Az Iszlám Állam terrorszervezet legfrissebb vereségei nyomán elvesztette az általa egykor uralt szíriai és iraki területek 96 százalékát. A szélsõségesek mostanra a szíriai-iraki határtérség egy szûk kis sávjába szorultak vissza, illetve néhány területet tartanak még Szíria sivatagos részein. Sok mindent vesztettek, infrastruktúrát, erõforrásokat, ellátási útvonalakat, az általuk meghódított területeken élõ hozzávetõleg nyolcmillió ember feletti ellenõrzést.
A legnagyobb csapást viszont az egybefüggõ terület feletti uralom elvesztése jelenti az iszlamisták kalifátusa számára.
Brett McGurk, a szélsõségesek ellen küzdõ nemzetközi koalícióhoz delegált amerikai különmegbízott szerint a dzsihadisták 2014-ben szerzett területeik több mint 96 százalékának elvesztésével a megsemmisülés szélére jutottak. Kiemelte: az Iszlám Államnak egy méternyit sem sikerült visszaszerezni elvesztett területeibõl.
Legutóbb például Deir-ez Zór-ból verték ki a terroristákat: a szíriai kormány pénteken jelentette be, hogy teljesen visszafoglalták az olajban gazdag kelet szíriai tartomány székhelyét, ahol a kormányerõk három éven át tartották a város nyugati és déli kerületeit, valamint a katonai repülõterét az iszlamisták ostromával szemben.
Al Majhúb tábornok, a szíriai hadsereg tábornoka stratégiai gyõzelemnek minõsítette a Szíria keleti, északi és központi régióit egymással összekötõ utak keresztezõdésén fekvõ Deir-ez Zór visszavételét.
Elõzõleg Rakka volt a legnagyobb hadizsákmány: az Iszlám Állam szíriai “fõvárosát” október 17-én az Egyesült Államok támogatta Szíriai Demokratikus Erõk (SDF) nevû kurd-arab ernyõszervezet foglalta el. A nagyváros elvesztése egyben szimbolikus vereséget is jelentett az Iszlám Állam számára, hiszen ez volt az elsõ nagyobb város, amelyre a dzsihadisták rátehették kezüket, hogy aztán külföldi harcosok ezreit vonzzák a kalifátus zászlaja alá.
Az Iszlám Állam lefejezéseket és egyéb gyilkosságokat hajtott végre Rakka közterein, hogy könyörtelen rendszerét hirdesse a világnak. Itt volt a szélsõségesek sajtómûveleteinek központja is, ahol propaganda videókat forgattak a kalifátusban folytatott élet elõnyeirõl. Ráadásul több európai merénylet szálai is a városig vezethetõek vissza, így a 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli támadásoké is.
Majadín visszafogalását október 14-én jelentette be a szíriai vezetés: az Eufrátesz nyugati partján fekvõ településre elõzõleg ide menekültek a terrorszervezet vezetõi az északi Rakkából és Deir-ez Zórból, valamint Irakból. Majadín birtoklásáért komoly verseny folyt a szíriai vezetés és az amerikai támogatást élvezõ milíciák között.
Washington ugyanis attól tartott, hogy a szíriai kormányerõk elõrenyomulása az iraki határ felé elõsegítheti a Damaszkusz szövetségesének számító Irán befolyásának kiterjesztését a térségben egy “síita szárazföldi folyosó” nyitásával, amely Irakon, Szírián és Libanon keresztül egészen Izraelig ívelhet. Damaszkusz pedig – karöltve a Teherán támogatta síita milíciákkal – azon volt, hogy elsõként érjen Majadín alá.
Mit vesztett a terrorszervezet az elmúlt 11 hónapban Irakban?
Például Káimot: az iraki kormányerõk október végén indították mûveleteiket az el-Anbár kormányzóságbeli város és a közeli szíriai-iraki határátkelõ visszavételére, amelyek elfoglalását pénteken jelentette be Bagdad. Az Eufrátesz völgyére nyíló határátkelõt az Iszlám Állam fõleg csapatok és ellátmány szállítására használta a szomszédos országok között.
A Kirkuk tartománybeli Havídzsa korábban, még az iraki-kurd viszony elmérgesedése elõtt, október 10-én került iraki és kurd pesmerga csapatok kezére. A városban több száz dzsihadista adta meg magát családtagjaikkal együtt.
Akárcsak Tell-Afarban: a települést koalíciós légicsapások támogatásával augusztus 30-án foglalták el iraki kormányerõk. Több ezer iszlamista harcos és családtagja került az iraki hadsereg és kurd harcosok fogságába. Ez volt az elsõ alkalom, hogy az Iszlám állam tagjai tömegesen adták meg magukat egy katonai vereséget követõen.
Moszul, az IÁ legnagyobb fellegvárát még nyáron foglalták el: a bagdadi vezetés július 10-én hirdetett gyõzelmet az Iszlám Állam iraki “fõvárosában”, bár szórványos harcok a város alatt futó alagútrendszerekben még hetekig folytatódtak. A dzsihadisták 2014-ben iraki és szíriai területeken kikiáltott “kalifátusa” Moszul visszafoglalásával gyakorlatilag összeomlott. Irak második legnagyobb városa a szélsõségesek vezetésének találkozó helye volt.
Moszul volt a legnagyobb város az Iszlám Állam uralma alatt, ahol a többi között robbanóanyagokat, autókba szerelt pokolgépeket és aknavetõgránátokat állítottak elõ olyan gyárakban, amelyek védelmére a helyi civileket használtak élõpajzsként a koalíciós bombázások ellen. Több ezren vesztették életüket, polgári személyek és iraki katonák, a városért vívott közel kilenc hónapos hadmûvelet során.
Hová húzódtak vissza a dzsihadisták?
Jelenleg Bukamal a legnagyobb támaszpontjuk: ez az utolsó jelentõsebb szíriai város az Iszlám Állam ellenõrzése alatt. Szintén tartja még magát a terrorszervezet az el-Haszaka és Deir-ez-Zór tartományok falvaiban a szíria-iraki határ mentén, valamint az Eufrátesz nyugati partján a szír sivatag felé esõ területen Deir-ez-Zór és Homsz tartományok között. Damaszkusz közelében egy kisebb térségben szintén jelen van a terrorszervezet.
Irakban elszórtan mûködnek az Iszlám Állam sejtjei a ninivei, anbári és szalaheddíni kormányzóságokban.
Joseph Dunford, az amerikai vezérkari fõnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten elmondta: a szélsõségesek vezetõinek egy kisebb csoportja felkeléseket próbál szítani Afrikában és Ázsiában. Az Iszlám Állam egyiptomi, líbiai, száhel-övezeti és Fülöp-szigeteki ágai rendszeres terrortámadásaikkal pedig továbbra is kihívást jelentenek a helyi hatóságoknak.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
