Szarka Tamás Otthon vagyunk című dalával alapozták meg a rimaszécsiek az idei pedagógiai projektnapot. A rimaszécsi iskola vezetése, tanári testülete, felkészítő pedagógusok, lelkes tanulók mintegy 15 iskolából hetek óta készültek erre az alkalomra.
Immár a 17. pedagógiai projektnapra került sor a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Központja és a társszervezők rendezésében, ezúttal a Rimaszécsi Alapiskola volt a vendéglátó.
„Hálásan köszönöm az iskola vezetésének, a tanároknak, hogy befogadták a projektnapot, lehetővé tették a 14 csapatnak a Gömör és Nógrád öröksége téma köré építkező helyi projektek bemutatását. Hálás szívvel köszönöm a közös munkát, amit tanítóitok, tanáraitok irányításával folytattatok, aminek az eredményét a mai napon Rimaszécsen bemutattátok egymásnak. Köszönöm a Rimaszécsi Alapiskola igazgatóságának, tanárainak, segítőinek, a támogatóknak, a csapatok felkészítő tanárainak a projektnap megszervezését, a jó hangulat biztosítását, a tanulóknak Gömör és Nógrád örökségének kutatását, a projektben való aktív részvételét” – nyilatkozta Ádám Zita főszervező.
„A projektek mindenkori célja az értékközösség megteremtése. Közösségben tanuljuk meg tisztelni élőhelyünk, környezetünk mezei virágait, fáit, bokrait, állatközösségét, apró hasznos rovarjait, bogarait, szorgos hangyáit, méheit, pillangóit – bioszféráját –, világunk egyedi biológiai közösségeit, folyóit, patakjait, erdeit, hullámzó dombjait, épített örökségét. S nem utolsósorban a gondolkodó, tervező, teremtő személyiségeket, akiknek munkája révén épültek és gazdagodtak a gömöri, nógrádi települések, maga a tájegység” – fejtette ki Ádám Zita.
Hozzátette, a projektek során a felkészítő tanárok munkája nyomán a gyerekek megtanulnak látni, és nemcsak nézni, de észrevenni, felfedezni, teremteni, gondolkodni, kutatni, feltárni, összegezni és bemutatni a megszerzett ismereteket.
„Ez a fajta komplex ismeretszerzés tele volt élményekkel, amelyre a projektnap alkalmat kínált a téma kutatására, a feltárást összegző komplex rálátásra, összefoglalásra. Így minden feldolgozott téma kerek egésszé állt össze, ami által a tanulók látóköre kitágult, tekintetük horizontja messzebbre vitt, tudásuk megtöbbszöröződött. Ebben a hatalmas munkában óriási szerepük volt a pedagógusoknak, akik az indulástól a végkifejletig végigvezették őket. A több hónapos együttlét közösséget kovácsolt, ami a projektnek a megszerzett tudáson és élményen kívül alapvető célja is volt” – tudtuk meg Ádám Zitától.
A 17. pedagógiai projekt, Gömör és Nógrád öröksége az előző projektek gondolatát követte. A régió értékeit kutatták fel. Tudatosították a szellemi kincset, ami körülvesz bennünket. Értékelték, megbecsülték felmenőik igyekezetét, munkáját, amit ezer éven át a tájhaza apró falvaiban közösen megalkottak, megteremtettek, aminek fizikai és szellemi haszna hozzájárult a térség embereinek fejlődéséhez.
A szervezők szerint a projekt üzenete, hogy a diákok legyenek alkotó, teremtő, felfedező életet folytató kreatív emberek, hogy megtanulják meglátni a fa helyén az erdőt, a virág mellett a vadvirágos rétet, a dolgozó emberekben az értékteremtőket, a példaképeket, egymásban a segítő és a mindennapok munkájában a nélkülözhetetlen, megbecsült társat.
Nemes szórakozásban, kikapcsolódásban és feledhetetlen élményekben volt részük a bemutatkozó csapatoknak. Az alábbiakban összefoglaljuk iskolánként a felvázolt és a kutatott témákat.
A Nagybalogi Alapiskola tanulói egy érdekes, igaz történetet kutattak, s megtudták, mi köze a balogi embereknek a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítási figuráihoz. A történet főszereplője egy 1905-ben készült fénykép, mely az előadás során, lakodalmas népszokások keretében életre is kelt.
Almágy környékén sok a látnivaló, természeti jelenség, régi épület, mint a Medves-hegység, az Óbásthoz közeli Pogányvár, az ajnácskői vár, az almágyi tó, a Mária-kút kegyhely Vecseklőn, a Szent Miklós-templom Egyházasbáston, az Almágy dombján magasodó templom, a falumúzeum Hidegkúton. Ezek közül az almágyi templomot kisfilm formájában mutatták be, majd a Pogányvár rejtelmeibe nyújtottak betekintést.
