Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.
A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.
Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak. Brassói Sándor a munkatársainak is megköszönte a munkáját, hogy időben értesíteni tudják a felvételizőket.
A lágymányosi campuson tartott fesztiválhangulatú Pont Ott Partin egy kivetítőn folyamatosan vetítették a felsőoktatási szakokra meghatározott bejutási ponthatárokat, a zenére szórakozó fiatalok között a tömegben időnként felhangzott egy-egy örömteli sikítás.
A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 fővel az ápolás és betegellátás alapszak, majd 1784 fővel a gazdálkodási és menedzsment alapszak. Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, míg gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.
A helyszínen ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).
A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.
Töretlennek nevezte népszerűségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), közölve, idén több mint 11 ezer jelentkezőt vettek fel; a legmagasabb ponthatár idén az osztatlan tanárszakon volt, a matematika-olasztanár szakra 492 ponttal lehetett bekerülni.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben azt írták, az ELTE idén 11 090 jelentkezőt vett fel, tavaly ez a szám 9918, 2019-ben 10 170 volt.
Alapszakra 6774, mesterszakra 2802, osztatlan szakra 1344, felsőoktatási szakképzésre 170 fiatal került be. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, 132-en pedig esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat.
A gólyák túlnyomó többsége (9658 diák) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanul majd.
A legtöbb hallgatót (2073-at) a Bölcsészettudományi Kar vette fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) (1455) követ.
A legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok a jogász (791), a programtervező informatikus (650), a gyógypedagógia (601) és a pszichológia (416). A mesterszakok közül a vezetés és szervezés (336) az első, ezt követi a pszichológia (274), a marketing (165), valamint a pénzügy (153).
A 2021-ben induló új ELTE-s szakok közül az emberi erőforrások BA (alapképzés) (72 hallgató) és a sportmenedzser MA (66) nagy sikernek örvend, mindkettő a PPK budapesti portfólióját gyarapítja – tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a magyar jelentkezők körében is nagyon népszerűek az angol nyelvű képzések, amelyek öt alap- és 14 mesterszakon érhetők el. Míg 2018-ban még csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat ilyen képzéseken, idén már 501-en. A legkeresettebb alapszak a nemzetközi gazdálkodás BA (187), a nemzetközi tanulmányok BA (108) és a szociológia BA (51), a mesterszakok közül pedig a biológus (45) és a fizikus (28) MSc-t emelte ki az egyetem.
A 2035 felvett hallgatóval a gazdaságtudományok a második legnépszerűbb képzési terület lett a bölcsészettudomány után, a pedagógusképzés előtt.
Az ELTE szombathelyi képzési helyszínére a 2017-es integráció óta idén érkezik a legtöbb, 701 gólya, ami az egyetem közlése szerint jelentős mértékben az ott megvalósult képzésfejlesztéseknek köszönhető. A gazdaságtudományok területén 2 felsőoktatási szakképzésre és 3 alapszakra 158 jelentkező, tanárszakra 186-an, informatikai képzésre 62-en kerültek be.
Az osztatlan tanárszakokat az egyetem 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Legtöbben, 223-an angoltanárnak, 131-en történelemtanárnak és 109-en magyartanárnak készülnek.
A hét legmagasabb ponthatár idén osztatlan tanárszakon volt, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal, ezzel egy gólyát vesznek fel. A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogász képzés ponthatára 472 pont (86 hallgató), a pszichológiáé 449 pont (332 hallgató), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.
Jogász szakon az állami ösztöndíjas 86 hallgató mellett további 705-en önköltséges finanszírozási formában kezdik meg tanulmányaikat. Azt írták, siker a levelező képzésre felvettek számának emelkedése is, ez 2020-ban 254 volt, idén 2286, a távolléti oktatás során bevezetett újfajta oktatásmódszertani eszközöknek köszönhetően.
A Bölcsészettudományi Karon a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák BA (366 felvett), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 315 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A második helyet az anglisztika (269 hallgató), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 diák) érte el.
Az Informatikai Kar által kínált intelligens rendszerek szoftvereinek tervezésére felkészítő autonómrendszer informatikai MSc-t kétszer annyian kezdik meg, mint a korábbi években (15 diák), akárcsak a programtervező informatikus mesterszakot, ahol 2019-ben 68-an, idén 142-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az intézmény azt tudatta csütörtökön az MTI-vel, hogy az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot.
Közölték: szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent.
Azt írták, a BME kiválóságát jól jelzi, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére.
Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont – tették hozzá.
A ponthatár mellett „fontos és a kiválóságot jobban jelző adat a magas átlagpontszám és vele együtt a felvettek magas száma. Az intézmény mindegyikben kiválóan teljesít” – emelték ki.
A tájékoztatás szerint mesterképzésben több mint ezer diák kezdheti meg ősszel tanulmányait, illetve további több mint ezeregyszázan nyertek felvételt idén januárban a BME valamelyik mesterszakjára.
A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás – jegyezték meg.
Felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy az egyetem a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjainak nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdet. További részletek a felvi.hu oldalon érhetők el.
Debreceni Egyetem
Évről évre több hallgató választja a Debreceni Egyetemet, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent – közölte az egyetem oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel.
Bartha Elek azt írta: 4261-en alap-, 1039-en mester-, 974-en osztatlan szakon, 684-en felsőoktatási szakképzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésben 5871-en, önköltséges finanszírozásban 1087-en tanulhatnak a szeptemberben induló félévben.
A legtöbb, 1565 leendő hallgatót a gazdaságtudományi karra vették fel, ezt követi a bölcsészettudományi kar 864 felvettel, illetve az állam- és jogtudományi kar 664 diákkal – sorolta a professzor.
Bartha Elek tájékoztatása szerint a legnépszerűbb alapképzésük az ápolás- és betegellátás, amelyre 537 hallgató jutott be, az osztatlan jogászképzésre 350 leendő elsőst vettek fel, a mesterképzések közül a pszichológiaképzésre vették föl a legtöbb, 77 hallgatót.
A legmagasabb pontszám, 447 az angol nyelv és kultúra tanári, illetve kémiatanár osztatlan tanárszakra kellett, ugyanennyi ponttal lehetett bejutni az informatikatanár-matematikatanár szakpárosításra, ezeket 442 ponttal a levelező tagozatos jogászképzés követi – sorolta a rektorhelyettes.
Hozzátette: az általános felvételi és a pótfelvételi eljárásban felvettekkel, valamint az új külföldi hallgatókkal együtt várhatóan 9207 elsőéves hallgató kezdi meg a 2021/2022-es tanévet a Debreceni Egyetemen.
(MTI)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
