Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elődást tart a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón a tihanyi Club Tihany Resort hotel és üdülőfaluban 2022. augusztus 27-én. MTI/Krizsán Csaba
Szijjártó Péter a rendezvény szombati programjának első előadásában hangsúlyozta: a világban hatalmas bajok vannak, Európában recessziós környezet alakul ki, de Magyarország mögött 12 év sikeres kormányzati stratégia és politika, valamint sikeres nemzeti érdekérvényesítés áll, melynek nyomán az ország mozgástere folyamatosan bővül.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kontinentális recessziós környezetben Magyarország lokális kivétel tud lenni.
Magyarország jól áll, mert régóta nevén nevezi a problémákat, őszintén, világosan és tisztán beszél a világgal szemben álló kihívásokról – emelte ki előadásában Szijjártó Péter.
Beszéde kezdetén szólt az Ukrajnában kitört háborúról, mellyel a magyarok, Európa és a világ élete is új dimenzióba került. Napokon belül megindult a menekültek hulláma, jöttek a kérdések, hogy Magyarország szállít-e fegyvert, átenged-e fegyverszállítmányokat. Voltak, akik a magyar katonák Ukrajnába küldését sem zárták ki teljes mértékben és a NATO tanácskozásain is „észnél kellett lenni”.
Arra is kitért, hogy a választási kampány – amelynek nem a társadalom- vagy gazdaságpolitikai témák, hanem a háború és a béke kerültek a középpontjába – kihozta, hogy totális ellentét van a magyarországi jobb- és baloldal között, amikor a magyaroknak alkotnak jövőképet.
A kormánypártok választási győzelmét földcsuszamlásszerű sikernek nevezve rámutatott arra: a modern demokratikus Magyarországon soha nem fordult még elő, hogy egy politikai család hárommilliónál több szavazatot kapjon.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a válságok és veszélyek korát éljük, és az a kérdés, hogy Magyarország meg tudja-e védeni magát nemcsak fizikai, hanem gazdasági szempontból, valamint az értékek terén is.
Előadásában hat veszélyforrást említett: a fizikai biztonság veszélyét, a gazdasági veszélyt, az energiaellátási problémákat, az ellátási nehézségek migrációt erősítő veszélyét, a háborúra adott rossz kontinentális és globális válaszokat, valamint a politikai zsarolásokat.
Szijjártó Péter szerint azért lesz sikeres Magyarország, mert „a gazdasági válságkezelésben világbajnokok vagyunk”; van és lesz is energia, amelyet az ország és a gazdaság normális működtetéséhez fel lehet használni; saját, nemzeti alapú és nem hatalmi központokból diktált külpolitika van; a kormány pedig politikai stabilitással rendelkezik, ebből fakadóan politikai bátorsága is van.
Kifejtette: miközben 2021-ben a koronavírus-járvány miatt az egész világon visszaesés volt tapasztalható, a magyar gazdaság a kommunizmus bukása utáni legsikeresebb évét zárta hét százalék feletti gazdasági növekedéssel, 4,7 milliós foglalkoztatással, 119 milliárd eurós exporttal és 1886 milliárd forint értékű beruházásokkal.
Azt mondta: az is bebizonyosodott, hogy az energiaellátáshoz kell energiaforrás és szállítási útvonal. Ha egy kontinens éves földgáz-felhasználása 400 milliárd köbméter, amiből 170 milliárd egy adott földrajzi helyről származik, az nem lehet pár éven belül kiváltani – világított rá.
Szijjártó Péter jelezte azt is: a paksi bővítés megépül, a napokban kapta meg az atomerőmű a létesítési engedélyét és az európai szabályok is azt mondják ki, hogy a nukleáris energia nem esik szankciók alá.
Szólt arról is, hogy a világ nem csak Észak-Amerikából és Európából áll, a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar külpolitika a világ nagy részén tiszteletet váltott ki, ezáltal nem hogy beszűkül, hanem folyamatosan bővül a mozgástere.
A tárcavezető megjegyezte: az olasz parlamenti választáson, valamint az Egyesült Államok félidős választásán is jobboldali fordulat várható, és Európa szerte is – bár az Európai Néppárt elérte azt, hogy Nyugat-Európában sehol nincs jobboldali kormány – egyre erősödnek a nemzeti értékekre, adócsökkentésekre és családtámogatásokra alapozó pártok.
Az idén negyedik alkalommal megrendezett négynapos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó „közös gondolkodás Magyarország jövőjéről” több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviselteti magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is.
Gulyás: alapvető hiba volt az uniós szankciók energiahordozókra történő kiterjesztésre
Alapvető hiba volt az uniós szankciók energiahordozókra történő kiterjesztése, az árak ezt követően indultak jelentős növekedésnek – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón szombaton. A tárcavezető Gelencsér Ferenccel, a Momentum elnökével vitázott.
Gulyás Gergely az energiaellátás biztosítására vonatkozó felvetésre elmondta: az állam rögzített árakon vásárol, áprilisig 21 dollár körül kellett fizetni a kőolajért, a gáz ára is rögzített volt, s tizede a mostaninak.
Mióta az unió az energetika területére kiterjesztette a szankciókat az árak növekedésnek indultak – mutatott rá, hozzátéve: „ez alapvető hiba volt”.
Azzal nem vádolható a kormány, hogy a rotterdami tőzsdén meghatározott árakhoz köze lenne, a pénteki gáz és áramárakat nézve és a rezsicsökkentést figyelembe véve azt látják: 330 ezer forint felett van az az összeg, amibe piaci áron kerülne az áram és gáz. Ehhez képest el tudják érni, hogy a kettőért 25 ezer forintot kell fizetni, azaz 300 ezer forint támogatást tud adni havonta minden háztartásnak – jelezte a miniszter.
„Ez a kormány hazudott reggel, délben és este, bőven április előtt látni lehetett, hogy a gáz világpiaci ára döbbenetesen megemelkedik majd” – vélekedett Gelencsér Ferenc, aki szerint pontosan tudták: ki fogják vezetni a rezsicsökkentést, de azért, hogy megnyerjék a választásokat, nem mondtak igazat. Szerinte az uniós forrásokat a lakóingatlanok szigetelésre kellett volna fordítani, de a kormány nem ezt tette. Megjegyezte: a Fidesz képviselői minden szankciót megszavaztak.
Szóvá tette azt is, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben döntöttek a Vodafone-ban való részesedés megvásárlásáról.
Gulyás Gergely azt mondta, semmi köze egymáshoz a két kérdésnek. Azt kell mérlegelni, jó befektetés-e vagy sem és helyes-e a cél, hogy a bankszektorban, az energetikában és a média területén legalább 50 százalék legyen magyar tulajdon. Nyereséges vállalatról van szó, a profitból később akár a pedagógusbérekre is lehet fordítani.
Az élelmiszerek árának jelentős növekedésére vonatkozó kérdésre úgy reagált: ma a bankok, a Mol olyan összegeket fizetnek be, amiből a rezsivédelmi alapot életre tudták hívni és abból a rezsicsökkentést tudják biztosítani. Programmódosítást javasolt a Momentumnak, ugyanis annak programjában adóemelés szerepel több területen is.
Gelencsér Ferenc azt mondta: minden egyes adóemelés beépül az árakba és ez realizálódik az élelmiszereknél is. Az a megoldás, hogy nem kell adót emelni.
A párt legutóbbi programja 2018-as, felül kell vizsgálni minden olyan programot, ami négy évnél idősebb – reagált.
A Paksi erőmű fontos, az atomenergia jó, az nem jó, hogy oroszok építik az erőművet, orosz hitelből – jegyezte meg egy másik felvetésre.
Gulyás Gergely jelezte: szívesen lecserélik az orosz hitelt, ha az Európai Bizottság részéről van nyitottság. Az első két paksi blokk is orosz technológiával épült, lehet mást választani, de akkor tíz éves csúszás lesz. Az áramellátást azért tudják garantálni ma, mert Paks van – szögezte le.
Gelencsér Ferenc az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek elmozdítására reagálva arról beszélt: nem gondolja, hogy kardinális kérdés, lesz-e ma tűzijáték vagy sem. A szolgálat jelenlegi vezetőjének érdekében, reméli, hogy lesz – jegyezte meg ironikusan.
Utalva a beszélgetés témájára, azaz, ki a jobb- és ki a baloldal, felvetette többek között: baloldali vagy nemzeti kérdés-e, hogy a pedagógusok nincsenek megfizetve.
Gulyás Gergely úgy reagált, nem gondolja, hogy jobboldali lenne a Momentum, de azt sem, hogy baloldali. Szerinte az ellenzék egésze identitásválsággal küzd, számtalan kérdéshez való hozzáállásuk ebből származik.
A pedagógusok béréről szólva felidézte, hogy első nagy lépésként 2010-ben megemelték a kereseteket, megközelítve ezzel a diplomás átlagbért. Ugyanakkor a miniszter jogosnak tartotta azt a követelést, hogy újra emeljék a pedagógusok bérét. Ezért vállalják, hogy 2027-ig elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát – erősítette meg.
Kitért arra is, hogy a Momentum uniós képviselői nettó ötmilliót keresnek havonta és közben nagyon sokat tesznek azért, hogy ne jusson hozzá Magyarország a támogatásokhoz. Ha ez változna, biztosan előrébb lennének, ebben kérte is a segítséget.
Gelencsér Ferenc azt mondta, a kormány mindent a nemzeti szuverenitásból eredeztet és most arra a Brüsszelre vár, amelyet 12 éve támad. „Ez nevetséges” – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy az ellenzék mit tenne, jelezte: évek óta azt mondják, ki kell egyezni az Európai Unióval.
Nem várunk semmilyen segítséget, vannak források, amelyek megilletik Magyarországot – válaszolt Gulyás Gergely. Aláhúzta: benne van az uniónak elküldött operatív programban az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése.
A túl gyors jogalkotást érintő kritikára azt mondta, az Amerikai Egyesült Államokban a költségvetés adósságrátájának megemelésére néhány óra alatt sor került és ezer milliárdokról döntöttek rövid idő alatt. Magyarországon rendezett és világos szabályok rögzítik, hogy mely kérdésekben lehet ilyet és melyekben nem – közölte a miniszter.
A Momentum elnöke jelezte: 2010-ben még ő is a Fideszre szavazott, de a nagyobbik kormánypárt szerinte kisajátítja a nemzet fogalmát.
A tárcavezető válaszul feltette a kérdést: lehet ellenzékben a haza? Mindannyian a nemzet részei vagyunk, még akkor is, ha az ellenzék egyes tagjai időről időre sokat tesznek azért, hogy ezt megkérdőjelezzék – jegyezte meg.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
