Macron bukott a legnagyobbat Mellár Dávid2024. 06. 10., h – 20:45
Az Európai Parlamentben (EP) szemmel látható a jobbratolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.
Bár az EP-választásoknak csak minimális közvetlen következménye van a tagországok nemzeti kormányaira, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények.
Franciaország
A legnagyobb bukást egyértelműen Emmanuel Macron szenvedte el. Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése 30 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, Macron Reneszánsz pártja azonban ennek kevesebb mint felét, 13-at, és szorosan a nyomában van a szocialista párt, amely szintén 13 képviselői helyet húzott be.
Macron az előzetes eredmények ismeretében bejelentette: felolszlatja a nemzetgyűlést, és június 30-ára, illetve július 7-ére parlamenti választást ír ki. A feloszlatás egyben a Gabriel Attal vezette kormány bukását is jelenti, Macron maga azonban nem mondott le, elnöki mandátuma 2027-ig tart. Amennyiben viszont a nemzetgyűlési választáson hasonló eredmény születik, mint az EP-választáson, akár ún. társbérlet is jöhet, ami a félelnöki rendszerű Franciaországban azt jelenti, hogy az elnöknek egy más színezetű nemzetgyűléssel és kormánnyal kell együtt vezetnie az országot.
Magyarország
Magyarországon – első ízben – egy napon tartották az önkormányzati és az európai parlamenti választást. A részvétel a korábban külön tartott választásokkal összehasonlítva rekordnak számít: 59,6 százalékos volt.
Van, ahol több mint 10 százalékponttal rosszabbul teljesített a Fidesz–KDNP 2019-hez képest, de a DK és társai is megszenvedték Magyar Péter pártjának felbukkanását. A Momentum pártelnöke, Donáth Anna le is mondott, miután a pártja sem a budapesti közgyűlésbe, sem pedig az Európai Parlamentbe nem jutott be. Közleményében kudarcnak nevezte az európai parlamenti eredményüket.
Az EP-választást a kormányon lévő Fidesz–KDNP pártszövetség nyerte, ez 11 mandátumot jelent nekik. Magyar Péter pár hónapja berobbant formációja, a Tisza Párt 7 helyet szerzett az EP-ben. A Demokratikus Koalíció (DK) megtartotta 2 helyét a testületben, valamint a szélsőjobboldali Mi Hazánk egy képviselője is kiutazhat Brüsszelbe.
2010 óta egyetlen ellenzéki párt sem volt arra képes, mint amire Magyar Péter Tisza Pártja: 33,33% százalékot szerzett az EP-választáson. Ez körülbelül 1,3 millió szavazatot jelent egy olyan pártra, amit két hónappal ezelőtt még senki nem ismert. Magyar ezt úgy kommentálta: a következő országgyűlési választáson egy kihívója van a NER-nek, a Tisza Párt.
A magyar kormányoldal története legrosszabb EP-eredményét érte el június 9-én, Orbán Viktorék 2006 óta nem szerepeltek ilyen rosszul országos választáson. A Fidesz–KDNP 52,38 százalékot ért el, azaz 11 mandátumot szerzett, ami 2 millió szavazatot jelent. A magyar miniszterelnök még a végleges eredmények előtt adott egy nyilatkozatot, amiben ezt mondta. „A mai napon két választást tartottak, mindkettőt megnyertük. Háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk fontos győzelmeket”.
Németország
Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD mindössze a harmadik helyre futott be 14 százalékkal, míg nagyobb koalíciós partnere, a Zöldek 12 százalékot, kisebb partnere, a liberális FDP pedig 5 százalékot szerzett. Az első helyen a konzervatív CDU/CSU pártszövetség végzett 30 százalékkal, A második helyre viszont befutott az elmúlt hónapokban az ID-frakcióból is kizárt szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD). Markus Söder, a CSU elnöke, egyben a legnépesebb német tartomány, Bajorország miniszterelnöke előre hozott választás kiírására szólította fel a kancellárt. Az AfD különösen nagyot erősödhetett a 25 év alatti szavazók körében, ahol a becsült szavazatarányuk a 2019-es 5 százalékról 17 százalékra nőhetett, ami ugyanannyi, mint a CDU várható szavazataránya.
Olaszország
Az EU harmadik legnépesebb országában, Olaszországban Meloni kormánypártja, az Olasz Testvériség (FdL) győzelmet aratott. Giorgia Meloni gyönyörű éjszakának nevezte a vasárnapit, amin 28,77 százalékot szerzett az általa vezetett jobboldali formáció. Mögöttük a balközép Demokrata Párt (PD) végzett 24 százalékkal. A Matteo Salvini vezette jobboldali populista Liga pedig az öt évvel ezelőtti EP-választáshoz képest nagyot bukva 8,89 százalékot szerzett.
Spanyolország
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a választást, amely a szavazatok 34,18 százalékát szerezte meg. Ezzel megelőzik Pedro Sánchez miniszterelnök Spanyol Szocialista Munkáspártját (PSOE), amely 30,19 százalékot szerzett. A szélsőjobboldali Vox ugyan több mandátumra számíthat, mint 2019-ben, de 9,62 százalékos eredményük valamelyest elmaradt attól a 12 százaléktól, amit a közvélemény-kutatások mértek. Az anti-establishment jobboldali populista párt, A Bulinak Vége (Se Acabó La Fiesta) meglepetésre 4,58 százalékot szerzett.
Belgium
A francia kormány mellett egy másik is megbukott, igaz, nem az EP-választás, hanem az azzal egy időben rendezett országos – szövetségi és regionális – választások miatt: pártja gyenge szereplése miatt lemondott Alexander De Croo belga kormányfő. De Croo egy hétpárti koalíciót vezetett, és valószínűnek tűnik, hogy nem fogja tudni megőrizni a többségét. Lemondása június 10-én lép hatályba.
További országok
Lengyelországban Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO) aratott győzelmet 37,06 százalékkal, a második helyen pedig 36,16 százalékkal a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) végzett. Bár a kormánykoalíció másik két pártja, a Harmadik Út és a Baloldal rosszabbul szerepelt, a szélsőjobboldali Konföderáció pedig feljött a harmadik helyre, az eredmény mindenképpen megerősítést jelent Tusk kormányzása számára.
Ausztriában győzött ugyan a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), de nem olyan előnnyel, mint amit a közvélemény-kutatások előrejeleztek neki: a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP), illetve az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPÖ) szorosan a nyomában van. Csehországban a volt miniszterelnök, Andrej Babiš liberális, valójában inkább jobboldali populista pártja, az ANO győzedelmeskedett.
Hollandiában nem sikerült az áttörés Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártjának (PVV): 7 mandátummal a második helyre futottak be a 8 képviselői helyet szerző zöld–szociáldemokrata szövetség (GL-PvdA) mögött.
(prf, tlx, hvg, 24hu)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
