Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a nagykövet és főnöke, az amerikai külügyminiszter tehette oda a szankciót jóváhagyó aláíró elé ezt az ügyet, mint fontos témát. Emlékeztetett, mindketten demokrata politikusok és elkötelezett támogatói a Biden-adminisztrációnak, emellett mindketten Soros Györgyhöz is köthetőek.
Pressman jobbra el… – MTI/Kovács Tamás
A távozó, bukott amerikai kormányzat bosszúkísérlete és kellemetlenkedése az új kormányzattal szemben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szankciós listára tétele, de „minden jel szerint februárban ez az álbotrány meg fog oldódni” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtökön este.
Mráz Ágoston Sámuel a műsorban hangsúlyozta, ez a döntés sokkal inkább azoknak szól, akik most keserűek a demokrata adminisztráció távozása miatt, ezen túl pedig inkább David Pressman, az Egyesült Államok hamarosan távozó budapesti nagykövetének karrierterveit kell a háttérbe sejteni.
„Ő valószínűleg politikussá válik az Egyesült Államokban, vagy valamelyik politizáló civil szervezetnél akar elhelyezkedni, és ahhoz szerzett most egy papírt, hogy ő milyen bátor itt az utolsó napokban” – fogalmazott az elemző, megjegyezve, a hivatalos bejelentése alapján hétfőn távozó nagykövetnek ilyen botrányt generálni „nem tartozik a bátor cselekményekhez”.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a nagykövet és főnöke, az amerikai külügyminiszter tehette oda a szankciót jóváhagyó aláíró elé ezt az ügyet, mint fontos témát. Emlékeztetett, mindketten demokrata politikusok és elkötelezett támogatói a Biden-adminisztrációnak, emellett mindketten Soros Györgyhöz is köthetőek.
„Ők voltak az aktív szereplők és a lobbistái ennek az ügynek, ezt nem lehet megkérdőjelezni” – fogalmazott a műsorban a Nézőpont Intézet vezetője. Jelezte, mindezt azért tették, hogy kellemetlenséget okozzanak a hamarosan hivatalba lépő új Trump-adminisztrációnak, amelynek így „ezer másik fontos ügy mellett” még egy ilyen teher is van a vállán, amivel foglalkoznia kell.
Az elemző hangsúlyozta, a szankciós döntést az új Trump-kormány hivatalba lépése után akár már néhány nappal vissza tudja majd vonni, azaz „minden jel szerint februárban ez az álbotrány meg fog oldódni”.
Mráz Ágoston leszögezte, a most távozó demokrata kormányzat nemcsak megbukott a választáson, hanem Magyarországgal kapcsolatos céljait sem sikerült elérnie.
Azt a politikai mandátumot, amelyet a nagykövet kapott és amelyet főnöke, a külügyminiszter megpróbált elérni, vagyis azt, hogy Magyarország a háború kérdésében megváltoztassa az álláspontját, Ukrajnának fegyvert szállítson és megszavazzon minden európai forrást, amivel a háború meghosszabbítható, nem tudta érvényesíteni David Pressman – jelentette ki.
A nagykövet kudarcot vallott, és „egész egyszerűen arról van szó, hogy nem tud elegánsan veszíteni” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, korábbi politikus a műsorban arról beszélt, a szankciós döntést az Egyesült Államoknak kormánya hozta meg, nem pedig az amerikai nagykövet, aki csak „magára húzta ezt az ügyet”.
Valószínűleg egy hosszabb előkészítés előzte meg a döntést és az sem kizárt, hogy már évek óta dilemmáznak ezen az Egyesült Államok megfelelő hivatalaiban – fogalmazott, megjegyezve, ez ilyen értelemben egy „üzenet” a leköszönő demokrata kormányzattól a magyar kormány irányába.
Fodor Gábor hangsúlyozta, az amerikai adminisztrációnak működése olyan, hogy nem lehet „hasraütésszerűen” ilyen döntéseket meghozni.
Azt mondta, „ez egy barátságtalan üzenet, udvariatlan is és helytelen szerintem, és az is, hogy az utolsó pillanatban hozták meg”, de – szavai szerint – nagyon kellemetlen következményekkel járhat Magyarország számára.
A Trump-adminisztráció igyekszik majd elrendezni ezt a hivatalba lépése elején, de még akkor is, hogyha ezt megteszik, nem lesz vége az ügynek, tehát „ennek még lesz még néhány hulláma” – fogalmazott a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója.
Martí Zoltán a műsorban Philip Pilkington Magyarországon élő ír közgazdásszal, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett, aki az életszínvonal kapcsán hangsúlyozta: a statisztikák a GDP-arányos vásárlóerő-paritást használják viszonyszámként, de tapasztalatai szerint nem lehet csak a jövedelmet nézni. Fontos szempontnak nevezte a megélhetés költségét is, az árakat, az energiaköltséget, a lakásbérleti vagy a közműdíjakat.
A közgazdász szerint Magyarország – amely közepes jövedelmű országnak számít – gazdagabb, mint amit a statisztika mond.
Philip Pilkington arról, hogy a Tisza Párt elnöke Magyarországot Európa legszegényebb országának nevezte, úgy fogalmazott: a politikusok körében elterjedt rosszat mondani arról, amit a másik oldal csinál, de soha nem hallotta még, hogy egy politikus arról beszéljen, hogy „a saját országa a legrosszabb egy bizonyos kategóriában, akkor, amikor ez nyilvánvalóan nem igaz”.
A „normális” statisztikákat nézve – amelyet az IMF, a Világbank, az Eurostat, az Európai Bizottság alkalmaz – Magyarország tényszerűen nem a legszegényebb ország Európában, Görögország tíz százalékkal szegényebb – hangsúlyozta. Vásárlóerő-paritás alapján Magyarország gazdagabb, mint Görögország vagy a Felvidék, Bulgária, továbbá Romániával körülbelül egy szinten van, Lengyelország és Csehország pedig kicsivel gazdagabb – sorolta.
Az ír közgazdászt Magyar Péter a retorikájának természete vágta mellbe, mert számára szokatlan, hogy valaki saját országát leszólja.
Magyarország a mai változó világban a legjobban próbálja pozícionálni magát – mondta Philip Pilkington.
A versenyképesség kapcsán arról is beszélt, hogy egy „beteg EU” rosszat jelent Magyarországnak, de rosszat jelent az egész régiónak is, majd az új amerikai kormányzatról szólva megjegyezte: Magyarország az amerikai nyitás helye lehet Európában.
Görögországot negatív példaként említve kijelentette: Magyarországnak soha nem szabad csatlakoznia az eurózónához. Amikor feladjuk a valutánkat, feladjuk a saját gazdaságunk feletti ellenőrzést is – emelte ki a közgazdász.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
