Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója magyar szempontból sikeresen zárult pénteken, mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A tagállamok vezetői megértették az új magyar szabályozást, amely megegyezik a Németország és Ausztria által is sürgetett javaslatokkal.
Viharos hangulatban telt az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. Hiába volt cél az európai egység megerősítése, végül számos állam elégedetlenül távozott Brüsszelből. Lengyelország – példátlan módon – az uniós csúcs záródokumentumát sem fogadta el, így az Európai Tanács honlapján úgy tájékoztatott: a huszonhét uniós tagállam támogatásával elfogadott zárónyilatkozat a konszenzus hiányában nem tekinthető az Európai Tanács mint intézmény hivatalos dokumentumának.
Beata Szydlo lengyel kormányfő Donald Tusk tanácsi elnök újraválasztása miatt döntött a bojkott mellett, a találkozó után pedig leszögezte: minden országnak joga van blokkolni az uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadását, „mi kihasználjuk ezt a jogunkat”. Az európai sajtó szinte egyhangúan diplomáciai öngyilkosságként értékelte Varsó lépését, de Lengyelországot is megosztotta a Tusk-kérdés. A Rzeczpospolita című kormánykritikus lap szerint az Európai Tanács elnökének újraválasztása „szinte teljesen semlegesíti Varsó erejét az európai partnerekkel szemben”, míg a Do Rzeczy című konzervatív hetilap kommentárja szerint maga az ötlet, hogy Varsó ne támogassa Tusk jelöltségét, „ügyes politikai húzás” volt.
A csúcstalálkozó után Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte: Donald Tusk újraválasztása az Európai Tanács élére Magyarország számára Európa működőképességéről szólt, nem pedig egyik vagy másik tagállamról. A kormányfő megismételte a korábban is hangoztatott érvet, miszerint tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország.
Orbán természetesen az új magyar migrációs jogszabályra is kitért, mint fogalmazott, a tagállami vezetők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen, hiszen a jogszabály megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett. Kijelentette: siker, hogy a tagállamok vezetői megértették a magyar szabályozást. – A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni ügye lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból – fogalmazott a miniszterelnök.
Bizottság vizsgálja majd az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetét
Orbán Viktor a bevándorlók sérülései kapcsán kijelentette: nem ismert egyetlen olyan eset sem, amely Magyarország területén történt volna. Az ilyen jellegű, feltárt esetek mindegyike Szerbia területén fordult elő. Mint mondta, megvédi a rendőröket és a katonákat, „akiknek az a dolguk, hogy megvédjenek bennünket”, a lehető legnagyobb szigorral és jól végezzék a feladatukat. Közölte továbbá, hogy hazánk egy monitorozó, nyomkövető bizottságot állít fel annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására. Az intézkedés kapcsán hangsúlyozta: ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, „ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni” a másik oldalon is.
A brüsszeli szempontból felemásra sikerült találkozó után máris nekiláttak a római szerződés aláírásának 60. évfordulójára időzített római csúcs előkészítésének. Angela Merkel szerint az EU az olasz fővárosban meg fogja erősíteni „egységét a sokszínűségben”. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hasonlóképp optimista. A luxemburgi politikus a tervezett többsebességes Európa koncepciójáról kijelentette: ez nem jelentené azt, hogy új „vasfüggöny” ereszkedik le Európa nyugati és keleti fele között.
Ezzel szemben Varsó újfent jelezte: Lengyelország sohasem fog beleegyezni a kétsebességes Európába.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
