Ma (szerdán) 11 órakor szavaz a parlament az előrehozott választásokat lehetővé tevő alkotmánymódosításról, és a legtöbben arra számítanak, hogy sikerül lerövidíteni a választási ciklust. Elvileg. Bár Eduard Heger vasárnap már bejelentette, hogy előrehozott választások lesznek, és erről a mind a négy egykori koalíciós párt megállapodott, a kedden kezdődő parlamenti vitán már sem a júniusi sem a szeptemberi terminus mögött nem volt meg a minimum szükséges 90 támogató szavazat.
A helyszíni tudósítások szerint a késve kezdődő ülés hangulata rendkívül feszült volt. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök Igor Matovičcsal (OĽANO) egyeztetett, majd az SaS-szel. Robert Fico (Smer) a Republika képviselőivel váltott pár szót, a HLAS pedig a Sme rodina frakcióvezetőjével, Peter Pčolinskývel zavart le egy gyors megbeszélést. A helyzet nem arról árulkodott, hogy meglenne a 90 szavazat az előrehozott választásokhoz.
A vita látszólag arról szól, hogy Mária Kolíková volt igazságügyi miniszter, akinek a ex-koalíciós feladatul adta az alkotmánymódosítás kidolgozását, olyan javaslatot terjesztett be, amely leszögezi, hogy előrehozott választásokat csak és kizárólag parlamenti határozattal lehet kieszközölni, és minimum 30 képviselő kezdeményezheti egy ilyen javaslat megtárgyalását.
Az ellenzéknek ez persze nem tetszik. Az 1,2 millió embert megmozgató hétvégi referendum lázában égve azt szorgalmazzák, hogy népszavazás útján is le lehessen rövidíteni a választási időszakot.
Sokkal jobban zavarja azonban az ellenzéket Igor Matovič feltétele. Az OĽANO immáron 37 főre olvadó frakciója (amely még így is a legnagyobb) azzal a feltétellel hajlandó támogatni az előrehozott választásokat, hogy alkotmány törvényben rögzítik a jelenlegi választási rendszert.
Matovič szerint ugyanis az ellenzék azt tervezi, hogy hatalomra kerülésük után megváltoztatják a választási rendszert, és magyar mintára vegyes rendszert vezetnek be, ahol a képviselők felét országos, másik felét régiós listákon választanák meg. Matovič a “demokrácia végéről” beszél (megjegyezzük, Ukrajnában is vegyes választási rendszer van…).
A törésvonalak többé kevésbé attól függnek, hogy kinek milyen struktúrája van. Azok a pártok, amelyeknek érdemi tagsága nincs, vagy berendezkedése nem a régiók támogatásán alapul, nem akarnák a vegyes választási rendszert. Egy országos választási körzet esetén elég megszerezniük egy adott régió vagy pár nagyváros támogatását a bejutáshoz. Például az SaS szinte kizárólag Pozsony és Nagyszombat városainak köszönheti parlamentbe jutását – és lám, az elmúlt két évben majdnem minden célját keresztülvitte, a nagy cégek adójának csökkentésétől a kormány megbuktatásig.
Azok a pártok, amelyeknek vannak érdemi pártstruktúrái vidéken, megváltoztatnák nem zárják ki a választási rendszer módosítását. A felméréseken legnagyobb preferenciával rendelkező HLAS kifejezettem kívánatosnak tartja a változtatást, ami nem csoda: az ellenzéki pártok elsősorban vidéken szerepelnek jól. Nekik tehát több mandátumot hozna a módosítás. Matovič gyanúja, miszerint szeretnék bebetonozni későbbi győzelmeiket nem alaptalan, ám az az érv is igaz, hogy Pozsony és Északnyugat-Szlovákia “képviselete” gyakran hoz olyan döntéseket, amelyek az ország többi részének nem tetszenek vagy eleve előnytelenek.
Jelenleg három lehetséges kimenetel várható. Ha Hegeréknek sikerül összeszedni a 90 mandátumot, akkor szeptember 30-án lesznek előrehozott választások. Ez mindössze fél évvel van korábban a rendes választásoknál, ráadásul valószínűleg egy kifejezetten turbulens időszakban (fűtési szezon kezdete, várható energiaválság, költségvetési vita, stb.).
A másik lehetőség, hogy az ellenzék kerekedik felül, és valahogy a júniusi dátumhoz sikerül 90 támogató szavazatot hozzárendelni. Ehhez arra lenne szükség, hogy az SaS velük szavazzon. Tekintve a párt következetlen viselkedését, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni.
Az OĽANO elvileg nem akar ügyvivő kormányt, ahogy a Sme rodina sem. A Sme rodina támogatna egy júniusi előrehozott választásokat is, az OĽANO nem, viszont az SaS megint igen. Sok múlik a frakción kívüli képviselőkön, akik most a helyzetüket alkukra fogják felhasználni.
A csapda ott van, hogy ha most nem megy a javaslat, a házszabály legközelebb hasonló törvényt csak fél év múlva lehet beterjeszteni.
A harmadik lehetőség, hogy patthelyzet alakul ki a parlamentben. Ha így lesz, a labda Zuzana Čaputová államfő térfelére kerül, akinek az lesz a feladata, hogy ügyvivő kormányt nevezzen ki, vélhetően a választási időszak végéig, tehát 2024 tavaszáig.
Az egész helyzetet Peter Pčolinský, a Sme rodina frakcióvezetője (megint) cirkusznak nevezte. Elég egyértelműen utalt rá, hogy egyesek a közpénzből járó zsíros fizetésük elnyújtására játszanak.
“Jó lenne, ha a politikusok végre nem saját pozíciójukat meg még még hátralévő fizetésüket oldanák.”
mondta a TA3-nak nyilatkozva. Hozzátette, hogy mindenképp előrehozott választások lesz a végkimenetele a vitának, akár szeptemberi akár júniusi dátummal.
Csak szerdán szavaznak az előrehozott választásokról a parlamentben
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
