Magyarország kiléphet az ENSZ migrációs csomagjának tárgyalássorozatból

Magyarország kiléphet az ENSZ migrációs csomagjának tárgyalássorozatból

BUDAPST. Ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: utasítást kapott a kormánytól, hogy február 5-én, amikor megjelenik a csomag első tervezete, vizsgálja meg azt, és ha az olyan migrációpárti lesz, mint az alapjául szolgáló deklaráció és ENSZ-főtitkári nyilatkozat, indítsa el az ország kilépését a tárgyalásokból.

Hangsúlyozta: a 2016-ban elfogadott deklaráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozatnak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfogadni a csomagot, de még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt.

Szijjártó Péter kifejtette: a New York-i deklaráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le. Magyarország szerint viszont a migráció nem pozitív folyamat és nem megállíthatatlan, hanem komoly biztonsági kockázatokat jelent és megállítható – mutatott rá.

Közölte: a deklaráció és a nyilatkozat a migrációs lehetőségek kiszélesítéséről beszél, azonban ehelyett és a migráció ösztönzése helyett annak megállításáról kellene beszélni. A deklaráció és a főtitkári nyilatkozat azt az irányvonalat követi, hogy lazítani kell az adminisztrációs feltételeket a migránsok befogadásához, ami újabb ösztönző faktort jelent azoknak, akik gondolkodnak, hogy útra keljenek, továbbá mindez a nemzeti migrációs politikák feloldását is célozza – magyarázta.

A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi ki, hogy a migrációban nem érintett országokban is programok induljanak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkítése helyett még súlyosabbá teszi a kihívást.

Hangoztatta: a deklaráció a határsértések kriminalizálásának visszaszorítását is célként jelöli meg, holott az igenis bűncselekmény, és az államiság egyik legfontosabb szempontja a határ megvédésének képessége, ez a szuverenitás egy jelentős eleme. A deklaráció továbbá alapvető emberi jogként akarja beállítani a jogot a migrációhoz, valamint el akarja mosni a legális és illegális migráció közti különbségeket, ami elfogadhatatlan – fogalmazott.

Hírdetés

A tárcavezető kitért rá: mindemellett sem a deklaráció, sem a főtitkári nyilatkozat nem beszél a kiváltó okok kezeléséről, pedig ez kulcsfontosságú a határvédelem mellett, és nem beszélnek a visszafogadási kötelezettségről sem.

Szijjártó Péter egy a Soros-tervre vonatkozó kérdésre elmondta: van egy ilyen világos koncepció, és az ENSZ-főtitkárnak a napokban tett nyilatkozatával összevetve látszik a párhuzam.

Arra a felvetésre, hogy ha Magyarország kilép a tárgyalásokból, azzal nem vehet részt majd a szavazáson sem, a külügyminiszter kifejtette: ha egy ország kilép a tárgyalássorozatból, annak minden eleméből kilép. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy ha egy tárgyalási folyamat megindulása előtt kihirdették a végeredményt, kinek milyen illúziója lehet a szavazással kapcsolatban?

Azt is mondta: nincs döntés, amely korlátozná a tranzitzónákba belépők számát, csak egy dolog szab határt a számuknak, és ez a kapacitás, mert minden kérelmet alaposan meg kell vizsgálni.

Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bécsben az osztrák családtámogatások rendszerében tervezett változásokról is tárgyalt az osztrák kancellárral, elmondta: ez európai kérdés, és jogos Magyarország elvárása minden uniós tagállam felé, hogy fair módon járjanak el, az európai szabályoknak megfelelően. Tisztességtelen a magyarokkal szemben, hogy ha egy másik országban dolgoznak és befizetik ugyanazokat a járulékokat, amit az adott ország állampolgárai befizetnek, nem ugyanazt kapják – közölte.

Mint mondta, az Európai Bizottság megvizsgálja a kérdést, és ha az uniós testület egyenlő mércével mér, nem hozhat más döntést, mint hogy ez ellentétes az európai joggal. A magyar munkavállalók kérdése a kormány szívügye, kötelességük fellépni és harcolni, és ez esetben is ezt fogják tenni – jelentette ki.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »