Lefolyástalan tóvá válhat a Balaton

Lefolyástalan tóvá válhat a Balaton

Egy közelmúltban elvégzett modellvizsgálat szerint a század utolsó harmadában lefolyástalan tóvá válhat a Balaton – hívta fel a figyelmet Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense a Víz Világnapja alakalmából rendezett balatoni konferencián kedden Siófokon.

A Balaton régió vízgazdálkodásáról és vízminőség-védeleméről szóló konferencia nyitóelőadásán a szakember kifejtette, bár egy modellezésen alapuló vizsgálat számos bizonytalanságot tartalmaz, de figyelemre méltó, hogy hasonló eredményt hozott egy másik, korábban elvégzett modellkísérlet is.

Kitért arra is, hogy 2000–2015 között hét olyan év is akadt, amelyben negatív volt a Balaton vízgyűjtőjének vízmérlege, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. Hozzátette, hogy bár az elmúlt években éves szinten nem változott a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyisége, viszont az eloszlása jelentősen módosult: télen jóval több, nyáron kevesebb csapadék hullik, mint a korábbi évtizedekben. A szakember beszámolt arról is, hogy február közepétől a Balaton nyári felső szabályozási szintjét a korábbi 110-ről 120 centiméterre emelték.

Jövőre megkezdődhet a kivitelezés

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arról számolt be, hogy az új uniós ciklusban 12 milliárd forint fordítható a Sió-zsilip átépítésére, és a Sió medrének rekonstrukciós munkálataira. A zsilipfejlesztésre készült három elképzelés közül a vízügy azt támogatja, amely a régi zsilipek helyén, illetve mellett valósulna meg. Ez a legracionálisabb, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a forrás lekötésére rövid idő áll rendelkezésre, márpedig az egyéb variációhoz szükségessé váló kisajátítások sokáig tartanának. A tervezési munkákra hamarosan kiírják a pályázatot, és a támogatási szerződést is aláírják a közeljövőben, így jövőre megkezdődhet a kivitelezés – fejtette ki.

A szélsőségessé vált időjárásban különösen fontossá vált, hogy a Sió-zsilip vízeresztő kapacitása megnőjön, és a jelenlegi vízmennyiség dupláját, vagy akár ennél többet is le lehessen engedni a Sión – tette hozzá.

Horváth Gyula, a siófoki önkormányzat tanácsosa megjegyezte, a tárgyalások még nem zárultak le, és turisztikai, valamint városfejlesztési okokból Siófok azt szeretné, ha a jelenlegitől több száz méterrel arrébb, és egyben épülne újjá a hajózási és a vízeresztő zsilip.

Emelkedett a halastavak száma

Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrobiológusa előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Balaton vízminősége sokat javult az elmúlt években, sőt tartósan javuló tendenciát mutat, növekszik a belterületekről a tóba kerülő szennyeződés, főként a csapadék révén. A Balaton vízgyűjtőjén emelkedett a halastavak száma, amelyek a mezőgazdasági területekkel, főleg a szőlőültetvényekkel együtt kockázatot jelenthetnek a vízminőségre.

Nád Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője arról beszélt, hogy a Balaton részben felszín alatti vizekből táplálkozik, amelyek zöme karsztvíz. A 90-es évekig a bányászati tevékenységek miatt olyan mértékben csökkent a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek hozama, hogy drasztikus korlátozásokat kellett bevezetni. Ez 10-15 év alatt eredményre vezetett, és most már komoly problémákat okozhat a térségben, hogy további karsztvíz emelkedésre kell számítani.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott konferencián a térség szakmai és civil szervezeteinek, vállalkozásainak, önkormányzatainak képviselői vettek részt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »