Nem. A miniszterelnök úr teljesen félreértette a helyzetet, hiszen oroszok támadnak ukránokra és az ukrajnai magyarokra. Az ukránoknak és az ukrajnai magyaroknak ezért szüksége van a segítségre. Az pedig egy utolsó hazaáruló, aki ebben a helyzetben nem segíti az ukrajnai magyarságot és ez által Ukrajnát.
Szlovákia átadná Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rakétáit, ha más rendszerrel ki tudja azokat váltani. El tudja képzelni, hogy Magyarország ilyen típusú katonai segítséget nyújtana Ukrajnának?
Eddig fel sem merültek ezek a kérdések. Én el tudok képzelni nagyon sok mindent. Nem ismerem annyira a magyar hadsereg képességeit, de azt láttam innen Hódmezővásárhelyről is, hogy amikor Orbán Viktor kirendelte az itteni katonaságot a határra, akkor volt olyan páncélozott jármű, amely nem tudta elhagyni a város területét sem. Tehát nehéz arról képet kapni, hogy milyen műszaki állapotban, milyen fegyverzeti rendszerek állnak Magyarország rendelkezésére. Éppen ezért én azt mondom, hogy Magyarországot ebben a konfliktusban csak a NATO tudja megvédeni. Ezt egyébként a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor is elmondta. Ezért hazaáruló az, aki nem a NATO-t támogatja ebben. Én mindenben a NATO-t fogom támogatni. Orbán Viktor viszont, a saját védelmi miniszterével ellentmondva arról beszélt, bennünket nem a NATO véd meg. Ezt gyakorlatilag cáfolja, hogy egy bombákkal felszerelt robotrepülőgép áthaladt Magyarország felett, 40 percig tartózkodott a magyar légtérben, átrepült a paksi atomerőmű fölött is. A magyar Gripen vadászgépek pedig fel sem szálltak. Orbán Viktor úgynevezett stratégiai nyugalma veszélyeztette nemcsak Magyarországot, hanem az egész Kárpát-medencét, hiszen ha bombatámadás éri a paksi erőművet, az a határokon túl is érezhető lenne. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor nem tudja megvédeni Magyarországot, minket csak a NATO véd meg. A szövetséges csapatok jelenlétét egészen az ukrán határig meg kell engedni, illetve a légvédelmünk területén is szükségünk van a segítségre. Hiszen elfogadhatatlan, hogy egy bombákkal felszerelt robotrepülőgép szabadon repkedjen Debrecen, Pécs és Paks felett.
Ha nem csak a katonai síkon gondolkodunk, akkor ön szerint mit kellene a magyar államnak tennie, hogy ebben a háborús helyzetben megvédje a kárpátaljai magyarokat?
Egyértelmű, hogy Kárpátalján a magyarokat az fenyegeti, hogy Magyarországgal, pontosabban Orbán Viktorral azonosítják őket. Orbán Viktor ugyanis eddig Vlagyimir Putyin beépített árulója volt az Európai Unióban és a NATO-ban. Az orosz elnök parancsára nem csak elzárta a gázt a kárpátaljai magyarok és ukránok elől, nem csak kijelentette, hogy ő NATO-csapatokat nem fog beengedni Magyarországra és nem enged NATO-s fegyverszállítást sem Ukrajnának, hanem két héttel a háború kitörése előtt azt is megakadályozta, hogy a NATO kibervédelmi segítséget nyújtson Ukrajnának. Ezért fenyegetés az a kárpátaljai magyarok számára, ha Orbán Viktorral azonosítják őket. Ez az ottani békés együttélést nehezíti meg. A mi célunk ugyanakkor az, hogy Orbán Viktornak a mostani pálfordulása utáni pozícióját erősítsük meg, mégpedig azt, amikor segítséget ígért a menekülteknek. Eddig sok segítséget egyébként a menekültek az államtól nem kaptak, az önkormányzatoktól, civilektől, karitatív szervezetektől viszont igen. Az ilyen, a jóhírünket erősítő tevékenységet a jövőben is folytatnánk. Az ellenzék által gyűjtött segítséget átadtuk a határon, itt Hódmezővásárhelyen pedig lakásokat ajánlottunk fel a menekülő embereknek. Ezen felül egy mentőautót is adományozni fogunk, amit az ukrán nagykövetasszonynak adunk át. Én azt gondolom, hogy Orbán Viktornak ugyanezt meg kellene tennie. Tehát ha Magyarország fegyvereket nem tud nélkülözni, akkor legalább mentőautókat, kötszert, gyógyszert, mindenféle humanitárius segítséget meg kell adni Ukrajnának. Továbbá elfogadhatatlan az, hogy Orbán Viktor továbbra is akadályozza Ukrajnának az EU-s és NATO-közeledését. Ezt eddig Putyin érdekében vétózta. Azt a hintapolitikát, amit Orbán folytatott, le kell állítani. Magyarországnak 100 százalékban a kárpátaljai magyarság és ezáltal Ukrajna mellett kell állnia. A kárpátaljai magyarság autonómiáját, biztonságát, a nyelvi jogainak a garantálását az szolgálja, ha Magyarország a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik Ukrajnával. Minél hamarabb szeretnénk a kárpátaljai magyarságot is egy schengeni, uniós határokon belüli közösségben látni a Kárpát-medence többi magyarjával együtt. Úgy ahogy Szlovákia viszonylatában ez már megvalósult, hiszen a határok légiesedtek. Egy közös hazánk van, Európa. Én azt szeretném, ha a kárpátaljai magyarok is mihamarabb ilyen előnyöket élveznének, ugyanilyen biztonságot kapnának, mint mi kapunk az EU-tól és a NATO-tól.
Mi az ön által vezetett ellenzéknek a határon túli magyarokra vonatkozó stratégiája?
A legfontosabb, hogy a határon túli magyarokat, a magyarság szerves részének tekintjük, mindenben támogatjuk őket. Szeretnénk, ha a jogaikat érvényesíthetnék és joguk lenne a saját megítélésük szerinti autonómiára. Fontos, hogy semmilyen diszkrimináció ne érje a határon túli magyarokat, amihez arra van szükség, hogy Magyarországnak nagyon jó kapcsolata legyen minden szomszédos állammal. Örülünk annak, hogy a konfliktusok ellenére, az Orbán-kormány alatt is fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok. Ahogy annak is örülünk, hogy nagyon komoly támogatásokat kaptak a kisebbségben élő magyarok, a dotációkat mi is fenn fogjuk tartani. Természetesen, a határon túliak magyar állampolgárságát nem lehet elvenni, hiába riogat ezzel a Fidesz. Szerzett jogokat nem lehet visszavenni, az állampolgárságot sem, ez fel sem merült. A határon túliak szavazati jogát is megtartanának, sőt tovább fejlesztenének. Szeretnénk, ha önálló képviselettel rendelkeznének a magyar parlamentben a határon túli magyarok.
Hogyan nézne ki a határon túli magyaroknak ez az önálló képviselete?
Jelenleg a határon túliak csak jelöltlistára szavazhatnak, mi azonban azt szeretnénk, hogy egy saját képviselőt is választhassanak. Ahogy például a határon belüli német kisebbségnek van egy saját parlamenti képviselője, miért ne lehetne a határon túli magyaroknak is saját képviselője.
Változtatnának-e a magyar állampolgárság megszerzésének feltételein?
Nem szeretnénk ezen változtatni.
Erről konszenzus van az ellenzékben?
Igen, erről konszenzus van. Egy biztos, a visszaéléseket viszont szeretnénk föltárni. Sokan ugyanis visszaélés útján jutottak magyar állampolgársághoz vagy magyarigazolványhoz. Különösen Ukrajna területén vannak erről jól dokumentált esetek.
A magyar államnak a határon túli magyarokért vállalt felelősségében fontos szerepet játszik, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből támogatják a határon túli magyar közösségeket. Növelnék, vagy csökkentenék az erre a célra szánt forrásokat?
Úgy gondolom, hogy a támogatások mértékével nincsen probléma. Nem kell amiatt aggódni, hogy a határon túli magyar közösségek nem fognak kapni elég pénzt. Azonban két nagyon fontos változtatást szeretnék bevezetni ezen a téren. Mi nem tartjuk indokoltnak, hogy például Eszéken, ahol 0,9 százalék a magyarság aránya, a magyar adófizetők pénzéből egy stadiont építsenek. Ezt semmi nem indokolja. Valószínűleg azt figyelembe véve születhetett meg ez a döntés, hogy az ottani futballcsapat Mészáros Lőrincé. Illetve az is elfogadhatatlan a számunkra, hogy ha a csíkszeredaiak egy kórházat szeretnének, akkor is stadiont kapnak. A jövőben, ha a határon túl magyarok kórházra kérnek támogatást, akkor arra is kapnak, nem pedig stadionra. A másik nagyon fontos dolog a korrupció felszámolása. Ahogy jelenleg Magyarországon, úgy sajnos a határon túlra adott pénzeknek a felhasználása sem válik el a korrupció lehetőségétől. Mi azonban szeretnék teljesen kizárni a korrupciót, hiszen a korrupciómentes támogatás sokkal többet ér. Például Magyarországon azt tapasztaltuk, hogy ha a Fidesz épít autópályát, akkor az több mint négyszer többe kerül, mint Horvátországban. Mi szeretnénk kivenni a korrupciót a rendszerből, ezáltal a határon túli magyaroknak juttatott pénzből több értelmes célt lehet megvalósítani. És végezetül, nem kérünk semmilyen politikai szívességet cserébe. Ezzel kapcsolatban fontos felidézni, jogos fájdalom az a határon túli magyarság részéről, hogy 2004-ben érvénytelen volt a kettős állampolgárságról szóló referendum. Kiemelném, hogy nem leszavazták a határon túliak állampolgárságát, hanem érvénytelen volt a népszavazás. Az akkori baloldali magyar kormány azért nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert tudta, hogy a határon túli magyarok nem rájuk szavaznának. Orbán Viktor azonban semmiben sem különb, mint Gyurcsány Ferenc, hiszen hozzá hasonlóan a saját érdekei alapján ítélte meg, hogy kell-e szavazati jog a határon túli magyaroknak. Csak emlékeztetnék rá, hogy az első Orbán-kormány idején nem, csak 2010 után lépték ezt meg. Kövér László nyilatkozatából pedig tudjuk, hogy leválthatatlan hatalmat akartak szerezni, ehhez kellettek nekik a határon túliak szavazatai. Ezzel szemben mi vagyunk az elsők, akik úgy támogatjuk a határon túliak szavazati jogát, hogy tudjuk, többségében nem ránk szavaznak. Orbán Viktorral ellentétben mi nem akarjuk megmondani, hogy a támogatásért cserébe kire kell szavazniuk. Így például abba sem szólunk bele, hogy Szlovákiában az egyik vagy másik szervezetre, pártra adják a voksukat. A határon túli magyaroknak joga van arra, hogy saját maguk válasszák meg a vezetőiket. Mi nem fogunk beleszólni a határon túli magyarok belső ügyeibe.
Összességében tehát a 2010 után kialakult nemzetpolitikai status quot megőriznék?
Ez így van, azzal, hogy a politikai nyomást és a korrupciót megszüntetjük.
Az ön által képviselt ellenzéki blokknak része a Demokratikus Koalíció (DK) is, amely korábban a határon túli magyarok ellen igyekezett hangolni a szimpatizánsait. Összeegyeztethetőnek tartja az álláspontját azzal, hogy közben a DK-val is együttműködik?
