Szomorú, hogy három évtizeddel a rendszerváltás után az annak „során elévülhetetlen érdemeket szerző Kis János jogi csűrés-csavarással próbálja megindokolni, hogy a választásokon reményei szerint győztes koalíciónak miért is szabad, sőt szükséges megszegnie a törvényt” – írta Kónya Imre egykori MDF-es belügyminiszter a Mandiner portálon kedden.
Kónya Imre – hirtv.hu
Az ügyvéd Ha győz az ellenzék? című cikkében arra reagált, hogy Kis János filozófus, a két nagy rendszerváltó párt egyikének, az SZDSZ-nek a hajdani elnöke a hvg.hu portálon korábban úgy vélekedett: új rendszerváltásra van szükség.
Kónya Imre feltette a kérdést: ha „a közhatalom kisajátítása már befejezett tény”, akkor hogyan nyerhet az ellenzék választást.
Úgy fogalmazott, Kis János „orákulumként tekint” Vörös Imre egykori alkotmánybíróra.
Kónya Imre szerint a filozófus meghatározta az ellenzéki összefogás útján elérendő választási győzelem célját, az új rendszerváltást, amelynek megvalósításához elfogadhatónak és alkotmányosan megalapozottnak tekinti, hogy az Országgyűlés egyszerű szótöbbséggel megsemmisítsen kétharmados törvényeket, amelyeket az önkényuralminak tartott rendszer alapjainak tekint.
Kis János meggyőzőnek véli Vörös Imre érvelését, amely abból indul ki, hogy maga az alaptörvény is – az 1989-es alkotmánnyal egyező módon – tiltja a törekvést „a hatalom kizárólagos birtoklására”, hozzátéve, hogy az ilyen törekvéssel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. Az egykori alkotmánybíró szerint „a hatalom kizárólagos birtoklása”, más szóval az önkényuralom az alaptörvénnyel és a többi kétharmados törvénnyel már meg is valósult, az ezek elleni fellépés tehát mindenkinek, így a parlamenti többségnek is kötelessége, akkor is, ha nincs meg e jogszabályok megsemmisítéséhez szükséges kétharmados többsége.
Vörös Imre úgy érvelt, hogy ha „a közhatalom kisajátítása” befejeződött tény, akkor a „törvényes” feltételnek nincs értelme, hiszen a diktatúrát bebiztosító törvények betartásával már nem lehetne fellépni ellene.
Kónya Imre azonban feltette a kérdést: ha a közhatalmat már kisajátították, akkor hogyan nyerhet az ellenzék választást.
Ahhoz, hogy fel lehessen lépni „a közhatalmat kisajátító rendszerrel” szemben, el kell érni a kétharmados parlamenti többséget – hangsúlyozta.
Megjegyezte: az Alkotmánybíróság jogosult megállapítani, hogy valamely törvény a közhatalom kisajátítására irányul, netán annak megvalósulását jelenti. Vörös Imre szerint viszont erre a kormánytöbbségnek lesz joga, ha győz az ellenzék.
A korábbi alkotmánybíró és nyomában az egykori rendszerváltó, tehát a szabad választásokon felhatalmazott parlamentek által megteremtett jogrend megsértésével akar „új rendszerváltást” – írta Kónya Imre.
Kiemelte: 1989-ben a rendszerváltó ellenzék úgy tudott megváltoztatni „egy szovjet szuronyok hátán a magyar népre rátelepedett, önmagát szabad választásokon soha meg nem méretett állampárt által kialakított önkényuralmi rendszert”, hogy betartotta az érvényes eljárási szabályokat.
Szomorú, hogy három évtizeddel később „a rendszerváltás során elévülhetetlen érdemeket szerző Kis János jogi csűrés-csavarással próbálja megindokolni, hogy a választásokon reményei szerint győztes koalíciónak miért is szabad, sőt szükséges megszegnie a törvényt” – írta.
Kis János szerint a semmisségi törvény elfogadásának pillanata akkor jön el, amikor az országnak közös tudása lesz arról, hogy bár a demokratikus oldal a mandátumoknak csak egy szűk többségével rendelkezik, a törvény megszavazásával egy „elsöprő erejű népmozgalom” akaratát teljesíti be.
De ha ez az „elsöprő erejű népmozgalom” valóban megszületik, akkor miért kell kormányzati pozícióból, „jogi csűrés-csavarással” felforgatni a jogrendet, miért nem lehet egy új választáson a „népmozgalomra” támaszkodva megszerezni a kétharmados többséget? – tette fel a kérdést Kónya Imre.
Vagy az elsöprő erő nem a szavazati többségben jelenik meg, hanem valami másban? Csak nem az ellenfél hívei ellen feltüzelt tömeg lenne ez az „elsöprő erejű népmozgalom”? – írta a korábbi belügyminiszter a Mandiner portálon.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
