Macron kész katonákat küldeni Ukrajnába, ha Oroszország megtámadja a két kulcsfontosságú ukrán várost

Macron kész katonákat küldeni Ukrajnába, ha Oroszország megtámadja a két kulcsfontosságú ukrán várost

Emmanuel Macron francia államfő sokadszorra is megfordította saját narratíváját, és ismét nyugati katonák Ukrajnába küldéséről beszélt. Míg a hét elején a Právo cseh lapnak azt nyilatkozta, hogy Franciaország a közeljövőben nem fogja fontolóra venni francia katonák Ukrajnába küldését, csütörtökön ismét arról beszélt, hogy ha az oroszok megközelítenék Kijevet vagy Ogyesszát, kész lenne katonákat küldeni Ukrajnába.

Macron kijelentéseinek éppúgy vannak belpolitikai okai, mint ahogy geopolitikai megfontolásai is. Március 12-én és 13-án tárgyalja a francia nemzetgyűlés a francia-ukrán katonai együttműködési szerződést, és egyelőre nem nagyon lehet mérget venni arra, hogy a javaslat átmegy a törvényhozáson.

Macron ezért csütörtökön összehívta az ellenzéki pártokat egy megbeszélésre, hogy maga mellé állítsa őket a ratifikáció kapcsán.

A találkozó után aztán a pártok képviselői szinte kivétel nélkül Macron felelőtlenségét hangsúlyozták.

Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt tagja például kijelentette:

„Macron olyan forgatókönyvre hivatkozott, amely francia egységek beavatkozását vetíti előre, abban az esetben, ha a front elérné Kijevet vagy Ogyesszát.”

mondta.

A francia ellenzék egyik pártja sem támogatja Macron kijelentését a katonai intervenció lehetősége kapcsán.

A Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés elnöke Jordan Badella megerősítette, hogy létezik ugyan konszenzus Ukrajna támogatásáról, de pártja szerint kell lennie egy határnak.

„Lennie kell korlátoknak, ha az egyik hadviselő fél egy atomhatalom, és egyenesen Franciaországgal népz szemben. (…) A köztársasági elnök kész korlátok nélkül támogatni Ukrajnát, (…) tehát nincs határ, nincs vörös vonal”

emelte ki Macron álláspontjának veszélyeit Bardella.

Hírdetés

A Nemzeti Tömörülés egyébként hajlandó támogatni a francia-ukrán kétoldalú védelmi megállapodást, de csak feltételekkel. A párt számára Ukrajna EU-s és NATO-s csatlakozása egyaránt vörös vonal. Sőt, kritizálta a Macron által Ukrajnának ítélt 3 milliárd eurós támogatást is.

Manuel Bompard, a La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) szélsőbaloldali párt politikusa szintén aggodalmának adott hangot:

„Nyugtalanul érkeztem erre a találkozóra, és még nyugtalanabbul távozom”

mondta.

A politikai nyilatkozatokon túl megszólat Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is megszólalt, és az ő nyilatkozata megint ellentmond Macronnak (legalábbis néhány órára biztosan…).

„A nyugati harcoló alakulatók bevetése Oroszország ellen Ukrajnában még nem kerül terítékre, de új módokat kell találni az orosz invázió leküzdésére”

mondta. Sajnos itt lehet még játék a szavakkal, mert Csehországban például Petr Pavel cseh államfő is arról beszélt, hogy mehetnek még nyugati katonák Ukrajnába, „még ha nem is harcoló alakulatok”.

Lecornu szerint Macron múlt hét elején tartott, botrányosra sikeredett kijelentése (amelynek lényege, hogy fontolóra kell venni nyugati csapatok beküldését Ukrajnába) azért keltett akkora felháborodást, mert mondandóját kiragadták a kontextusból.

„Valóban volt szó különböző elméletekről, de nem harcoló szárazföldi csapatok beküldéséről, mint ahogyan azok elhangzottak”

mondta, hozzátéve, hogy Franciaország nem lesz hadviselő fél a háborúban.

Körkép-vélemény:

Ez utóbbi kijelentés kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy ez is játék a szavakkal. A nemzetközi jog szerint tényleg nem lenne hadviselő fél Franciaország, ha csapatokat küldene Ukrajnába, de a gyakorlatban ezt egyedül Oroszország fogja eldönteni, hogy hadviselő félnek tekinti-e őket vagy sem; felmerül a kérdés, hogy az ördögi sátánfajzatnak beállított orosz rezsimtől mégis miért várják el a nyugatiak, hogy majd a nemzetközi jog szerint fogja megítélni a lépéseiket…

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »