Bár a nyilatkozatok szándékosan nem ezt sugallták, ez mégis egy reális forgatókönyv volt: az EU 26 tagállama magyar távolmaradás mellett zöld utat adott Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának. Sokan felhördülhetnek ezen a körülményen, de ez végig benne volt a pakliban, és a döntés körülményei több fontos dologra is rámutatnak. Ezeket vesszük sorra.
Mi történt?
Az EU 26 tagállama, Szlovákiával együtt, igennel szavazott az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával való elindítására. Annak ellenére, hogy Magyarország előzetesen belengette a vétót, és jelezte, hogy Magyarország ezt nem tudja támogatni, végül az történt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök távol maradt a szavazástól, vagyis nem vétózott, így a többi tagállam megszavazhatta a tárgyalások megindítását.
Ugyanakkor Magyarország vétózott az Ukrajnának szánt pénzügyi források esetén, vagyis Ukrajna kapott egy politikai győzelmet, annak árán, hogy a számára sokkal fontosabb pénzügyi forrásokat nem kapja meg – egyelőre.
Mit kell látni a sorok között?
Mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádiónak pénteken azt nyilatkozta, hogy februárban újra uniós csúcsot tartanak a pénzügyi kérdésekben, nagyon valószínű, hogy két kulcstényező játszott szerepet a döntésnél:
Elvileg februárra már nagyjából tudni lehet, támogatja-e tovább Ukrajnát az USA és ha igen, mekkora mértékben. Az EU saját érdeke az volna, hogy nem hagyja magát belekényszeríteni abba a helyzetbe, hogy egyedül kell vállalnia Ukrajna pénzelését. Európának időt kellett nyernie, és ezt az időt a magyar vétó biztosította számára. A másik dolog, hogy Magyarország februárra szintén látni fogja, hogy Brüsszel betartja-e a héten tett ígéretét, és ténylegesen folyósítja azt a 10,2 milliárd eurót, ami a 30 milliárd eurós blokkolt magyar uniós forrásokból felszabadított szerdán.
Magyarul: Orbán kijátszotta az amerikai külpolitikai szándékokat, és megmentette Európát attól, hogy egyedül vegye a nyakába Ukrajna és az ukrajnai háború költségét. És mindeközben még a magyar érdekeket is érvényesíteni tudta.
Mi várható?
A folytatás is érdekes lehet még. Több olyan vitás kérdés van, ahol Magyarország képes lehet érdekeit és Közép-Európa érdekeit érvényesíteni, legyen szó az ukrán gabonadömping vagy az ukrán fuvarozók piaci visszaélésének problematikájáról.
Az is valószínű, hogy februárban egy olyan javaslat kerül az asztalra, ami Ukrajna hosszútávú 50 milliárdos támogatása helyett egy maximum egy évre szóló, kisebb összegű támogatást irányoz elő. Ennek hátterében az a lehetőség áll, hogy a háborút befagyasszák, erre utaló nyilatkozatok az elmúlt héten is elhangzottak.
Az viszont már egy másik kérdés, hogy a magyar kormány az alkupozíció növelése érdekében mesteri módon fújta fel azt a narratívát, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásait illetően tántoríthatatlan. Mint kiderült, nem volt az, de el tudta érni, hogy a magyar médiatérben nagyon kevesen gondolták úgy, hogy Magyarország nem fog vétózni. Nyilván sosem ez az üres politikai gesztus volt az igazi tét, hanem az, hogy ne Ukrajnában kössenek ki a tagállamok gazdaságainak járó súlyos milliárdok.
Fontos kiemelni, hogy a tárgyalások megkezdése Ukrajnával nem jelentenek azonnali problémákat Közép-Európa számára, hiszen (ahogy Orbán Viktor is mondta) több mint 70 alkalom lesz a folyamat során azt megállítani és megvétózni. Az viszont borítékolható, hogy a háborús héják az uniós csatlakozási tárgyalásokra hivatkozva akarnak majd még több pénzt és fegyvert pumpálni Ukrajnába, miközben az amerikai külügy nemrég bevallotta, hogy az Ukrajnába menő amerikai támogatás 90 százalékban visszamegy az amerikai gazdaságba…
A politikai nyomás tehát marad. Jövőre kiderül, jó stratégiát választott-e a magyar kormányfő.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