A pelsőci Dénes György Alapiskola hatodikos tanulói Gömör megye olyan különleges értékeit mutatták be, amelyek Gömör megye virágkorában, a 13. és a 14. században keletkeztek, aztán látszólag elpusztultak a török időkben, elrejtették őket a reformáció idején, majd a jelenkor megtalálta és újra méltó helyére emelte őket. Ezek a csodálatos módon megmaradt freskók, amelyek gótikus templomaink falát díszítik, olasz festőktől és tanítványaiktól származnak több mint 700 évvel ezelőttről. 2022-ben az Európai Bizottság nemzetközi szakértői testülete megadta a European heritage label (EHL) – Európai örökség címet Gecelfalva, Martonháza, Csetnek és Pelsőc templomainak. Az iskola tanulói most a berdárkai, restéri, martonfalvai, csetneki és pelsőci templomokat mutatták be, mert szeretnénk, ha nemcsak a pelsőci diákok, hanem Gömörben minél több ember ismerné ezeket a különleges értékeket. Ha arrafelé járnak, figyeljék a Gótikus út – Gotická cesta táblákat, ezek vezetnek a különleges templomokhoz, amelyek tavaly nyáron már látogathatóak voltak, szakképzett lektorok vezetésével.
A feledi Szombathy Viktor Alapiskolából érkezett tanulók egy nem mindennapi utazásra invitálták a nézőket. Az 5. A osztályos tanulók Ajnácskő község hihetetlenül gazdag természeti és kulturális kincseibe nyújtottak egy rövid bepillantást. Megkóstolhattuk a helyi savanyúvizet, a csevicét. Felfedezhettük velük Ajnácskő rejtett kincseit, melyeknek köszönhetően ez a község kiemelt helyet tölt be a palóc vidék szívében.
Füleken, a vár mellett, a kisváros másik igen értékes műemléke a Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus templom és ferences kolostor. A Mocsáry Lajos Alapiskola tanulói ezúttal az utóbbit vették górcső alá, ahová sok évszázadnyi időutazással jutottak el. Izgalmas útjuk során bepillanthattak az itt élő szerzetesek vasfegyelmet megkövetelő életébe, megismerhették a mindennapjaikat, megtudták, hogy a kicsike cellák olykor magányos elvonulásra szólítják lakóikat, ellenben a tágas ebédlő közös étkezéseknek ad teret. Szemtanúi lehettek, ahogy a harang hívó szavára közösen imára kulcsolják kezüket, láthatták a példásan rendezett gazdasági udvart, ahol a tyúkocskák és a cicák is jól élnek és egy makulátlan konyhakert is az itt élők szorgalmáról tanúskodik. Lőrinc testvér a projektnapra is elkísérte a gyerekeket.
A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium csoportja felkutatta és feldolgozta Fábry János munkásságának minden részletét, elsősorban azonban tanári munkájára összpontosítottak, mivel Fábry János iskolájuk jogelődjének, az Egyesült Protestáns Gimnáziumnak volt a tanára, 8 éven keresztül igazgatója, s emellett a 19. századi Rimaszombat társadalmi életének oszlopos tagja is. Kovászember volt.
A projekthez az anyaggyűjtés alapvetően három helyen folyt: a Gömör–Kishonti Múzeumban, melynek megalakulása mellesleg Fábry Jánosnak köszönhető és B. Kovács István tanár úrnál, a régiót és annak jeles személyiségeit legjobban ismerő személynél és Gaál Lajos geológusnál. A múzeumban munkájukat Kerényi Éva igazgatónő és Gálffy Mónika muzeológusok segítették. Kerényi Éva Fábry Jánost, a tanárt és muzeológust, Gálffy Mónika pedig a természettudós Fábryt mutatta be nekik. Látták Fábry János óravázlatait, oktatási segédanyagait, a munkájáért kapott okleveleket, herbáriumát. Ivetka könyvtáros néninek köszönhetően pedig megnézhették a Fábry János által írt növény- és állattani tankönyveket. B. Kovács tanár úrral készítettek egy rövid interjút is, s Fábry János mellett a korszak társadalmi életéről, s a korabeli Rimaszombatról is nagyon sok érdekes dolgot megtudtak. Egy dramatizációval színesített prezentációs előadásban mutatták be kutatásuk eredményét.
A Bátkai Alapiskola tanulói és pedagógusai az idén Bátka és környéke örökségével foglalkoztak. Mács József író Bátkában született és itt is van eltemetve. Regényeiben és elbeszéléseiben igaz történeteket dolgoz fel, amelyek a két világháború alatt és után történtek a környéken. Gyermekként élte meg ezt az időszakot. Műveiből azokat a részeket olvastuk el, amelyek az iskolához kötődtek vagy valamilyen érdekességet mondtak el. Az idén 135 éve annak, hogy megjelent a Pósa Lajos és Benedek Elek által szerkesztett Az Én Ujságom című gyermeklap. Ezúttal a benne megjelent rejtvényekkel, fejtörőkkel és találós kérdésekkel ismerkedtek meg az 5. A osztályos tanulók.
