Leginkább ezekből az országokból érkeztek a menekültek

Leginkább ezekből az országokból érkeztek a menekültek

Több mint 150 ezren érkeztek Magyarországra 2015. január első napja óta. A jeles alkalom ürügyén voltunk annyira udvariatlanok, hogy utánakérdeztünk annak, hogy mégis kik sátrazhatnak a Keleti pályaudvaron, honnan érkeztek embertársaink az Európai Unió belső peremére.

Kértük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy olyan adatokat küldjön, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy egy szír vagy egy bangladesi migránsnak van –e nagyobb esélye mondjuk az oltalmazotti jog elnyerésére. Erre mindössze annyit felelt a hivatal, hogy a „menedékkérelem elbírálása során a menekültügyi hatóság a jogszabályban foglalt kritériumok teljesítését minden esetben egyéni körülményekre tekintettel vizsgálja.” Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a magukat szírnek és irakiaknak mondott emberek hány százaléka képes állampolgárságát hivatalos iratokkal igazolni és mennyien teszik ezt bemondásra. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elárulta, hogy

„jellemző, hogy a menedékkérők nem rendelkeznek személyazonosításra alkalmas okmányokkal. A menekültügyi hatóság részletes meghallgatás során tisztázza azt, hogy a külföldi mely ország állampolgára.

Pontos számot azonban nem kaptunk arról, hogy mennyien érkeznek papírok nélkül. Nem tudjuk azt sem, hogy mi zajlik egy „részletes meghallgatáson”. Esetleg megkérdezik, hogy mi Szíria fővárosa vagy mi a szerepel az iraki 500 dinároson? Majd ennek is érdemes lesz utána nézni.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 133 585 menedékjog iránti kérelmet regisztrált 2015. január elseje és augusztus 25-e között, azonban a rendőrség saját adatai szerint ez idő alatt több mint 157 000 migránst fogott el. Az eltérés 23 554 fő, tehát az elfogottak közül ennyien nem is nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon. Nem mintha ezek az illetők hiányoznának, de mégis elgondolkodtató, hogy hova lettek.

A rendőrség adatai szerint a legtöbb migránskibocsátó ország Afrikában vagy Ázsiában van, de például 2015-ben eddig érkezett 25 román állampolgár is, akik elvileg eddig is az Európai Unió területén éltek illetve 15 moldáv. Magyarországra látogatott a balkáni térségből – a koszovóiakon kívül – több mint 327 albán, 120 szerb állampolgár, 110 bosnyák, 23 makedón, 8 montenegrói. Természetesen az egyes személyek pontos etnikumát, nemzetiségét nehéz megállapítani pusztán az útlevelükből.

2015. január 1-je és augusztus 24-e között

Szintén érdekesség, hogy a kijevi események és a donbasszi harcok ellenére

mindösszesen 6 ukrán állampolgárt fogott el a rendőrség

ennél még oroszból is több jött, akik közül tizennégyen érkeztek. Nem tudjuk, hogy a 14 dél-afrikai jövevény búr vagy fekete, de hogy a Karib-tengeren fekvő Dominikai Köztársaságból is elkeveredtek errefele több mint egy tucatnyian az azért meglepő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 167 kubait és 13 haitit is elfogott a magyar rendőrség. Miheil Szaakasvili  hazájában sem lehet minden rendben, mert huszonnégy grúz honfitársa gondolta úgy, hogy itt majd jobb lesz. 

A regisztrált „menekültek”

állampolgárság szerinti összetételét tekintve elmondható, hogy az év első két hónapjában jellemzően Koszovóból érkezett a menedékkérők meghatározó hányada, ezt követően a menedékjogot kérők többsége Szíriából (39 981 fő), Afganisztánból (36 969 fő), Pakisztánból (12 273 fő) és Irakból (6 224 fő) érkezik. Az elmúlt három hónapban ebből a négy országból érkezett a kérelmezők nyolcvan százaléka. Máskülönben nem minden kérelmező lesz hivatalosan menekült, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy haza kell mennie, mert létezik amúgy „oltalmazotti” és „befogadotti” státusz is, aminek birtokában nyugodtan lehet maradni.

Főleg afgánok (48), szírek (89), szomálik (38), palesztinok (5), pakisztánok (5), irakiak (28), szudániak (8), ukrán állampolgárok (2) és egy togói nyertek valamiféle státuszt. Hetvenöten, akik szintén itt maradnak, az egyebek kategóriáját növelik, lehet, hogy pirézek. Összesen kevesebben, mint 300-an.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közel 66 000 ügyben hozott döntést az idei évben, mely döntések érintették a tavalyi évben benyújtott, de év végén még folyamatban lévő kérelmeket is. Több mint 1 900 esetben született elutasító döntés. Jelenleg azonban még

közel 82 000 ügy van folyamatban

,ráadásul eddig a döntések jelentős hányada az eljárás megszüntetésével zárultak, tekintettel arra, hogy a menedékkérő időközben ismeretlen helyre távoztak, ez magatartás pedig a BAH szerint leginkább a koszovóiakra jellemző. Miután azonban a koszovóiak aránya csökken, józan paraszti ésszel

számítani lehet az elfogadott menedékjogi kérelmek növekedésére, 

tehát ha minden papírforma szerint alakul, akkor egyre többen élhetünk együtt, békességben, ebben a csodálatos országban.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »