Pavel Șușară (1952) Sissi címet viselő, román és magyar nyelven egyaránt megjelent könyvének bemutatásával tisztelgett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a román kultúra napja alkalmából a velünk együtt élő nép szellemi teljesítménye előtt.
A Lector Kiadó, valamint a Romániai Képzőművészek Szövetségének sepsiszentgyörgyi tagszervezete szervezésében létrejött eseménynek a Tein tea- és kávéház nyújtott otthont.
Az est házigazdájának szerepét betöltő Szonda Szabolcs könyvtárigazgatótól megtudhattuk, hogy a Krassó-Szörény megyében született és a Román Akadémia mellett működő Művészettörténeti Intézet kutatójaként tevékenykedő szerző személyében művészettörténészt, monográfust, költőt, publicistát és írót tisztelhetünk. Ugyanakkor tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Műértők Nemzetközi Szövetségének, a Romániai Művészeti Értékbecslők Egyesületének elnöke, a Szabad Európa Rádió volt munkatársa. Íróként 1978-ban mutatkozott be az Almanahul literar-ban közölt versekkel, és szakíróként az 1980-as évek elején az Arta nevű folyóiratban megjelent, művészeti témájú szakcikkeivel. Több vers és prózavers, valamint rövidpróza-kötet szerzője, illetve a Corneliu Babáról szóló, francia és román nyelvű kiadásban megjelent monográfia, gyermekvers-kötet és televíziós krónikákat egybegyűjtő könyv is az ő nevéhez fűződik.
Pavel Șușară már indulásból leütötte az alaphangot, kijelentvén, a birodalom (Osztrák–Magyar Monarchia) szülöttének vallja magát, annak összes következményével együtt. Beleértve a császár és király fennhatósága alatt élő népek kultúrájának egymásra gyakorolt hatásából formálódott gondolkodásmódot és magatartást. Ennek része szerinte a birodalom egykori határai között máig élő Sissi-kultusz is. A Bánságban ezt a frontról hazatérő katonák alapozták meg a szépségéről, jóságáról és drámáiról híres császárnőről szóló történeteikkel, amik a nép ajkán idővel legendákká formálódtak.
A könyvről szólva, annak tartalmát a Sissinek, vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia osztrák császárnénak, magyar királynénak címzett, soha fel nem tett, késői képzeletbeli levélként határozta meg. Műfaját tekintve pedig egy olyan költeményként, amelyben gyermekkori emlékei, nagyapja és nagybátyja cselekedetei, valamint elbeszélései, illetve a történelmi események egyaránt beleférnek, és időkorlátok nélkül keverednek egymással.
A kötet nem csak műfaját, formáját és nyelvezetét tekintve tér el a szokványostól, hanem Mircea Bochiş benne található, küldeményművészeti (mail art) illusztrációi révén is. Hiszen ezek a miniatűr remekművek a leírtak visszatükrözésén túl, önálló életre kelve közvetítik alkotójuk üzeneteit. Éppen ezért sajnálatos, hogy a belőlük tervezett kiállítás az időjárás miatt meghiúsult, mert a Nagybányát körbezáró hótorlaszok miatt Bochiş nem tudott Sepsiszentgyörgyre utazni.
A családias hangulatú, filozofikus megfogalmazásokkal tarkított találkozó befejező mozzanataként Șușară románul, a Tracus Arte Kiadónál 2013-ban megjelent mű anyanyelvünkre ültetését elvégző Demény Péter költő, író pedig magyarul olvasott fel a Lector Kiadó jóvoltából 2018-ban nyomdafestéket látott könyvből.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