Egy fantasztikus eredménynek tartom, hogy az ellenzék elfogadott egy közös programot és vállalta annak végrehajtását. Egy nagyon sokszínű ellenzékkel készülünk kormányt váltani. Ennek a hat pártnak nagyon különböző például a hozzáállása az egyházakhoz, a szociális gondoskodáshoz, az adóztatáshoz, a különböző szexuális orientációjú emberek jogaihoz. Ennek ellenére sikerült egy közös, koherens programot kidolgozni, amiben mindenki tudta érvényesíteni a legalapvetőbb szempontjait. Semmi olyan nincs benne, ami bármelyik közösség számára elfogadhatatlan lenne. Örülök neki, hogy a Demokratikus Koalíció is jóváhagyta ezt a programot, mert ezzel ők is elfogadták a határon túli magyarok támogatását. Egy nemzeti összefogás, nemzeti ellenzéki kerekasztal, egy újabb rendszerváltás érdekében nagyon sok és komoly előrelépés történt. Azt gondolom, hogy a Jobbik például minden magyarnak példát mutatott azzal, hogy ők delegálják az egyik roma képviselőt a parlamentbe.
Mennyire volt nehéz meggyőzni a DK-t hogy fogadják el a határon túli magyarok támogatását?
Nézze, évek óta dolgozunk azon, hogy ezeknek a pártoknak egy közös arculatot adjunk, közös programot hozzunk létre. Ennek érdekében minden pártnak, így a DK-nak is kellett kompromisszumokat kötnie. Ezért pedig nagyon hálásak vagyunk. A DK a saját szavazóinak a véleményét igyekszik képviselni és tény, hogy Orbán Viktor megosztó politikája nagyon sok anyaországi magyart szembe fordított a határon túli magyarokkal. Sajnos sok magyarországi magyar tart attól, hogy Orbán a korrupt hatalmát pont a határon túliak szavazataival tartaná fent. Ez valóban egy nagyon nehéz helyzetbe sodorta a határon túli magyarokat. Pont azért kell változtatnunk a jelenlegi kormányon, hogy ez a politika megszűnjön. Nem az a baj, hogy a DK problémát lát a határon túli magyarok szavazati jogában, hanem hogy a magyarországiak többsége is így gondolkodik. Még a Fidesz szavazóinak nagy részére is igaz ez.
A határon túli magyarok ugyanakkor, többek közt az erre, a DK által is megtestesített elutasításra adott reakcióként, a Fidesz felé fordultak. Ön szerint mit kellene tennie a magyar ellenzéknek, hogy elfogadtassa magát a határon túli magyarokkal?
Én nemrég voltam Szabadkán, de Zentán is jártam, a szlovákiai magyar és a szlovák sajtónak is nyilatkoztam már, ahogy az erdélyinek is. Erdélyben is jártam, hiszen Hódmezővásárhely testvérvárosa Arad, Torda, Bereck, Nagybánya. Illetve kirándulni is járok Erdélybe. Úgy gondolom, nekünk a kapcsolatok ápolása a legfontosabb. Meg kell nyugtatnunk a határon túli magyarokat, annak ellenére szeretjük őket, hogy tudjuk, többségében nem ránk szavaznak. Úgy gondolom, ez egy forradalmi változás az eddigi politikusokhoz képest. 2010 előtt és után is annak alapján döntöttek a határon túli magyaroknak juttatott pénzekről, hogy az aktuális politikai vezetést támogatták-e vagy sem. Én ragaszkodom hozzá, hogy a nemzetstratégiai kérdésekben nem lehet pártpolitika. A határon túli magyarok megmaradása, az ottani kulturális emlékeinknek az ápolása, a műemlékek állagának megóvása, a magyar-magyar turizmus, a szomszéd népekkel való kapcsolatépítés is rendkívül fontos. Szabadkán mondták el nekem, hogy Titó idején a többségnek kellett a kisebbség nyelvét tanulni. A szerbeknek kellett magyarul tanulnia. Én azt gondolom, ha megfelelő kapcsolatban vagyunk a szomszéd népekkel, akkor ezt újra el lehet érni. Így például azt, hogy a magyarországi iskolákban is tanítsanak néhány alapvető szlovák, román, szerb kifejezést, ismerjék meg a gyerekek ezeket a kultúrákat. Azért, hogy testvériségben szeretetben elfogadják egymást az európai népek. Cserébe úgy gondolom, el lehet érni, hogy Szlovákiában és Romániában is testvérként és szeretettel tekintsenek a magyarokra.
Az egyik podkesztjében „helyi Fidesz-szervezetnek” nevezte a Vajdasági Magyar Szövetséget, az ottani magyar pártot. A szlovákiai magyarok szavazatait megszerezni szándékozó Szövetségről, esetleg annak MKP-platformjáról is ugyanezt gondolja?
Sajnos annyira nem ismerem a szlovákiai magyar politikát, hogy ebben állást tudjak foglalni. Annyit tudok, hogy korábban a Bugár Béla vezette Hidat a Fidesz próbálta akadályozni és ellenük kampányolt. Többek közt ennek köszönhető, hogy a szlovák parlamentbe nem jutott be magyar politikai erő. Nekünk a megosztottság felszámolása kell legyen a célunk. Azt a szlovákiai magyarokra kell bízni, hogy ők kit támogatnak. A magyarországi politika ne befolyásolja azt, hogy Szlovákiában a helyi magyarság hogyan szervezi meg magát, kit támogat, kire szavaz stb.
Az MKP korábban aktívan részt vett a magyarországi támogatások csatornázásában, az MKP vezető tisztségviselői jegyzik például a Baross Gábor Tervet, de ahogy lapunk feltárta, a pénzek szétosztásában is szerepet játszottak. Ha önök nyernék a választást, miként alakulna ez át? Esetleg továbbra is az MKP-t tekintenék ebben a magyar kormány partnerének? Mennyiben bonyolítja a helyzetet, hogy az MKP a Szövetség része?
Mi a politikamentes támogatásnak vagyunk a hívei. Mi egy adott célt szeretnénk támogatni és nem azokat az embereket, akik a projekteket a saját hasznukra akarják megvalósítani. Ha jó a cél, akkor nagyon szívesen támogatnánk akár az MKP-t, akár más szervezeteket. Mindezt hangsúlyozottan a jó cél érdekében, korrupciómentesen, tisztességgel. A Magyarországról érkező támogatások esetében teljesen átláthatóan meg kell mondani, milyen célok vannak, majd nyilvánosan, közösségi döntést kell hozni, hogy az adott évben melyik célokat lehet támogatni. Politikamentesen, korrupciómentesen.
A Szövetség elnöke Forró Krisztián az elmúlt időszakban többször találkozott a Fidesz vezetésével, de lapunknak úgy nyilatkozott, nem lát okot arra, hogy önnel találkozzon. Ön lát okot arra, hogy Forró Krisztiánnal találkozzon?
Én több határon túli magyar polgármesterrel találkoztam már. Volt egy beszélgetésem egy felvidéki polgármesterrel is. Én is jobboldali, keresztény ember vagyok, sokmindenben egyet is értettünk. Ő a Fidesz rendszerét dicsérte, azt állította, nem lát korrupciót. A szlovák viszonyokhoz képest a magyarországi helyzetet átláthatónak, demokratikusnak, korrektnek írta le. Utána azonban megkérdeztem tőle, hogy készíthetek-e vele egy közös képet. Akkor a rettenet ült ki az arcára, és azt mondta, erről szó sem lehet, hiszen, ha én egy közös fotón szerepelnék vele, akkor ő már nem kapna a Fidesztől támogatásokat. Én pedig azt mondtam neki, ez a bizonyíték arra, hogy egy utolsó bolsevik gazember rendszer van Magyarországon. Ugyanis, ha egy tisztességes becsületes kormánya lenne Magyarországnak, akkor neki nem kellene attól rettegnie, hogy pusztán egy fotóért, amin egy másik keresztény magyar testvérével együtt szerepel, a települése elveszítené a magyar kormány támogatását. Mi a jövőben egy kormányváltás és rendszerváltás után korrupciómentesen és politikamentesen fogjuk támogatni a határon túli magyarságot. Azt szeretnénk, ha a saját dolgaikról ők dönthetnének, és azt, ha sem korrupcióra, sem nyomásgyakorlásra nem lehetne felhasználni az anyaország támogatását.
Forró Krisztián az önnel való találkozótól való elzárkózása során arra hivatkozott, nem kapott még öntől meghívót. Meghívja őt egy találkozóra?
Nagyon szívesen meghívom őt. Üzenem Forró Krisztiánnak, hogy az én ajtóm mindig nyitva áll minden határon túli magyar testvérünk előtt, minden becsületes tisztességes magyar előtt. Ugyanis mi nem jobb- és baloldaliak vagyunk, elsősorban azt nézzük, ami összeköt minket, nem azt, ami elválaszt. Borzasztó az, hogy a kommunista, bolsevik rendszerhez hasonlóan a Fidesz nem csak korrupciót, hanem gyűlöletet és félelmet épített ki Magyarországon és sajnos a határon túli magyarok körében is. Mi ezt szeretnénk felszámolni. Testvéri szeretettel viszonyulunk azokhoz is, akikkel nem értünk egyet pláne azokhoz, akik még ideológiájukban, vallásukban is hozzám személyesen is közel állnak.
Milyen lépéseket tenne annak érdekében, hogy a szomszédos államokban, így például Szlovákiában a kormányzat felszámolja az ottani magyarok diszkriminációját, jobban érvényesítse a kisebbségi jogaikat?
Azt gondolom, nagyon sok magyarnak lopta be magát a szívébe a jelenlegi szlovák vezetés, és az akkori szlovák kormányfő, Igor Matovič, amikor meghívta a magyarság képviselőit a Trianon-évfordulón és baráti, testvéri jobbot nyújtott a magyarságnak. Szerintem a megoldás hosszú távon az, hogy a Kárpát-medencében elfogadunk egy közös történelmet. A szlovák és magyar történelem elválaszthatatlan. Nekem például a felmenőim között nagyon sok szlovák van, felvidéki cipszer volt a dédnagyanyám, dédapám még Késmárkon született. A szeretetteljes elfogadás a legfontosabb. A vegyes házasságokban születő gyerekek ne csak egyik vagy másik nemzetiséget élhessék meg, hanem büszkén lehessenek magyarok és szlovákok is. A magyar kultúra megmaradását a Felvidéken csak testvéri egyetértésben tudjuk elképzelni. Erre pedig a nyitottság a szlovák oldalon is bizonyíthatóan megvan.
Térjünk vissza egy pillanatra a kettős állampolgárságra. Szlovákia most erősítette meg, a kettős állampolgárság tiltását. Ez nem az említett testvéri szeretet irányába mutat. Fellépne-e ön konfrontatívan az ilyen ügyekben a szlovák féllel szemben?
Nem. Ezzel együtt is támogatnám a kettős állampolgárság intézményét. Az állampolgársági törvényről szóló döntést a szlovákiai szlovákokra és a szlovákiai magyarokra kell bízni. Részünkről nem konfrontációval lehet meggyőzni a szlovák testvéreinket arról, hogy fogadják el a kettős állampolgárságot, hanem szeretettel. Én nem a konfrontációban hiszek, hanem a békében. Én magam kanadai és magyar kettős állampolgár vagyok. A nem magyar gyökerű szlovákiai állampolgároknak is érdeke a kettős állampolgárság, hiszen úgy, ahogy nekem lehet két útlevelem, nagyon sok szlovák is akarhat például kanadai és egyben szlovák állampolgár lenni. Én abban bízok, hogy a szlovák közvélemény fog majd ebben a kérdésben pozitívan változni.