A Rimaszécsi Alapiskola 6. A osztályos tanulói Vály-völgye látnivalóira hívták fel a figyelmet. Utánajártak a Felsővály szívében található gyönyörű Árpád-kori eredetű református erődtemplom történetének, és bebarangolták a környék természeti szépségeit is. Minderről egy kisfilmet is készítettek kedvcsinálónak.
1852-ben Ferdinánd Coburg herceg vasgyárat létesített Rimaszécsen, melynek igazgatója Fery Arnold volt. A „szántóvető eszközök gyárában“ talajművelő szerszámokat gyártottak, úgymint: eke, tüskés rögtörő henger, négysoros repcevetőgép, 12-soros lóherevetőgép, szárnyas borona. Ezek a kiváló minőségű talajművelő eszközök az 1853-dik évi pesti gépkiállításon arany érdempénzt nyertek. Sajnos, a gyár 8 évi fennállás után megszűnt. A projektben ezen gyár egyik termékét mutatják be, mely megnevezésében is viseli a falu nevét: rimaszécsi szárnyas borona.
A községről, Hanváról 758 éve vannak írásos emlékek. A falut a tatárjárás idején felégették, később újraépítették. A településnek már a régmúltban is jelentős hírneve volt. Ezért érezték kötelességüknek, hogy őseik hagyatékát tovább ápolják és a felnövekvő nemzedékben tudatosuljon, hogy milyen nagy múltú község az ő szülőfalujuk. Ízelítőt kaptunk a községünk múltjából és jelenéből Darvas Pál, Hanvay Zoltán, Igó Aladár, nt. Nagy Andrea, Juhász István, László Ottó megszemélyesítésével.
A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóiból megalakult a Kazinczys kutatócsapat, amelynek tagjai a kutatás végére sok hasznos információt szereztek és számos élménnyel gazdagodtak. Tartalmas munkájuk bemutatja a Tengerszem történelmét, flóráját és faunáját, valamint beszámoltak arról, milyen volt találkozni egy profi búvárcsapattal.
A Turóc völgyében fekvő két falu, Lévárt és Deresk magyarsága a nemzetiséget is fenntartó érzelmekkel őrzi hagyományait. Az iskolai csoport a két falut mutatta be kisfilm segítségével a régi mesterségek tükrében. A két település a Turóc-patak bal oldali ága mentén a magyarnyelvűség utolsó két faluja. A közös történelmi múlt, a közös vallás és a házasságok révén szoros kapcsolat alakult ki a két falu között. Biztos megélhetést a fazekasság, a földművelés, a méhészkedés és a juhnyírás jelentette. Ezen foglalkozásokon kívül a roma lakosság körében inkább a zenekultúra volt domináns.
A Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjai az egykori várhegy szerepét és feladatát, valamint a Mátyás király kapás bronzszobor elkészítésének és megmaradásának a történetét dolgozták fel. A projektjük megvalósításához bejárták a falu látnivalóit, kép- és videófelvételeket készítettek, információkat gyűjtöttek, valamint egy rendhagyó történelemórára hívták meg B. Kovács István néprajzkutatót, régészt, gömörológust, akivel interjút készítettek. A dokumentált anyagot pedig versekkel és citerazenével tarkítva mutatták be.
A szilicei alapiskolás gyerekek projektjének címében Tompa Mihály verésnek hősét élesztették fel. Ez a hős nem más, mint a vízivó sárkány, mely a karszt belsejében lakik. A felszínen előtörő források, erek, patakok vize úgy tűnik el egy-egy víznyelőben, mintha egy hatalmas szájú sárkány nyelné el őket. A Szilicei-fennsíkon eredő források vize bekerül a föld alá, hogy ott barlangokat varázsolva oldja fel a mészkőt. A fennsík olyan, mint egy hatalmas sajt, s ennek az óriási sajtnak az egyik, lélegzetelállító, titokzatos hasadéka a szilicei jégbarlang is. A projektbe az egész iskola bekapcsolódott, tehát 17 tanuló, a projektnapra 7 tanuló jött el, hogy bemutassák Szilice egyik legimpozánsabb természeti kincsét, a jégbarlangot.
A Nagydaróci Alapiskola tanulói is készültek a projektnapra, de nem tudtak eljönni. A kis falujuk életével foglalkoztak. Nagydaróc a Losonci járás határán elhelyezkedve ékesíti környezetünket regionális szépségeivel.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
