Merényletre készülő terroristákat vettek őrizetbe nemrég Brüsszelben a hírhedt Molenbeek negyedben. Szinte nincs olyan hét, hogy ne érkeznének rossz hírek a városnak ebből a negyedéből. Több mint félszáz terroristákhoz köthető szervezet is van ebben a kerületben, és itt szervezték meg 2015-os párizsi merényletet is. Magyar újságírók jártak a brüsszeli no-go zónában.
A Pesti Srácok két újságírója a helyszínen mérte fel a helyzetet. Az M1 Ma este című műsorában elmondták, hogy Brüsszel Molenbeek negyede leginkább egy középkori gettóra hasonlít, ahol idegennek érzi magát az ember. Igazából ott mindenki idegen – jegyezte meg Dezse Balázs. Az újságíró szerint a muszlim vallású emberek alkotják Molenbeek lakosságának döntő többségét, közel kilencven százalékát.
Szerencsés Márton Dániel szerint egyébként rend van a városrészben, de nem a nyugat-európai értelemben véve. Nem a rendőrség vagy a hatóság tartja fenn a rendet, hanem az iszlám, a Saría. Megjegyezte, hogy egyszer láttak mindössze rendőri igazoltatást, akkor is egy belga férfit ellenőriztek a rendőrök, aki valahogy betévedt a negyed területére.
2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket. A százharminc ember halálát követelő párizsi terrortámadások elkövetői közül többen is Brüsszelben éltek korábban. A terrortámadás egyik fő szervezője, Salah Abdeslam a merényleteket követően húsz napon át bujkált Molenbeekben.
A Pesti Srácok újságírója szerint „morális vakságban” élnek a negyedben az emberek, mint ha nem vennének tudomást arról, hogy a párizsi merénylet elkövetője ott bujkált közöttük. Egyszerűen ezek az emberéletek eltűntek, elfelejtették Abdeslamot – mondta. Nem lehet érezni Molenbeekben, hogy milyen támadások történtek szerte Európában – fűzte hozzá.
Dezse Balázs és Szerencsés Márton Dániel elmondta, hogy inkább dílernek vagy rendőrnek nézték őket. Mivel rejtett kamerás felvételeket készítettek, nem mondták meg magukról, hogy újságírók. De hamar híre ment, hogy ott tartózkodnak és egy idő után azt vették észre, hogy megfigyelik, és időnként követik őket.
Tapasztalataik szerint a belga fővárosnak egyébként több olyan része is van, amelyet ugyanúgy no-go zónának lehetne minősíteni. Amikor a főváros más kerületeiben megkérdezték az utca emberét, mit gondolnak a no-go zónákról, szinte szó szerint ugyanazt a választ kapták. Az újságírók úgy látják, ez a belga liberális politikusok hatása.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