És a szlovákiai magyarok önkormányzatiságának kérdésében is kerülné a konfrontációt a szlovák féllel?
Én nem a konfrontáció szót használnám, hiszen az érdekek melletti kiállás nem feltétlenül ebben nyilvánul meg. Én azt látom, ha a kölcsönös elfogadás és szeretet jellemzi a kapcsolatokat, akkor elsősorban a szlovák közvélemény meggyőzésével lehet ezt elérni. Azt gondolom, hogy a magyarok jogait, a kettős állampolgárságot, a helyi autonómia szükséges és elismert mértékét akkor tudjuk elérni, ha a szlovákok többsége ezzel egyetért. Egy kampánnyal, közös kiállással, személyes meggyőzéssel a helyi magyarság és a magyar kormány meggyőzheti a szlovák közvéleményt, hogy egy európai demokratikus felépítésben és együttműködésben a kisebbségek jogainak támogatása nem gyengíti Szlovákiát, hanem erősíti.
Ismeri a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában bevégzett földelkobzások problémáját?
Igen, ismerem. A Beneš-dekrétumok kapcsán is pontosan ugyanez a véleményem. Ezen túl azt gondolom, hogy ez a szlovák nemzet számára, egy olyan dolog, amivel előbb-utóbb szembesülniük kell. Egy európai Szlovákiában a Beneš-dekrétumok nem elfogadhatóak.
A Szlovákiával, de Romániával is a hosszú távú stabil együttműködés szempontjából fontos egyfajta megbékélés. Ennek hiányában bizonyos gyanakvás mindig megmarad a magyarokkal szemben a szlovák esetleg a román fél részéről. Szlovákiában láttunk példát megbékélési kísérletekre, de arra is, hogy a magyar közösséget megbélyegezték. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a szlovákokkal, románokkal való történelmi megbékélés felé tegyen lépéseket? Bocsánatot kérne-e például a szlovákokat ért történelmi sérelmekért?
Nagyon szívesen. Nem tudom, hogy pontosan melyik sérelmekről beszél, a magyar történelemoktatásban ugyanis nem tanítják a szlovákokat ért sérelmeket. Ahogy a szlovák történelemkönyvek sem szoktak megemlékezni az ottani magyarokat ért sérelmekről. A mi történelmünk azonban valójában közös. Több megértéssel kell viseltetnünk a történelmünkben meglévő események eltérő megítélései iránt, egyben meg kell próbálnunk egymást szeretetben elfogadni. Ebben az esetben semmi akadálya nincs, hogy például a 150 évvel ezelőtti eseményeket megpróbáljuk korrektül, objektíven értékelni.
Beszéljünk egy kicsit arról is, hogy milyen szerepben szeretné látni Magyarországot a V4-en belül? Egyáltalán, mennyire helyezné előtérbe ezt az informális szövetséget?
Azt gondolom, hogy Orbán Viktor ezt a szövetséget a saját politikájának a céljaira igyekezett kihasználni. Volt is olyan időszak, amikor ez működött, és a V4 Orbán hangját erősítette fel az EU-n belül. Most azonban, amikor az új szlovák kormány után új cseh kormány vette át az irányítást és reménykedünk abban is, hogy Lengyelországban Donald Tusk sikerrel jár, a V4-nek egy olyan szövetségnek kell lennie, amely nem az Európai Uniót gyengíti, hanem erősíti. Egy ilyen szövetségre a jövőben is szükség van. Sőt, én azt gondolom, hogy a V4-eket ki lehetne bővíteni, hiszen Románia is egy kiemelten fontos partner a magyarság számára.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
