Rendkívül bizonytalan politikai helyzet alakult ki Olaszországban, amely azért is jelent komoly kihívást Európa számára, mert Róma bevándorlás és a pénzügyi téren is igen kényes partnernek bizonyult. Matteo Salvini, az euroszkeptikus Liga párt elnöke előrehozott választásokat sürget, miután Giuseppe Conte miniszterelnök augusztus 20-án benyújtotta lemondását. A tét nem kevesebb, mint Olaszország gazdasági helyzetének rendezése és az olasz migrációs politika iránya.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Salvini időzítése a kormány megbukásának kieszközlésére nem volt véletlen. Egyrészt jelenleg a Liga a legnépszerűbb olasz párt, amely egy kis szerencsével akár egyedül is kormányt alakíthat. Másrészt, hamarosan (október közepén) le kell adni Brüsszelnek a 2020-as olasz költségvetési tervet, amely az európai bürokraták megszorításai miatt az ígért adócsökkentés helyett akár áfaemelést is tartalmazhat.
A pénzügyi okokat nem szabad alábecsülni. Az EU-ban Olaszország a második legeladósodottabb állam (a GPD 130 százalékában), miközben gyenge gazdasági növekedést produkál magas munkanélküliség mellett. Az uniós intézmények persze nem az olasz polgárok jólétéért aggódnak, hanem amiatt, hogy az olasz bankrendszer és gazdaság állapota magával rántja az eurót és vele az eurozónát.
Lemond az olasz miniszterelnök
Gyengék szövetsége
Olaszországban nem ritka a kormányválság, nagyon kevés olyan kabinetet tarthatunk számon az ország történetében, amely egy egész választási időszakot kibírt. A mostani kormánykoalíció a populista Öt Csillag Mozgalom és a Liga pártok szövetségéből jött létre, ám az Öt Csillag Mozgalom hátat fordítva korábbi retorikájának az európai intézmények kegyét kereste.
A Liga azonban következetesen kitartott euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes retorikája mellett. Az Öt Csillag ennek megfelelően elvesztette támogatottságát (az egykori 32,5 százalékról egyes régiókban alulról súrolja a 10 százalékot).
Ennek megfelelően az Öt Csillag nem akar előrehozott választásokat, mert azokat elvesztené. Helyette szövetségre lépne a korábbi ősellenséggel, a baloldali-centrista Demokrata Párttal. Ha létrejön kettejük szövetsége, és megállapodnak,hogy kihúzzák a rendes választásokig (2023), akkor jelentős változások várható az olasz politikában
a költségvetés, az migrációs politika, az EU intézményeinek támogatása (és kiszolgálása), a római parlament hatáskörnövelése területén.
Magyarul, ha létrejön az Öt Csillag és a demokraták szövetsége, akkor egy mainstreami olasz kormánykoalíció alakul.
Salvini eddigi legnagyobb húzására készül: buktatja a kormányt, hogy két legyet üssön egy csapásra
Ezeknek a pártoknak a népszerűsége jelenleg nagyon gyenge, messze elmaradnak a Ligától, ezért el akarják kerülni ez előrehozott választásokat. Ettől függetlenül azonban a Demokrata Párt nem túl egységes az Öt Csillag megítélését illetően. Így még ha létre is hoznak egy közös koalíciót, kérdéses marad, mennyire lesz stabil és a hosszú életű.
Az olaszoknál valódi megoldást valószínűleg csak az előrehozott választások kiírása hozhatna, ami újraosztaná a lapokat. Csakhogy nincs rá garancia, hogy a Brüsszel elé majd októberben beterjesztett (és az EU elvárásai szerint megírt) költségvetést az új kormány nem dobja-e a kukába.
Persze, az sem eredményezne könnyű helyzetet, ha Salvini terve valósulna meg. A bevándorlás-ellenesség hozadékai csak az érem egyik oldala. Mivel Olaszország (főleg a korábbi baloldali kormányoknak köszönhetően) ma már túlságosan eladósodott és túlságosan bizonytalan lábakon áll, egy euroszkeptikus, az állami költekezést eszköznek tekintő kormány hatalomra jutásával a befektetők megrémülnének, és elfordulnának az országtól. Ez az olasz bankrendszer megroppanásához, az államadósság meredek emelkedéséhez – és az euró leértékelődéséhez vezethet.
Persze, semmi sincs kőbe vésve, ám az EU érdeke azt diktálja, hogy az olaszok teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a kiváltságosabbak – mint amilyen Franciaország – sem tartanak be.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
